Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-06-20 / 25. szám

férjétől elválhasson protestáns hitre tért át. Válóperében a görög-keleti patriarchátus consistoriuma azt a végzést hozta, hogy ő (a nő), — mert nem a hibás fél, — azon­nal, volt férje azonban csak egy óv múlva léphet házasságra. Rövid idő múlva ezen nő a főesp. urnái azon kérdéssel jelent meg, nem léphetne-e egy r._ kath. férfiúval uj há­zasságra ? A főesp. ur, mielőtt neki határozott felelete t adott volna, az 1874. egyetemes gyűlés jk-nek 9. pontja szerint írt a főt. superintendens urnák s egyházunk más befolyásos egyéneinek, mig végre hosszas levelezés után ama nőnek határozott Ígéretet tett, hogy megfogja esketni a r. kath. férfivel, ós meg is eskette, dacára annak, hogy a r. kath. plébános a kitiirdetést megtagadta. — Tudora ugyan — igy végzé előadását a főesperes ur, — hogy a protestáns fél bírája válóperekben a világi biró, de azt is ludom, hogy a jelen állapot tarthatatlai. Bár érdekünk ellen van, a polgári házasság eszméjével meg kell barát­koznunk." Szavai általános tetszéssel találkoztak s eljá­rása másoknak követésre ajánltatik. 5. A testvérek közül többen keservesen panaszkod" nak, hogy a róm. kath. plébánosok az interconfessionális törvényeket igen gyakran sértik. Határoztatott: Minthogy a magyar kormány a törvénytelenül eljáró r. kath. plé­bánusokat épen nem bünteti, ós az általok űzött ököljog­nak kedvez, a pastoralis prudentia azt tanácsolja a testvé­reknek, hogy ők épen ugy tegyenek, a mint a törvénysértő plébánusok már tettek. 6. Kérdés: Ha a lelkész tudja, hogy a 24 éves vagy öregebb vőlegény ujoncszökevény, (azaz oly egyén, ki az ujoncállitási bizottság előtt meg nem jelent) össze_ adja-e vagy nem?Az értekezlet felelete: A lelkészre nézve mérvadók a véderőről szóló törvény 44. és 46. §-ai, s minthogy tőle államrendőri szolgálatokat kívánni nem lehet: a jelentkezőt megesketheti. Minthogy azonban a véderőről szóló törvény 47. §-ában az áll : „Az ujoncszökevény elfogásának elősegí­tése polgári kötelesség" minden lelkész, mint jó honpolgár, ismerje el kötelességének még a kihir­detés előtt a jelentkezőről a politikai hatóságnak jelentést tenni. 7. Kérdések az anyakönyvek veze­tésére n é z v e. a) Ha a férj nejét házasságtörésről vádolja: mikép vezesse be a lelkész a született gyermek keresztelését az anyakönyvbe ?Az értekezlet fe­lelete: Ha az anya bűnét beismeri, az apa neve a szülők rovatában kimarad, s ennek oka a megjegyzések rovatában megemlítendő. Ha ellenben az anya tagadja a házasságtörést: a gyermek törvényesnek iraudó be, fenn­maradván a férj azon joga, hogy követelését világi törvény­szék előtt érvényesítse, b) Ha a törvénytelen atya nevének beiratását az anyakönyvbe kéri: melyik rovatba írandó az be? Az értekezlet felelete. Minthogy a tör­vénytelen gyermek csakis anyjíuak nevét viselheti, s törvé­nyesités nélkül atyjának nevét, ha ez meg is engedné, fel nem veheti: azért atyjának nevét, csakis a megjegyzések rovatában szabad megemlíteni, azaz: ezen rovatban egy szerűen az irandó be, hogy az illető az apaságot két tanú jelenlétében vagy okmányilag beismerte, c) Tudva van, hogy a törvénytelen gyermekek, ha szülőik későbben há­zasságra lépnek, ipso facto törvényesitvék. Kérdés: Miképen vezettessék az be a keresztelési anyakönyvbe, hogy a gyermek immár törvényes? Szabad-e e sz<U : „törvénytelen" kitörülni s az üresen hagyott helyre az apa nevét beírni? Az értekezlet felelete: Minthogy a lelkésznek nem szabad az anyakönyv eredeti szövegén változásokat tenni, azért a keresztelés, amint eredetileg bevezettetett, meghagyandó, és csak a megjegy­zések rovatában kiteendő, hogy a gyermek szüleinek n — n napon történt egybekelése folytán immár törvényes, d) Me­lyik rovatba vezetendőkbe az elvált volt és uj házasságra lépő egyének (coelebs vagy viduus ?) Az értekezlet fe­lelete : Egyikbe sem, s ennek oka a megjegyzésekben meg­említendő. 8. Kérdés tétetvén, vájjon a lelkészek az esperesi közgyűlésen ornátusban jelenjenek-e meg, vagy csak tisz­tességes fekete ruhában ? Határoztatott, hogy az utóbbiban-Csak az első napon, mikor az esp. főfelügyelő ur szokás szerint magyar díszruhában jelenik meg, viseljen a főespe. res ur is ornátust. Steltzer Frigyes, értekezleti jegyző. Az erdélyi reformátusok kerületi közgyűlése. E lap olvasói már ismerik az erdélyi reformátusok tulajdonképi gyűléseinek előzményeit ; olvasták az elnök filkölt szellemű megnyitó beszédét ; értesültek az isteni­tisztelettel egybekötött ünnepélyes megnyitásról és a fel­emelő vallásos hatásról, melyet a szónokok a gyülósre gyakoroltak, szóljunk hát az ezek után történtekről, kiegészítéséül a „Prot. Egyh. és Isk. Lap" közelebbi 24. számában elmondottaknak. Ki ne ismerné azt az elmérgesedett harcot, melyet Erdélyben, sőt még e lapok terén is, nz utóbbi időkben annyi keserűséggel folytattak az enyedi theologicum se­minarium felett. E gyűlésnek, melynek rajzát kívánjuk adui, sarkkérdésót ép az képezé: átköltöztessék-e a n.-e nyedith. seminarium Kolozsvárra v a g y n e ? E fontos kérdéssel a kérdések egész sorozata állott jogikai öszszefüggésben. Mi csoda hát, ha a pártok ala­kulására ez alkalommal e kérdés volt elhatározó befo­lyással ? Az igazgató-tanács véleménye, mely az egyes egy­házmegyék és iskolák által beküldött vélemények t e­kintetbe vételével (!?) készíttetett, és a melyet Szász Béla fogalmazott, az igazgató-tanács tit­kára által felolvastatik. E jelentésben az mondatik, hogy a beküldött 21 véleményből csak 9 van az áthelyezés ellen ; a többség tehát Kolozsvár mellett van. ( ! ?) Ennek 'án — illetőleg a beérkezett véleményeknek m e s­"0 RetormátojN^ PÁPA WKviíri

Next

/
Oldalképek
Tartalom