Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-06-13 / 24. szám

ten, lássuk egészségben kegyelmedet. Dátum in civitate nostra Szászsebes, ultima octobris, Anno 1634. G. Rakoci, ma. K ü 1 e í m : Reverendo Stephano Tholnai stb. (A levél, a külcím kivételével.) I. RákóciGy. saját irása). (Eredetije a m. k. kamarai levéltárban.) Y. Hivséges és alázatos szolgálatomat ajánlom nagyságodnak, mint kegyelmes uramnak. Az Ur isten jó egészséggel és hosszú élettel látogassa nagyságodat, mind az nagyságod kedvesivei egyiitt. Fogarasból 13. februarii irott nagyságod kedves levelét 1. Mártii küldé kezemhez praefectus uram, mind az benne való sárga teréhvel, és nagyságodnak sok izben hozzám megmutatott jó akaratjának tekintetes jelével, melyet nagyságodnak, mint kegyelmes fejedelmemnek, ugyanakkor egyéb emberek jelenlétében hálaadó köszönettel megköszöntem, és ez mostani levelemben is nagyságodnak köszönöm, ha valamikor idő adatnék reá meg is szolgálnám nagyságodnak. Hogy nagyságodnak emlékezetéből sem az idő, sem az távol valóság, sem pedig az, hogy az nagyságod szolgálatjátul már valamennyire távolb vagyok, mint sem ez előtt, az én akarminemü uevemet ki nem teriette (törölte), melylyel mostan is, mint szinte ez előtt koporsómig való szolgálatra kötelez nagyságod. Látogassa az Ur isten az nagyságod tárházát sokkal többel is, hogy jámbor hiveire akármikor is fejedelmi adakozásának morzsalóki sokszor terjedhessenek. Szivünk szerént való hálákat adunk érette az Istennek, hogy nagyságodat mind szenvedhető egészségben, mind pedig békességes országlásban ellensógiuek bosszúságára ez ideig megtartotta, melyet, hogy ez után is ő felsége Istenünk nagyságodon tovább terjesszen érötte imádjuk és oly reménységben vagyunk, hogy könyörgése az egész magyari keresztyénségnek haszontalan nem leszen. Mi nálunk kegyelmes uran nagy hire vagyon császár urunk ő felsége, hogy nem egyébért sietett legyen haza Sopronyból, hanem, hogy Bécsben volnának az evangelicusok követei, kik az békességgel unszollanák magokat ő felségének, de az nagyságod leveléből értem, hogy nincsen affelől semmi reménység. Dobravicai uramnak irt Basileából egy Majerus doctor nevű ember egy levelet, az is azont irja, melyet im nagyságodnak az ű maga szavaival leirt : „Regis Hungáriáé esercitus, adhuc in Franconia (melyben vagyon Norinberga) et vetere via vagatur, nulla arte adhuc accupata, Certissimum est regem Galliae ingens bellum, contra domum Austriacam moliri, ad centum millia sub signis habét in diversis locis: in Germánia prope Spiram (ez is ott két mértföld Heidegbergához) quadraginta millia optime instructa ; conssribit Argentinae, adhuc 15 millia Germanicorum equitum et peditnm, et in Gallia 20 millia; singulis mensibus stipendia solvit, sic ut a praeda abstineant. Vimariensis Moguntiae 8 millia equitum et 5 millia peditum penes se habét. Bancerus adeum cum 20 milli bus venit, sic ut Svecici nunquam majoribus viribus mstructi fuerint. Gallus cum Svecicis copias et consilia conjungit. Colmarium et Selestadium Svecici Gallo dederunt, quia sua praesidia imposuit. Bresacenses sub ductu Principis cujusdam oppidum Dana in Alsatia tormentis quassant, sed adventantibus Gallis fngarunt, relictis tormentis. Brevi magna audientur. Philippis burgum quoque Gallo cessit, sed ducem Virtembergianum ibi gubernátorom constituit, ut sic cum Germanis omnia communia habeat, quo ipse ingentem favorem conciliat. Duo isla regna Hispanicum et Gallicum videbimus brevi armis, •n vicém concurrere, ita misera Germsnia respirabit." Ezek mind bizonyos dolgok, mind pedig arra mutatnak, hogy nincsen semmi reménységek az embereknek az inperiumban való megbékóllésről. Az tipographiának elkészítésére tudom nagyságodnak szorgalmatos gondja vagyon, mindazonáltal mégis alázatosan könyörgünk nagyságodnak, mint kegyelmes fejedelmünknek, hogy legyen oly reá való vigyázása nagyságodnak, hogy rövid üdő alatt készüljön el. Soha meg nem mondhatjuk minemű nagy szükségünk vagyon reá. Az könyvek felől, melyeket az kis ur lajstromban irt, gondom leszen rájuk, beküldőm a mit feltalálhatok közülök, a mikor Herceg uram bemegyeu. Praefectus uram, hogy nagyságodnak esztendeje eltelését emiitette, noha még messze vagyon az terminus, nem tudtam, hanem az nagyságod leveléből értem, én előttem ugy vagyon, hogy sokszor emlegette már. Nagyságod bizonyos legyeu benne, hogy valamennyinél szebben s jobban, tudósabban ugy szolgálok nagyságodnak, de én nekem ahoz igen kicsiny reménységem vagyon mostan, hogy csak azt nyerhetnénk meg ő kegyelmétől, hogy karácsonig ne menne ki az tisztből, az mint tavaly is emlegettem levelemben nagyságodnak, mert 1. Septembris telvén esztendeje, ki* mondhatlan káros nagyságtoknak sok okokra nézve, kiket én szintén ugy látok, mintha benne forgottam volna. Ehez képest az szerént cselekszem az mint nagyságod parancsol levelének az utolján. Az könyvek felől megfeleltem az én tetszésem szerént az urnák. Legyen az ur isten nagyságoddal és az nagyságod kedvesével. írtam Sáros-Patakon, 2. martii, Anno 1635. Nagyságod alázatos káplánja Stephanus Tolnaeus, p. e. s. p. (Külcím.) Illustrissimo Principi domino Georgio Rákócy stb. (Eredetije a magy. kir. kam. levéltában). VI. Az ur isten ő felsége minden idvességes stb. Az tipographus felől kegyelmedet 28. die Septembris innét irt levelünkben is praefectus uram által bőven informáltuk; abból kegyelmid eleget elmélkedheték, jó-e,