Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-06-20 / 25. szám

junk együtt maradni itt a földön egymást nem háborgatva szeretetben, bákében. Nyugtassa meg tehát magát Hajnal Ábel igen tisztelt barátom, és ne féltse tőlünk a vallás és egyház ügyét, mely nekünk csak olyan szent, mint akár neki, ki oly buzgón fáradozott ós fáradozik folyvást érte. Mi nem rontani, hanem épiteni akarunk. Hogyan? mily positiv alapon? szóval milyen programmal ? Erről, miután ma a programmok korában élünk, majd egy jövő cikkben. Most még csak egyet. Ne higyje az ón tisztelt barátom, hogy amiket itt elmondtam, azok tán csak most hevenyében igazolásomul összeállított nézetek, amelyektől, ha kell, tán magam is elállók. 13 évvel ezelőtt, midőn még mind ketten abban a boldog hiszemben éltünk, hogy a keresztyónségről való nézeteinkkel egy nyomon járunk, ón jónak láttam volt lapom olvasóit a gyakorlati keresztyénségnek fényes két oly csillagával ismertetni meg, kiket a korukbeii orthodoxia egész életükön át mint istentelen hitetleneket üldözött, értem Frankót és Spenert. Az alkalommal bevezetésül ezeket irtam: „Épen azok, kiknél a vallásosság benső lélekszükség, belátni kezdik, hogy lehet valaki a dogmákat illetőleg tökéletesen orthodox, a nélkül, hogy szivében élő bit, lelkében szeretet lakoznék, ós viszont lehetnek valakinek nézetei a bevett dogmákról a közönséges felfogástól eltérők, de azért az egyház testétől elszakadni nem akar, mert nem akarja magát kitagadtatni a szentlélek áldásaiból, mely az egyházat eleveníti — lehet mondom olyan teljes hittel és szeretettel. A kor kérdése tehát ez: a forma legyen-e az egyházban az irányadó, mely elválaszt, vagy a lényeg, mely egyesit? legyen-e a vallásos türelem egymás meggyőződósónek őszinte becstilósón alapuló valóság, vagy maradjon, mint elég soká volt, üres negéd ? Nem égetjük ugyan a máskép vélekedőket parázstüzben, de istenteleneknek bélyegezzük tán ópen azokat, kik, mivel Isten mindenük, világi előnyekórt lelkiismeretük ellen vallani semmit sem akarnak, mig a sem hidegek sem melegt k, csak a magok nyugalmát tekintvén, mindenre Áment mondanak." „E szempontból látnivaló, hogy a dilog nem kisebb órdekü ós fontosságú társadalmi, mint vallási tekintetben. Elég időt ért már a keresztyén emberiség, hogy belássa, miszerint az uton, melyen közel kót évezredig haladt, legistenibb javai a legembertelenebb célokra fordíttattak, ós a szeretet vallása az életben leghathatósb ürügyül szolgált, hogy a gyűlöletet szentesítse." BALLAGI MÓR. TÁRCA. kező meggyőződésre és igazságokra jut, ne szégyelje Könyvismertetés. azokat Őszintén bevallani, és azok közé állani, a kik ugyan. azon igazságok érdekében küzdenek. Ezt parancsolja a Az én hitvallásom. Irta dr. Hatala Péter. becsület, s az igazság iránt tartozó kötelesség. Ezért tudjuk nagvra becsülni dr. Hatalát, hogy a mely ered-Budapest, 1875. 8r. (IV-178. l.\ ára 1 f. 50 kr. ffiényr0

„ & tudomány világAn41 rájött

, azfc bátraQ> A mily ritka jelenség az, hogy müveit, tudományos nyíltan és őszintén bevallotta, leirta, közrebocsátotta, s emberek nyíltan és bátran sorompók közé lépnek, s őszin- szakítva a hagyományos egyháznak visszaélésekkel és tén kifejezik meggyőződéseiket, épen oly jól esik nekünk épen nem Krisztusi, hanem igenis emberi elvekkel teljes a pesti egyetem tudós bölcsészettanárának kezünk alatti tanaival, bátran sorakozott a Krisztus fenséges elveit müvével találkoznunk. a magok egyszerűségükben és tisztaságukban valló elvtár-Olvasóink bizonyára emlékezni fognak ama nagy_ sakhoz, az unitáriusokhoz szerű hatásra, a melyet dr. Hatala Péternek az unitárius Az igaz, hogy dr. Hatalának e lépése merész egyházba lépése hazánkban tett. E tettét sokan hibáztat- Mt volt az ultramontanismus elvei szerint; mert ez ták. Sőt gúnyoló hangok is emelkedtek. Mi épen ellenkező semmi ilyesminek jogosultságát el nem ismeri. Azt nézetben vagyunk. Szerintünk egy komoly, tudományos szeretné, ha minden a régi kerékvágásban maradna, embernek kétszínűnek lenni nem lehet, nem szabad. Ha hogy hatalma biztosítva legyen, s tovább is uralkodtudományos buvárlataiban és szemlélődései közepette ko- hassék a könnyenhivőkön, a tudatlanságban és sötétségben rábban elsajátított nézeteivel, egyháza tanaival ellen- ülő nép felett. Pedig dr. Hatalának e tette helye3 és