Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-06-20 / 25. szám

leg arra tanította tanítványait, hogy egyedül Istentől várják bűneik bocsánatát. Szerző szerint csupán ez egyszerű, tiszta Jézu?i elveken épülhet fel biztosan a jövő kereszténysége. E jövő egyháza megalkotásánál alapul szolgálhatnának az egyes egyházakban a haladó pártok, a protestáns egylet, és az egyszemélyü Istent valló unitárius egyház, a mely már 300 év óta küzd ama tiszta Jézusi elvek mellett, a melyeket elődei, az ős kereszténység oly dicsőén védelmezett századokon át a pogányságbdí behozott tévtanok ellen. Szerinte az unitáriusok által is vallott tiszta Jézusi alapigazságok szolgálhatnak egy alakítandó keresztény magyar nemzeti egyház básisául. Szerző az igy alkotandó jövő egyháza szervezetéül teljes autonomiát kiván, a mely az államtól független legyen. Szerinte az állam őrködjék az értelmi fejlődés és közmorál felett. De engedjen teljes lelkiismereti szabadságot, vallásszabadságot polgárainak. A vallásos szertartások nyelvére nézve megkívánja, hogy az nemcsak magyar legyen, hanem bármely más nyelv is lehet a községek nemzetisége szerint. S átalában a szertartások ugy rendeztessenek be, hogy azok a hivők szükségleteihez legyenek alkalmazva, s a helyi szokások és eltérések megengedve. Mi is abban a nézetben vagyunk, hogy a hivők szükségei mindenütt kielégítve legyenek. Abban azonban nem értünk teljesen egyet szerzővel, hogy egy ily nagy nemzeti egyháznál a helyi szokásoknak tágas tér engedtessék. Igy ismét utat engednénk arra, hogy az egyházba visszaélések csuszszanak be ! De mig egy nemzeti egyháznál a lehetőségig egységet óhajtunk, épen ugy üdvösnek és lélekemelőnek tartjuk szerzővel mi is, hogy az istenitisztelet körébe a költészet visszahozandó. Épen ez az, a mi a protestáns egyházaknál hiányzik, s a mi miatt az istenitisztelet hideg. Egy ily nagyszerű nemzeti egyház méltóau ünnepelhetné meg a kereszténység főbb ünnepeit, a kereszténység elterjedésének emlékét, saját nemzeti ünnepeit. Üdvösen működhetnék és terjeszthetné az Isten országát irodalmi és társadalmi uton, s gyakorolhatná a szeretetet és jótékonyságot jótékony intézetek felállítása és a szeretet munkái által. Ezekben az eszmékben mutatja fel szerző az utat a jelen vallási krízisből való kibontakozásra. Előtte az egyetlen mód és ut a kibontakozásra, egy keresztény magyar nemzeti egyház alapítása. S műve végén ez irányban hívja fel a vele egyetértőket a zászló kitűzésére. A mily mohó vágygyal vettük kezűnkbe dr. Hatalának kezünk alatti müvét, épen oly megelégedéssel és gyönyörrel teszszük le ismertetésünk végén. Szerző e műben elő adta mindazt, a mit a tudomány tárgyára vonatkozólag ma felmutathat. Mi részünkről a legőszintébb köszönettel tartozunk szerzőnek azért a lelki élvezetért, a mit nekünk munkája által nyújtott. De köszönettel tartozik az irodalom, a melyet egy alapos, komoly, higgadt és adatokban gazdag munkával szaporított, s ez által módot nyújtott azoknak is, a kik az általa felhasznált forrásokkal nem rendelkezhetnek, a kérdés beható tanulmányozására és önálló gondolkozásra. Ugyanazért a legmelegebben ajánljuk a kezünk alatti müvet minden gondolkozni szerető embernek. E műnek egy értelmes és igazságszerető ember asztaláról sem szabad hiányoznia. Simén Domokos. H E LF Ö F> D. taplója a bács-szerémi ág-, hy. evang. lelkészi kar értekezletének, tartatott nt. Tessényi János kiérd, főesp. ur elnöklete alatt Újvidéken 1875. jun. 1-éu. Jelen voltak: nt. Belohorszky Gábor főesp., Stúr Dániel kiérd, főesp., Quirsfeld Nándor cservenkai lelkész, nt. Sztehló József kiérd, főesperes, t. Korossy J. járeki, Roth K. T. ó-verbászi, Beriacs Siinou pálcikái, Skultety P. szeghegyi, Katiik Félix szilbási lelkészek Kolinyi G. kulpíni adminisztrátor ós az alólirott kiszácsi lelkész, ezen értekezletre felkért jegyző. 1. A jelen voltak először is megbeszélték népiskoláink mostani állapotát és fájdalommal constatálták, miszerint a népnevelés terén esperességünkben, különösen a politikai hatóságok kötelességmulasztásai miatt tiz óv óta majdnem semmisem történt. Határoztatott: Az esperességünkbeli lelkészek felszólitandók, hogy türelmüket eddigi sikertelen fáradozásuk miatt ne veszítsék, hanem jövendőben is minden hónap végével ugy a politikai hatóságoknak mint a főesperesi hivatalnak küldjék meg az iskolai mulasztásokról szóló kimutatásokat és névjegyzékeket, melyeket azután a főesperes ur a tavali határozat értelmében egyszerre küldend meg a megyei hatóságnak. Ha ezen lépésünk sem vezetne sikerre: ugy a tanfelügyelő, valamint a megyei hatóságok is az esperesség nevében nyilvánosan bepanaszolaudók lesznek. 2. Kérdés tétetett: vájjon a polgári peres ügyekben magánfeleknek kiállított családi értesítések épen ugy esnek-e csak 50 kros bélyeg alá, mint a nősttlési ügyekben kiadottak, s nem kell-e amazokra minden anyakönyvi adat után egy-egy 50 kros bélyeget ragasztani ? — Az értekezlet olyképen értelmezi a bélyegtörvényeket, hogy bárminemű családi értesítésre csak egy ötven kros bélyeg szükségeltetik. 3. Egy előfordult eset alkalmából a következő kérdés támadt: Ha a vőlegény lelkészénél házassági akadály jelentetett be, kiadandó-e a hirdetési bizonyítvány vagy nem ? Felelet: Minthogy a bejelentett akadály törvényszerűsége felett első sorban az eskető lelkész van hivatva ítélni, s ő saját felelőségére azon esetben is eskethet, ha tiszttársa (a vőlegény lelkésze) a bejelentett akadálynál fogva az esketést meg nem engedhetőnek véli: azért a hirdetési bizonyítvány a bejelentett akadály megnevezésével minden esetben kiadandó. 4. Nt. Bolohorszky Gábor főesperes ur a következő esetet beszéié el: „X r. k. nő, hogy görög-keleti hitű