Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-24 / 4. szám

vetítés egyik vagy másik oldalához minő viszonyban állanak. Az e helyen legközelebb megemlítendő iratok között kétségkívül mind idő, mind tartalom tekintetében első helyen a zsidókhoz irt levél áll. A bizonyítvány, melyet már a régi egyház állított ki e levélről, midőn azt jobbára a pálféle levelekhez számította, a mellett szól hogy ha nem is irta maga az apostol, legalább a paulinismus szüleménye ; és maga a levél szerzője is igazolni látszik a feltevést, mert a Timotheus testvér (13, 23.) nyomatékos megemlítésével nem lehetett egyéb szándéka, mint azt jelezni, hogy az irat Pál legközelebbi környezetéből származott. Mindazáltal ha a szerzőnek, ki egészeu az ó-testamentum álláspontján áll, gondolkozásmódját, magatartását ós a levélnek egész irányát pontosabban megvizsgáljuk, semmi kétségünk sem lehet a felől, hogy az nem a paulinismus, hanem a zsidó keresztyénség terméke, csakhogy már nem az a merev, kizárólagos keresztyénség az, melynek eredetét köszöni, hanem a szabadabb és szellemibb, melyen már meglátszik a paulinismus hatása. Habár a levélben sehol sem akadunk is tulajdonképi pálféle fogalmakra és tantételekre, de olyanra sem, mi azokkal ellenkezhetnék. Nem nyilatkozik ugyan határozottan a pálféle universalismus mellett, de a zsidó partikularismus mellett sem ; sőt inkább az apostollal egészen öszhangzó véleményben van, és azt tartja, hogy a zsidó vallás a vallásos fejlődésnek fölötte alacsony, tökéletlen és mulandó fokán áll, melyre egy magasabb, tökéletesebb és örökké tartó vallásnak kell következnie Főbb vonásaiban ugyanazon ellentétek tehát ezek is, mint a melyek közt Pál apostol áll; sajátos jellege azonban az, hogy a zsidókhoz irt levél szerzője az ellentéteket azonnal közvetíti is, mi által Pál apostolnak fölibe emelkedik, de csak ugy, hogy a közvetítést feltételező alapnézetet egyedül a zsidó vallásban tudja feltalálni. Ezen alapnézet, röviden fejezve ki, a papság. Krisztus első sorban pap, a zsidó vallásnak is megvan a maga papsága, és mindaz, a mi a keresztyénséget a zsidó vallástól elkülöníti, vagy azzal egyesíti, a papság lényegére vihető vissza. A kiegyenlítendő ellentétnek legerősebb éle már ez által el van véve. Nem az a közvetlen és kizárólagos ellentét ez többé, minő volt a hit és a törvény cselekedetei közt, hanem csak olyan, melyet minden benne rejlő jelentősége mellett is csak viszonylagosnak és fokozatosnak kell tekintenünk. Az ellentét két tagja csak a tökéletes és tökéletlen papság; lényegében a zsidó vallás is ugyanaz, mi a keresztyénség, csakhogy a zsidó vallásban tökéletlen és hiányos az, a mi a keresztyénségben tökéletességre emelkedik. A zsidókhoz irt levél szerzője azonban nem állapodik meg itt, a tökéletes és tökéletlen papságnak még fölibe emel egy mást, melyben minú felsőbb fogalomban az ellentét két tagja egységgé olvad őszsze. Ez Melchisedek papsága. A levitikus papság fölött Melchisedek papsága áll, és Krisztus ép abban különbözik a levitikus papságtól, hogy ő Melchisedek rendje szerinti pap. A zsidókhoz irt levél szerzője, midőn a lévi- ós mózesféle zsidó vallást megelőző ó-testamentumi álláspontra helyezkedik, látszólag csak Pál apostol nyomdokát követi, ki a törvénynek és a törvény szerinti megigazulásnak Ábrahám hitét teszi íölibe, s a keresztyének hitében a már Ábrahámnak tett igéret beteljesedését látja. De mégis lényeges különbség van a kettő között.... E levél alapnézete szerint a jelen ideiglenes világban bármi is oly kevéssé igaz és állandó, hogy minden, csak a jövőben jut tökéletességre. Minthogy azonban csak az juthat tökéletességre, mi a tökély magvát magában hordja, a végén minden az égi és földi között levő ellentétre visszavihető. Az égi az, a mi tökéletes, a mi önmagában van, a valódi ősképes létezés, (9, 11. 24, 10, 1.); minthogy pádig az ősképpel snnak képmása áll szemben, s a jelenlegi világ az ősképes világnak csak visszaverődése? azért minden csak a jövő világban juthat tökélyre, teljes valóságra. A keresztyénség is csak a jövő világban lesz teljes valósággá, sőt ezzel ugyanegy (2, 5. 6, 5.), s a levél szerzője ezen mulandó világ ingó alapjain oly kevéssé enged szilárd állást számára, hogy még a kibékités müvét is a jelenből a jövő világba helyezi át, s Jézus szerinte csak azért halt itt meg, hogy legyen vér, mivel, mint ama nagy főpapnak, mennybemenetelekor birnia kell. Ez nem Pál észjárása, hanem az alexandriai iskoláé, s a levélnek egész felfogásmódja felett szemmelláthatólag az alexandriai idealismus uralkodik. Mindazon ellentétek, melyekre e világnézlet felbomlik, a keresztyén és zsidó vallás közötti viszonynak mind meg annyi sajátsága. A kettő ugy viszonylik egymáshoz, mint az őskép a másolathoz, a mennyei a földihez, a végetlen a végeshez, vagy minthogy a végetlennek véges alakot kellett magára öltenie, hogy azzá legyen, mivé lenni kellett, mint a jövő a jelenlegi világhoz. Az alexandriai idalismus álláspontján az ideiglenes földi világ csak tovatűnő mozzanata az önmagára létező eszménynek. A zsidó éj keresztyén vallás sem áll más viszonyban egymáshoz. A zsidó vallás, mint e véges világvallás szervezete, folytonosan közeledik sírjához, önmagában nem egyéb mint az, mi már évülő, elévült és az enyészethez közelálló (8, 13.). A keresztyén vallás pedig tényleg csak annyiban létezik, a mennyiben az eszményi a jövő világból a jelenlegibe átnyúlik, s a jövő világ erői által subjective felfogható (6, 5.). Krisztus halála válaszfal ugyan a keresztyén világ között, minthogy azonban a zsidó vallás még mindig fennáll, a maga igazi valóságában még nem érkezett meg : a jelenlegi világ a zsidó és keresztyén világnak keveréke, egyikben láthatni a másikat, de csak képileg, tisztább vagy homályosabb visszaveretésben, mint a hogy ezt a symbolicus és allegoricus sz^mlélődési mód jelleme hozza magával. Ebből már azt is meg lehet határozni, hogy a levél mii) állást foglal el a pál-féle universalismussal szemben. Nem zárja ki, sőt inkább feltételezi ; de határozottan nincs vele egy gondolaton sehol. Ha világnézetében a pogány vallásnak helyet akart volna mutatni, ugy azon ellentétes és közvetítő viszonyba állíthatta volna a keresztyén vallással ezt is, mint a zsidó vallást. Ha 8*