Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-08-29 / 35. szám

vényben ezen kellék, valamint folyamodónak vallása, ál­lapota, nyelvismeretei, úgyszintén eddigi netán már telje­sített szolgálata okmányilag igazolandó, és a kérvény, ha folyamodó szolgálatban van, illető elöljárósága utján a mi­nősitvényi táblázattal együtt, különben közvetlen az illető helyre eljuttatandó. Azon pályázónak, ki az olasz nyelven kivül a magyar nyelvet is tökéletesen birja, el­sőbbség fog adatni. Budapest, 1875. augustus 12-én. A vallás- és közoktatási m. k. ministeriumtól. pgF* Értesítés a magyarországi protestáns-egy­let tagjaihoz. A mait évi okt. 25. és 26. napjain tartott közgyűléskor azon óhajtás nyilvánult, hogy a gyűlések alkalmasabb időszakban tartassanak. Ez óhajtáshoz képest a negyedik közgyűlés nem a folyó évi őszszel, hanem majd a jövő évi tavaszszal fog megtartatni. A gyűlés helyét, napjait és tárgyait annak idejében meghirdetni el nem mulasztjuk. FördŐs Lajos, alelnök. Ivováes Albert, titkár. IRODALOM. • A ceglédi ref. egyház történetét Szabó La­jos, volt ceglédi ref. segédlelkész, most apostagi lelkész megirta s előfizetés utján most kiadni szándékozik. A munka cime: Nél lány lap a ceglédi ref. egyház történe­téből. Az előfizetési felhivás igy hangzik: „Azon kemény megpróbáltatás történetét közlendik e lapok, mely a ceg­lédi ref. egyházra 1752—53-dik években nehezült. Tem­ploma, paplaka, iskolaépületei elvétettek, virágzó felsőis­kolája bezáratott stb., és csak nagy bajjal tudott enge­délyt nyerni egy uj imaház épithetésére. Számos, Cegléd város történetére vonatkozó eredeti okiratokkal, jegyze­tekkel, ezek között az akkor kihallgatott 27, a környék­ben legidősebb egyének, u. rn. Ilollosi András, Takács János, Tar András, Konc Susa, Kiss Anna, Kovács György, Üllei Kovács György, Bálás István, Konc Fe­renc, Mányai Tóth .János, Szemök Ilona, Berkes István, Dus Mihály, Csalai Ilona, Kerekes István, Tügye István, Kalmár András, Beretvás István, Salygai Péter, Tóth Gáspár, Kiss János, Kovács Pál, Csikai Pál, Szana Ist­ván, Szivos Pál vallomásaikkal. Csak ennyit emlitve is, hiszem, érdekesnek mutatkozik e mű mindenki előtt, kit Cegléd története érdekel. Ha tehát ceglédi polgártársaim akarják, hogy ezen minden ceglédi lakost érdeklő tör­téneti tények nyilvánosságra jussanak ; ha óhajtják, hogy atyáik küzdelmének, buzgalmának, szenvedésének e lapo­kon foglalt fényes emlékei ne legyenek tovább is véka alá rejtve : aláírásaikkal biztosítsák e. munka kiadási költségeit, a mi ha megtörténik: a fentnevezett művet azonnal sajtó alá bocsátom. A 10 ivre terjedő mű ára 50 kr., mely csak a példány átvételekor fizetendő le. Apostagon, 1875. julius 14. Honfiúi üdvözlettel Sza­bó Lajos, ref. pap." * Előfizetési felllivás a „Fali táblák az elemi rajz tanításhoz" cimü munkára. Rajzolta Felméri Mózes. A használatukhoz szolgáló vezérfonalat írták Kozma Fe­renc és Felméri Mózes, állami tanitóképezdei tanárok Székely-Kereszturon, 1875. A fennebi cim alatt ezelőtt több mint félévvel Kozma és Felméri a vallás- és közok­tatásügyi ministeriumhoz egy munkálatot terjesztettek fel, melyet a minister figyelmére méltatván, kiadta azt szak­értő megvizsgálásra a fővárosi várbeli rajztanoda igaz­gatójának Rostagni Achiles urnák. Az innen ; nyert vélemény alapján a ministerium f. évi 5064. szám alatt arról értesité a szerkesztőket, hogy emiitett rajztáb • iák szakértő birálat után népiskolai használatra célszerű­eknek találtatván, ha azok megfelelő minőségben fog­nak kiadatni, s kiadás után egy példányban bemutattat­ni, kész azokat a használható népiskolai taneszközök közé tartozókul hivatalosan megjelölni. Ennek, valamint ! más szakértők biztatásainak alapján, s többfelől jött tu­dakozódások következtében Kozma és Felméri elhatároz­ták magukat a munkának saját költségükön leendő ki­| adására. Az egész munka áll 20 darab fali táblából, melyek nagyságukra nézve az olvasó fali táblákh oz ha­sonlítanak; 11 darab kemény papírból vágott rajzalak­ból és vezérfonalból, melynek alapján azok is meg való­sithatják e táblákon előtüntetett tervet, kik a rajztani­tásban nem elég gyakorlottak. A kiállítás csínjáról Stein János jó hirü egyetemi nyomdája (Kolozsvártt) áll jót. A szerkesztők terve szerinti rajztanítás kezdődik a ponthálóza­tos (stimographiai) rajzolással. Ez 10 táblán van keresztül i vive, ugy, hogy először jönnek az egyenes vonalok és az ezekből képezhető alakok; végül az egyenes és görbe vonalakból együttesen képezhető alakok. A második 10 tábla a szabad kézi rajzot foglalja magában, az előbb jelzett menettel. Az alakok megválasztásánál, melyek száma 150-re megy, kiváló gond fordíttatott a természet­beni szemlélhetőségre. E munka első sorban igaz, hogy népiskolák számára készült, de használható minden tan­intézetben kivétel nélkül, a hol elemi rajztanitással fog­lalkoznak. Előfizetést 5 forintjával október 1-éig elfogad Felméri Mózes Sz.-Ker esz túron. Bolti ára 6 forint lesz. Gyűjtőknek 12 egyszerre beküldött előfizetésre egy tisz­teletpéldány jár. A mű folyó évi október elején fog meg­jelenni. * A miskolci ref. egyház Evkönyve. Első évi folyam. 1874. Ára 40 kr. A nevezett egyház jelen állásá­nak és viszonyainak részletes, hű rajzát tartalmazza e füzet. Tartalmából kiemelendőnek tartjuk a következő egy-két érdekesebb és fontosabb adatot. Az egyház tőkepénze 5238 frt. 59 kr. Bevétele volt 1874-ben 10880 frt. 51 1j2 kr., kiadása 11175 frt. lö1 ^ kr. Az egyház kebelé­ben levő jótékony intézetek: az egyházi ápolda vagy kór­ház, a női filléregylet s a temetkezési társulatok. A népe­sedési mozgalmat illetőleg a szülöttek száma 317, a meg­haltaké 391. A szülöttek közül 7J /2 °/0 törvénytelen. Házasságra lépett 93 pár. A tankötelesek száma 793, kik közül 390-en járnak tényleg iskolába. Az egyház kebelében két tanintézet van, u. m. a lyceum és a ti­száninneni ref. egyházkerület főleánynöveldéje. Végül az

Next

/
Oldalképek
Tartalom