Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-08-08 / 32. szám

Nyerhet malasztot, ki bűnhöz tapad ? Annak, ki bíinét bánni képtelen ? Mert e veszett világban aranyos Oh szörnyű helyzet! Oh sziv, fekete Kezti gonoszság félre tol jogot, Mint a halál! S te, lépen ragadt S a vétek árán gyakran megveszi Lélek, kit a verdés jobban lenytigöz! Magát a törvényt; de nem ugy van ott fenn: Oh égi kar segélj! Próbát teszek: Ott nincs kibúvó; a tény ott igaz Hajolj, merő térd; és to sziv, acél Mi voltaként áll, s arra kényszerit, Idegzeteddel, lágyulj oly puhára, Ilogy szemtöl-szembe állva bűneinkkel, Mint a ma szült csecsemő' inai, Valljuk be nyilván. És most? Mi marad? Még minden jóra válhat. " Kisérsd meg, a bűnbánat mit tehet Ez után letérdel s megkísérli az imádkozást; azonban belküzdelme és törekvése hasztalannak bizonyul, s végkétségbeesésében végül igy kiállt fel: „Felszárnyal a szó, eszme len' marad : Szó, eszme nélkül, menybe soha se hat." E mellett azonban3

hogy csendes visszavonultságban önmagatokért imádkoztok, szükség, hogy megkísértsétek — a mennyire lehet rendesen naponként — családi imádkozást r

is tartani. Férj és nő, testvérek, szülők és gyermekek gyűljenek össze Istenök előtt s imádják őt mint családjok Istenét. Harmadszor kell, hogy nyilvános összejövetelekben is — mint a Prarthana-Samadsban — mondassanak imák Isten tiszteletére, a melynél közülünk mindnyájan mint testvérek egyesülnek közös atyánknak tiszteletére. Igy fog a valódi imádság szelleme az egyesektől a családokba, a családokból a gyülekezetekbe elterjedni, s igy fognak az imádság által egyesek, családok és az egész ind nemzet megtisztulni és ujjá születni. Az imádság nélkül India soha sem fog ujjá születni. Ezt teljes szivemből hiszem, és havalaki közületek hozzámjönne és engem megkérdene, váljon ti tudomány tokkal, tetteitekkel, reformtörekvéseitekkel boldogulliatnátok-e ? én egyszerűen azt felelném : Semmi ilyen — magában véve — nem fog benneteket boldogokká tehetni. Ezért óhajtanék én közületek minden egyest és az egész közönséget, minden indus férfiút és nőt felhívni: „Imádkozzatok, imádkozzatok holnaptól kezdve." S micsoda kifogással menthetnétek magatokat arra nézve, hogy az imát holnap megkezdjétek. Nem kell-e megemlékeznetek ágyatokból felkelve arról, mit ma estve egy testvér mondott nektek, s mondotta önérdektekben, Bombainak, családaitoknak, gyermekeitek gyermekeinek érdekében ? Kezdjétek meg reggel az imát. Tegyétek félrelegalább öt percig a munkát. S ha nem tudnátok vezérlet nélkül imádkozni, ugy felkérlek ez alkalommal bennetek, ezen jó barátotok s testvértek által szerkesztett kisded könyvnek (Theista imakönyv) használatára. Mondjatok el mindennap meghatározott időnként ebből egy-egy imát. Perzsák, Indusok, testvérek minden kasztból, törzsből és néposztályból. Én kész leszek, ha szükséges, térdre borulni, csakhogy titeket reá birhassalak, hogy Istenhez imádkozzatok. Isten segitsen és áldjon meg benneteket." KESAB Ts. SEN. E fent közölt okmányok ; az ének, az elmélkedések! imák, a gyakorlativallás szabályai, mind igen kedves^ megható vonásokban tárják elénk az indiai Brahma Samads beléletét. Imáiban, énekeiben, életelveiben az evangeliom szelleme lengi azt át ; a mit ez által tovább terjeszt, az Isten irányában a fiúság, az'a

emberek irányában a testvériség szent érzete. Bár nem a kereszt jelvénye alatt, nem egyik vagy másik exclusiv irányában, mindamellett valóban az igaz keresztyénség szelleme munkál, terjed az ind. reform, mozgalomban, mely hivatva van arra, hogy egy nagyszámú nép közt széttörve a magukat túlélt hagyományok lélekfojtó bilincseit, terjessze a felvilágosodást ; s hogy megbuktatva az ősi bálványokat, melyeknek uralma annyi durva babonás szokást szentesitett, s az emberi méltóság megtiprásával állított áthatlan korlátokat az egyes néposztályok közé, elvezesse a nép millióit az egy Isten oltárához, kinek mint közös jó atyának szine előtt test vér ekűl ismerjék és fogadják egymást mindenek. E hivatás még sok nehéz küzdelmet, ezernyi szenvedést biztosit a Brahma Samads számára, de a menynyiben ezek dacára is győztesen előre halad, lesz törekvéseinek eredménye is mind messze kihatóbb s nagyszerűbb. Az ind nép újjászületése, s a mivelt nagy nemzetek, sorába emelése van oda csatolva e vallási társulat jövőjéhez. A nagy nyelvtudós Müller Miksa igy nyilatkozik az ind vallási mozgalomról : „Ugyanezen vallási jelenségeket (feljebb a különböző vallások érintkezésének a fejlődésre gyakorolt hatásairól emlékezik) látjuk előidézve Indiában a keresztyénségnek már puszta megjelenése által; ez a Brahma Samads reformált egyháza. A munkát, mit ez ind reformátorok épen létesítettek, nem lehet eléggé nagyra becsülni, és csak ha az ember maga is tudja mit tesz az: vallási ügyekben szakitni a múlttal, ellenébe lépni a közvéleménynek, s még barátjai részéről is legfeljebb csak szánó részvétet találni, Ítélheti meg, mit tettek s szenvedtek e férfiak. Ha Indiának jövőjére, s azon szellem befolyására gondolunk, melyet ezen ország Ázsia többi részére mindég gyakorolt, e mozgalom mint eseménydús századunk legnagyobb vallási eseménye tűnik fel előttünk." GYURÁTZ F. BELFÖLD. Kánonszerü egyházlátogatás Grííiiiörben. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület superintendense Czékus István ur, Istenben boldogult előde Máday Károly által meg nem látogathatott egyházak közül, a Sajóvölgyén s mellékágazatain fekvő ev. egyházak kánonszerü látogatását f. é. junius G-ikán elkezdte, s f. é. jun. 20-ikán végezte. Junius 6., 7., 8. Dobsinán és Hollópatakon, jun. 9., 10. Felső-Sajón és Hankován, jun. 11. Rédován, jun. 12., 13. Oláhpatakán és Gócson, jun. 14., 15. Feketepatakon és Brdárkán, jun. 16., 17. Alsó-Sajón és Henckón, jun. 18. Veszverésen, jun. 19, 20. Betléren végeztetett azon nagyhorderejű kanonika visitátió, mely a magyarhoni ág hitv. ev. superintendenseknek kizárólagos joga, főkötelessége, s mely, mint nevezetes momentum az egyházak