Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-19 / 38. szám

PROTESTÁNS Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési d.Ij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész (ívre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. neg lU A házasságügy reformja. (Vége.) ' Kétséget nem szenved, hogy az egyház teljes kizárásával egyedül az a llam határozhatja meg a házasságkötés jogi feltételeit; mert mig egyfelől a házasságkötés lehetőségét minden állampolgárra — felekezeti különbség nélkül — kiterjeszti: másrészről pusztán a család, s ez által az állam jogát és a társadalom érdekét tartja szem előtt, mert Szalayvól fejezve ki magunkat „a világi hatalomnak nem szabad vegyes házasságban élni az egyházival," mivelhogy — „a status magában véve sem nem catholicus, sem nem protestáns; a status laicus és dogmákkal csak annyiban foglalatoskodik, dogmákat csak annyiban veszen védelme alá, mennyiben ezeket céljainak elérésére vagy szükségesnek, vagy legalább hasznosnak találja." *) Hogy a polgári házasság alapjában erkölcstelen indokot tartalmazna, vagy a vallás iránt hideg közönyösséget támaszthatna, és — mi az államot leginkább fenyegethetné, — hogy a nevelés terén akadályokat gördítene az ügy és ügykezelők elé : cáfolásra sem méltó ellenvetés, mert azok alaptalansága ma már felmutatható tényekkel van megcáfolva. A legvallásosabb államok, tényleg élvezik már a polgári házasság előnyeit, a nélkül, hogy akár az erkölcs, akár a vallás, akár pedig a nevelés terén legkevesebb hátrányt szenvednének. A polgári hatóság és törvényhozás soha nem akarja ugyan kizárni *) Szalay L. 1843. jul. 16-án mondott orsz. gyűlési beszédéből 1. „Ellenőr, P o 1 i t i c a i zsebkönyv" 1847. Bajza. tesük mepj az egyházat önmagából, midőn annak túlkapásait igyekszik korlátozni; hanem önérdeke mellett annak jogait ós tekintélyét kizárólag csakis önmagában biztosítja. Vagyis Laboulay szavait használva. „minden állami vallás, holt vall ás; s minden egyház, mely az államtól el van különítve, élő egyház" —és — „minden szabadság társulás által érheti el a tökéletes fejlődést." *) Nem tekintve Amerika független szabad szellemét, mely a társulási szabadság jelen ideáljaként áll előttünk, hol a nagy Williams Roger által megteremtett „szabad egyház, szabad államban" eszméje, minden irányba testet ölthetett magára: Európa államai is egyenkint kezdik a hozzá vezető utat egyengetni, s épen a polgári háza ság életbeléptetése s behozatala által annak alapot készíteni. H o 11 a n d i a már a XVI-ik században a Reformatio keresztül vitelével életbe léptette a polgári házasságot. Angliában 1653—1660-ig szintén a kötelező polgári házasság volt érvényben, hol „a házas felek a békebiró előtt megjelenve, kezeiket egymásba téve, házassági szándékokat nyilvánították, s a békebiró declarálta a házasságot. **) E házassági forma Károly által be lett ugyan szüntetve, s az egyházi házasság egész 1836-ig ismét fenállott, kötelező erővel úgy az államegyház tagjai, mint a dissidenseh'e nézve Az idézett év azonban meghozta az orvoslatot, s a dissidenseket méltán sértő régi törvény ujjal felcseréltetvén, — behozatott a polgári házasság facultativ alakja. F r a n c i a o r s z á g*) „Állam és az Egyház Franciaországban" Laboulay E. (P. N. 1872. 277. sz.) **) Löw T. Polgári Házasság 1870. 1. 31.