Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-09-05 / 36. szám
Jegyzet. 1. A tőke ez évben szaporodott 2751 frttal, a jövő évi kamat lesz 436 frt. 44 kr., nevezetesen: a) 4-20% -kai kamatozik 1550 frt, kamat 65 frt 10 kr. b) 5.— „ „ 3100 „ „ 155 e) 6-d) 6-e) 8-f)10--3893 „-1.184 „ 36,455 „ 1630 „ 233 „ 58 „ 71 „ 4 „ 2916 „ 40 „ 163 „ — „ Összeg 47,812 frt, kamat 3604 frt 12 kr. Ezenfölül van még 150 frt. ideiglenesen kamatozó tőke. a) Vinczéné hagyatéka fölöslegének fele; de ez mennyit képvisel, még nem tudatik. b) Németh Boldizsár elleni Nagy József-féle kereset stb. J. 2. Evi szükségletek; rendesek : a) Hat rendes tanár, rajz-, énektanár, igazgató és pénztárnok évi dija 4177 frt. 50 kr. b) Cselédség dija 230 „ — „ c) Adó rendes és egyenértéki . . . 80 „ 32 „ d) Praeparandiának 700 „ — „ e) Könyvtárra évi segély 80 „ — „ f) Stipendiumok . 80 „ — „ Összesen 5347 frt. 82 kr. Az admmistrationalis, igazgatói, reparationalis költségek, mint változók, ide nem Írattak. J. 3. Az intézeti orvosdijat a tandíj 1 /1 0 fedezi. Ezen szükségleteket fedezik : a) Kamatok 3604 frt. 12 kr. b) Kamathátralékok . . . . . . 561 „ 84 „ c) Ideiglenes tőke kamatja .... 12 „ — „ d) Haszonbér 1338 „ — „ e) Haszonbéri hátralék ...... 83 „ — „ f) Évi ajánlatok 445 „ 27 „ g) Ennek hátralékai 1394 „ — „ h) Egyházmegyei járulék 1040 „ 21 „ i) Ennek hátralékai 440 „ 77 „ Összesen 8919 frt 21 kr. J. 4. A eonvictus-cassa saját szükségleteit fedezi. J. 5. A convictus számára az egyházmegyében gyűlt részint egyházaktól, részint egyes jóltevőktől 27 mérő buza, 58 mérő rozs, 16 mérő főzelék, s 20 frt. készpénz. MATOLCSI JÓZSEF, e. h m. s z á m v e v ö. A keresztyénség modern ellenségei. Tizennyolc század mult el már azóta, hogy néhány egyszerű halász a Tiberias partjáról meghozta a világnak a hírt, miszerint eljött a Megváltó, s az emberiségre nézve uj korszak kezdődik. Megalakult a ker. egyház; megkezdte magasztos hivatását: a hit, remény, szeretet szent elveit ápolni a lélekben s átültetni az életbe, és folytatta buzgalommal 18 századon át. Mint minden intézménynek a földön, időnként a ker. egyháznak is tapasztalni kelle a korszellem kisértő hatalmát, mely megostromlá ottan-ottan a benne uralkodó irányt, azon módokat, eszközöket, melyekkel az életre hatást gyakorolt. Ezen ostromaival kényszerité önvizsgálatra, s önigazolásra a józan ész előtt, készteté, hogy a tanaiban örökölt szent elveket mindjobban kifejtse, s igy bebizonyítsa áldásos működését az emberiség boldogítása körül. Igy ezen ostromok eredményeikben csak hasznosaknak bizonyultak a keresztyénségre nézve. Jelen korunkban ismét szaporodnak a ker. egyház ellen a támadások, s a harc élesebben fejlődik mint valaha. Mig a múltban ugyanis inkább csak egyes dogmák, egyházi intézmények ellen fordult az ostrom, közelebb már, a materialismus terjedése nyomán oly irány fejlődik, mely a keresztyénséget alapjában elitéli, s a keletkezése óta az emberiséget ért minden csapások, vádját reá vetvén, megvonja tőle a létezés jogosultságát is. Tekintsünk körül az ellentábor vezéreinek sorában, nézzük mily indokból, s mily érvekkel harcolnak a ker. vallás ellen ? Az ismertebb nevek közt ott találjuk Kolb Fr. történészt, ki is az emberiség mivelődésének történetében *) a vallásról értekezve, még Strauss keresztyénellenes álláspontján is túlmegy. Strauss azon maga által feltett kérdésre : „Keresztyének vagyunk-e még ?" igy válaszol: „Ha mint őszinte, becsületes emberek akarunk szólni, be kell vallanunk, hogy mi nem vagyunk keresztyének többé." **) Ezen kérdésre azonban : „Van-e még vallásunk'?" odanyilatkozik, hogy „igen, vagy nem, a szerint, a mint az ember érteni akarja." ***) Kolb Fr. már egy lépéssel tovább megy, s határozottan kimondja, hogy positiv, kinyilatkoztatott vallásra, — melynek latin neve — religio is a kötéstől származott, s a lelki megkötöttséget követeli, — épenséggel nincs szüksége az emberiségnek. A hittanokat véglegesen megdöntötték az ész, a tudomány ujabbkori vívmányai. *) II. K. 659. 1. **) Der alte und neue Glaube. 8. Anfl. 94. 1. ***) Ugyanott, 148. 1.
