Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-17 / 3. szám

kell költeni, nem holmi ferde rendszer által megöldökölni. Tudja meg minden tanitó s hadd járjon rajta, hogy a szorgalom ; g r adus ad Parnassum, s mint ilyent nem akarjuk lerontani. Igy hát az inditvány a bizottság által félretétetett s marad: a tanitók bármikor változhatnak. 8.^Hogy a reciprocitás meglegyen, a mit megadott a bizottság törvényszékeknél, szavazatok egyenlősége esetére, a döntő szavazatot a világi elnöknek, ugyanezt a iogot egyházmegyei, egyházkerületi gyűlések alkalmával, ha a föntebbi eset állana be, az egyházi elnöknek itéli oda. Tehát itt is elesik a fölváltva szavazás. Ugy ha egyházkerületi gyűlésen kivül tartatik törvényszék, a hiányzó bírák helyébe az egyházi elnök hív be ujakat, s velők a hiányzókat ideiglenesen helyettesiti. 9. Az eddigi rendszer csak annyit mondott a lelkész választhatóságát illetőleg: választható sat. ki a hivatalt tiltott uton nem kereste. De a tiltó körülményekről megfelejtkezett. A bizottság az ürt csak az által véli betöltöttnek, hogy megnevezi azt a tiltott utat. Ilyen szerinte a magát föltolás, vesztegetés, pártoskodás, jelölt társa rágalmazása, a meghívóban kitett jövedelem csökkentése. 10. Ugyanazon rendszer — nem tudom mi okból ? talán némi tájékozásul, s tudomásul hozatalra?— fölvette magába a zsinat alkotási pontozatokat, kiterjeszkedett a zsinat ügymenetére, teendőire is. Ez azt hiszem, bátran elhagyható egy kerületi egyházi rendszerben, sőt szükséges is, hogy ott ne figuráljon, miután annak alakulását, ügymenetét és hatáskörét meghatározni nem egy kerület van hivatva, de az egybázegyetem, illetőleg maga a zsinat. Igaz! a mi egyházkerületünk is egyik factora az egyetemnek. De ez ok még nem elegendő, sőt épen hogy csak egyik factora, ok arra, hogy kerületünk rendszerében elő nem fordulhat, hanem szóljon róla az a rendszer, melyet az egyházegyetem bocsátand ki, s az egyes kerületek elfogadnak. A kiküldött bizottság véleménye is ide megy ki. Azért mellőzeudőnek is javasolja a zsinat cime alattiakat egyházi rendszerünkben, s oda nyilatkozik jegyzőkönyvileg, hogy tétessék javaslat az egyházkerület előtt, miszerint a zsinat teendői, — miután úgyis csak névleg szerepel jelenleg egyházi életünkben, s ez idő szerint nem is lehet máskint, a teendő, végezni való pedig sok volna, mire csak egyetemlegesen volnánk elég erősek, — tétessenek át az egyházegyetemhez, miután az tágabb alapon, mint eddig állott, rendeztetett. Bognár Endre, ev. lelkész. Külföldi egyház és iskola. „Spanyolország és a katholicismus* cim alatt hoztunk mult számunkban egy cikket, melyben a történelmi tényekből kiindultan, az uj változás dacára is homályossak látjuk Spanyolország jövőjét, s a szabadságért folytatott küzdelmet slsyphusi munkának, Hogy szavainkat nem elfogultság sugalta, de azon ország felől a nálunknál sokkal élesebben látók, és Spanyolországot egészen közelről ismerő katholikus férfiak is olyaténképen vélekednek, ide igtatjuk az emelkedett lelkű s önzetlen hazafi Castelárnak a „Temps" levelezőjéhez intézett nyilatkozatát, „Csalódtam — mondá Castelár, — illusionak adtam magam oda, midőn azt hivém, hogy a spanyol népről is ugy kell Ítélni, mint más európai népekről. Ez a nép csupa mór vér, sémita nép, mely sohasem fogja a politika finom megkülönböztetéseit megérteni. Ez a nép intransigens. Allah az isten és Mohamed az ő prófétája. Minden véleménye oly absolut, mint a fanatikus vallás e hitelve. Az én politikám legyőzetett a baloldal intransigensei által; ennek ugy kellett jönnia vér hozta magával. És meg van irva, hogy Canovas del Castiüo (a mostani ministerelnök) ur politikáját is legyőzik a jobboldal intransigensei. Ő ügyes, becsületes, szadelvű, szilárd akaratú férfiú, de a reactio által le fog győzetni, el fog nyomatni, meg fog semmisítetni. És ez nem olyan reactio lesz, minőt más országokban látunk ; ez spanyol, ez arab reactio lesz ; Leiül fognak kerekedni a kantonalisták, azután kezdhetj ük megint elölről." Jóslata nagyon is gyorsan kezd teljesedésbe menni. Kommentárául a spanyolországi legújabb eseményeknek, s Alfonz eleve kijelentett „jó katholikus"-ságának ide igtatjuk azon legújabban érkezett hirt, miszerint a kormány a madridi és cadixi protestáns imaházakat bezáratta, s a madridi protestáns újság megjelenését betiltotta ; mely intézkedés több külföldi komoly lapnál igen kellemetlen benyomást tett, s többek közt a Times levelezője már is igen sötét színben látja a jövőt, s azon véleményben van hogy a vallásszabadság lesz ama szirt, melyen az uj kormánynak hajótörést kell szenvednie. Hogy az uj spanyol kormány, s különösen ennek három túlbuzgó ultramontán tagja miért siet ennyire a vallásszabadság-ellenes intézkedéseivel, tudnunk kell, hogy Spanyolországnak kivált nagyobb városaiban szemlátomást erősödik a prot. elem, s p. o. Madrid protest. templomait vasárnapon kint 4 - 5,000 ember szokta látogatni. RÉGISÉGEK. Tanúk kihallgatása Pápán 1674-ki márczius 29-k^n, melyet Sélyei István pápai reform, lelkész, és Kocsi Bálint tanitó kértére gróf Forgács Ádám királyi táblabíró rendelt el, s melyet Duymorith János Veszprém megyei főszolgabíró, Szilvási István s Kozma Ferencz megyei esküttek teljesítettek. De eo utrum: Tudja-e tanú ? hogy a midőn a helvetica confessión levő pápaiak Veresmartí Mihály nevü predikátorjokat predikátorságia közekbe behozatták, azon prédikátort nem Törökországból, hanem a Pusztán levő Kocs nevü faluból