Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-26 / 39. szám

kezdve egyre növekedő árral. A vasúti kocsik telve utasokkal : mindnyájan szent zarándokok, nem ugyan szőrcsuhában, hanem az utolsó párizsi divat szerint öltözve ; de ez mit sem változtat a dolgon, hiszen a kegyességnem szorul külső jelekre! Estenden szállottunk le a kis városkába, mely mosolygó vidéken, alacsony hegy tövében fekszik, olyanformán, mint Gyűd, melylyel egyező rendeltetése van. A kettő közt legföljebb csak az a különbség, hogy — hála Istennek — Baranyában a legalsóbb néposztály tagjai végzik azt a sok hókuszpókuszt, mit itt, hasonló bigottsággal, a közép- s felsőosztály teljesít. Paray-le-Monial hajdani apátsági, most parocliialis bazilikája merész szerkezete és román izlésű szép részletei által tűnik ki. Négyszögletű, karzatos kettős tornya még az első építés idejéből való, alatta, oszlopzatos tág csarnok. A tető közepéből emelkedik a karzatkákkal ékített nyolc-szögletii nagy torony. Három hajóra osztott tágas belseje zsúfolva van a szent-szivnek fölajánlott processios zászlókkal, melyeken érdekesnél érdekesebb föliratok. A besanconin: Krisztus szive légy irgalmas irántunk, mentsd meg Franciaországot; az arras-in: Adj győzelmet az egyháznak, üdvöt Franciaországnak ; a cirfontaines-aizanville-i vörös lobogón : Dieu outragé Dimanelie profáné Droit du saint-Pére méprisés ! készíttetve a szent-Józsefről, a purgatoriumi lelkek védnökéről nevezett egylet által, 1873-ban. Legdrágább Chalon város 800 frankos lobogója, habos fehér selyemből, közepén négy fontot nyomó, arany doinbor-himzésű Krisztus szívvel, mely ezüstfonállal kivarott tüskekoszorútól vérzik. E bazilika a zarándokok első állomása, főhelyük, kicsiny kápolna, melynek tornya sincs. Ez az első kápolna, mely a kath. világban, a szent sziv tiszteletére emeltetett 1688-ban; újonnan épített kapuzata fölött félkörben, fehér alapra nagy vörös betűkkel van fölírva : „En cette église Notre-Seigneur révéla son coeur a la Bienheureuse Marguerite-Marie." (A mi Urunk ebben a templomban tárta föl szivét boldogságos Margit-Máriának.) E zarándoki kápolna berendezése, diadala a francia ízlésnek és választékosságnak. Hogyha a franciák ugy amint van, elküldik Philadelphiába, semmi kétség, hogy megütik a legmagasabb mértéket s elütik a pályadijat minden más versenyző nemzet kezéből. A kápolna négy bordás boltozata olaj festéssel világospirosra és kékre van festve, elszórva rajta arany sújtások és csillagok. Az oldalfalak alkalmasint szintén ilyenek ; szinét egyáltalában nem láthatni a falakat ellepő pazarnál pazarabb zászlóktól, melyeket messze földről hoztak ide a „hívek". Kövezete fehér márvány, az egész szentély a legdrágább keleti szőnyegekkel van borítva. Beléptünkkor, mint páter Huguet irja „előttünk van a főoltár, melyen, a mi Urunk J. Kr. a szépségtől ragyogva, annyiszor mutatta meg magát szolgálójának, hogy leleplezze neki szivét. Az oltárfalak ugyanazok, melyek látták az Isten fiának dicsőségét, s melyek hallották ezen isteni szavakat : itt van az asziv, mely annyira szereté az embereket. Jobbra az apácák rácsozata ugyanaz, melyen áthatoltak az isteni szent sugarak egész a boldog szűzig." Egy nagy és szép festmény a szentély végén, mint főoltárkép, e megjelenést ábrázolja. Krisztus a felhők közül száll le, s föltárja vérző szivét az előtte térdelő apácának. Fejét fénykör veszi körül, sebeiből szent fény sugárzik ki. A pompás fehér márvány oltár előtt, magyar Szent-Erzsébet marburgi koporsójához hasonló ércivezet alatt, az „Isten szolgálóját" látjuk apáca ruhában. Arca és kezei viaszból vannak, félignyílt szemei dupla zománcból, csontjai — állítólag - eredetiek. Jobb kezében szive fölé égő aranyszivet tart, bal kezében ezüst liliomot. Három apáca szüntelen a sír körül sürög-forog, hogy a kezükbe adott olvasókat, szent képeket, kereszteket a szent sír aranyozott bronz szekrényéhez háromszor odaértetve, megszenteljék s megáldják. A sír előtti korlátnak külső felén egész hosszában térdeplő nyúlik, mely el van lepve hívőkkel. A hajnali négy órától kezdve folytonosan miséző két pap, itt osztja az ostyát, szájába adva az arra váró térdeplőknek, a szokásos mondóka lemorzsolásával, mely francia ajakról igy hangzik : Korpűsz Domini nosztri Zsezii-Kriszti kondűkat animam tüam in vitám aet'rnam." A kápolnában mindig félhomály van ; a román stylii keskeny ablakon alig lopódzik be egy kis világosság a buzgó gyülekezet körébe, s a vörös és sárga olajos poharak, mécsesek és lámpák égő szívhez hasonló lángszin fényt vetnek ugyan a szentélyre de gyöngén világítanak Margit Mária sirja előtt, drágakövekkel kirakott tizenhat lámpa ég szünetlenül, állandó célokra szentelve, mint pl. Belgiumnak a hitben való megtartására, Angii a megtérésére, a szent-szív tisztelete terjedésére stb. Ez utóbbi lámpás nagy kegyben állhat az Ur előtt, mert a szent-szív kultusa rövid időn nagyon elterjedt Paray-le-Monial, a sziv-imádás bölcseje „egyszerre világítótorony nyá vált, mely visszaadja egünknek elvesztett tisztaságát," mint Leséleuc autuni püspök irja pásztorlevelében. Több mint hatvan olasz püspök ajánlta föl megyéjét a krisztusi szívnek, s belgák, írek, olaszok, németek vetekedve sietnek áldozni e hathatós közbenjárónak. Hogy miért éppen a szentszivet választották imádásuk tárgyául, arra a szentek hivatalos életirói felelnek meg. Okoskodásuk a következő : Legnemesebb testrészünk a sziv. Jézus Krisztus mikor emberi alakot öltött fel csakolyan szíve volt, mint nekünk, s e szív, Krisztus élete és passiója tanúsága szerint fájdalmas benyomásokat érzett az emberek köré-