Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-08-01 / 31. szám

b) Ne is kivánj, bár kinek is kárt okozni, se ne érezd magad szerencsétlennek más jóléténél. c) Légy könyörülő ; nyújts az éhezőnek ételt, a szomjuzónak vizet, a betegnek orvosságot, a szegénynek pénzt, a miveletlennek ismeretet, a kegyeletlennek ke­gyességet. d) Áldozd fel minden erődet a társadalom anyagi és szellemi jólétének előmozditására. 5. Cselekedj igazságosan. a) Ne fossz meg senkit igaz jogától. b) Ne vedd el senkinek tulajdonát engedélye nélkül. c) Ne okozz kárt senkinek gazdagsága, szerencséje vagy becsületében. d) Soha ne kivánj roszat másnak. 6. Gyakorold a megbocsátást. a) Ha keserűen íildöztetel is, ne állj boszut soha. b) Ne is gondolj boszuállásra. c) Óhajts és törekedj mindig azok üdvének szolgálni, kik téged üldöznek és neked roszat kívánnak. d) Áldozd fel minden erődet a béke felállítására s terjesztésére az emberek között, s mindennemű viszály s egyenetlenség megszüntetésére. 7. Uralkodjál minden szenvedélyiden és tartsd őket korlátok között a) Ne állj viszonyban soha más nővel, mint azon egygyel, ki törvényesen reád bízatott. b) Soha se nézz nőre buja szemekkel. c) Óvakodjál még gondolatban vagy képzeletben is házasságtörést elkövetni. d) Áldozd fel minden tehetségedet, hogy a nők iránt a kegyeletes kímélet megőriztessék. 8. Töltsd be hűséggel családi kötelességedet. a) Szolgálj szüleidnek tisztelettel. b) Szeresd fivéreidet és nővéreidet, s gondoskodj áj gyöngéd figyelemmel gyermekeid testéről és lelkéről. c) Férj és nő szent szeretetben összekötve támo­gassák egymást családi és vallási kötelmeik teljesítésében. d) Minden világi kötelességeidet a Brahma Dharma tanai szerint végezzed. IV. Brahmista hymnusok. 1. BS y imiii*. Oh énekeljetek nevének, ki a mindenség házát al­kotá, irgalmának nincs vége, örök folyamatban száll le hozzánk. Világossága bevilágítja az eget, dicsősége, — melyhez hasonló nincs — kiterjed a világmindenségben. Szeretete nyilvánul a sarjadzó pázsitban és az üdén feslő bimbók színpompájában. Az ő neve azon próbakő, mely a bűnös kebelnek szomorúságát elűzi, s kegyelme mint béke lakozik a kegyesnek szivében. Örökké való, változhatlan, felsége nem ismer határt. Esz és nyelv gyenge az ő hatalmát rajzolni. C. 51 >131 IBIIM, Ö az atya, az irgalom tengere, a könyörület hazája, óh lelkem el ne felejtsd őt, el ne feledkezzél róla soha. Bajban, szomorúságban, bűnben, bánkódásban ott marad ő veletek, nem fordul el, sem el nem hagyja gyenge gyermekét. Nyissátok fel szivetek ajtaját, s szólítsátok őt atya néven, hozzátok neki a szeretet áldozatát, tekintse­tek reá. llyinnus. Szegényeknek ura, nyújtsd irgalmadat gyenge és segélytelen gyermekednek, hogy ezen én nyelvem mindég az igazság dicsőségét hirdethesse életben, halálban. Add, hogy folyton alázattal meghajlott fővel hall­gassam parancsodat, add, hogy mindég engedelmes szol­gád maradjak, add, liogy ajtóról-ajtóra félelmet nem is­merő szívvel hirdessem, hogy a te kegyelemgazdag ne­ved a legnagyobb bűnöst is megváltja. Tettetés nélküli kegyességgel akarok én neked szol­gálni, s a véteknek szavára soha nem hallgatni. Bármi jöjjön, s maga az élet elmúljon is, akaratod életemben teljesítve legyen. Add, hogy hűségi fogadásomat minden­kor betöltsem • „győzelem vagy halál" legyen jelsza­vam. Veszélyben, halálban hozzád fogok kiáltani atyám, és oltalmat keresni félelemtől mentő közeledben. llymiiiis. (A kalkuttai Brahma Mandir beavatására szerkesztve 1869. jan. 23.) 1. Énekelj nyelvem dicséneket a könyörülő (Isten) nevének, a sziv megenyhül nevének ereje által. 2. Az emberiség üdve, a boldogság és béke hazája az ő keblében van. Mondjátok, ki segíthetne más a szegények segí­tőjén kivül ? 3. Az ur a bűnösöknek utja, a szegények megtartója, a gyámoltalanok segélye, az oltalmat keresők menhelye, a szorongatottak megváltója. Dicsőítsétek az ő nevét a nap keltével s az éj beálltával, e név szabadulást hoz nektek, üdvöt nyertek általa, s eljuttok a boldogság országába. 4. A könyörülőnek nevét szerezd meg magadnak. Midőn a bűnösnek nyomorát látná, küldötte az atya e ne­vet. Maradjatok mindég hivek, őrizzétek szilárdan e ne­vet szivetekben, ne hagyjátok el, ez egy égi kincs, őrizzétek hű gonddal. 5. Emeljétek fel szemeiteket és nézzétek az atyát­a küszöbön állani, a mint szelid hangon, gyöngéden, a sze, retet amoitáját *) tartva kezében, szól hozzátok. Eljött hogy bennünket magához felvegyen a boldogság lakába, j ajkaitokkal nevét hirdetve, jöjjetek mindnyájan örömmel. 6. Zengjetek együtt dicséneket ajkaitokkal a kö­nyörülőnek, mind ti szegény és szenvedő testvérek. E drága névnél megolvad a kő, kiárad a szeretet tengere, e *) Amoita, az édes és halhatatlanná tevő isteni ital, az indok

Next

/
Oldalképek
Tartalom