Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-30 / 22. szám

Megkezdődött ezek után a nagy-enyedi theol. seminárium Kolozsvárira költöztetéséről szóló inditvány tárgyalása, melyről s a gyűlés további folyamáról jövő számunkban. MF Mig a gyűlés további folyamáról körülményesb tudósítást adhatnánk, szóbeli biztos értesülés után Írhatjuk, hogy a theologiai intézet ügyében a határozat ez lett: A nagy-enyedi intézet in statuquo marad háborítatlan; az indítványozott központi theol. intézet dolgában pedig bizottság küldetik ki oly utasítással, hogy bővebben tanulmányozván a kérdést, készítsen tervet az intézetnek mikor és mimódon történhető felállítására nézve. KÜLÖNFÉLÉK. * Gyászhír. Kerek György velencei ref. lelkész, s a vértesaljai ref. egyházmegye tudományos képzettségű könyvtárnoka f. hó 25 én meghalt. Temetése népes köszönség jelenlétében 26-án ment végbe. Béke lengjen pora felett ! * A dunamelléki egyházkerület közgyűlése, mely f. hó 22-én vette kezdetét, 28-án rekesztetett be. Jelentékenyebb intézkedései felől jövő számunk hozand tudósítást * A szentgáli ref. egyházközség rozzant iskolája helyett ujabban valóban diszes iskolaépületet emelt, mely a szekeres- és gyalog munkát nem számítva, körülbelül 18—20 ezer forintba került. Az iskola elég szorgalmasan látogatott s ebben Bezerédy Gyula szolgabírónak is nagy érdeme van. * Yasmegye népiskoláiban Mennyey József tanfelügyelő itt-ott a Thun-korszakból fennmaradt államellenes tankönyveket is talált. Az iskolatanács a tanfelügyelő, indítványára felhívta az egyházi és megyei hatóságokat, hogy e könyvek kiküszöböltessenek, hogy továbbá az egyes osztályok megfelelő tankönyvekkel láttassanak el, s ezeket ne a szülők, hanem az iskolai hatóságok szerezzék be. * A pécsi tanitó-egyesület legközelebb tartott közgyűlése alkalmából Schneider István a tanfelügyelők intézményének oly módoni reformálását ajánlja, hogy azok ezentúl ugy a ministerium, mint a közigazgatási közegek, vallásfelekezeti hatóságok és tanítókkal szemben több önállósággal működhessenek ; illesztessék be a közigazgatás kertébe ugy, hogy egyrészről a közigazgatási közegek, nem különben az egyh. hatósági közegek személyes felelősség terhe alatt köteleztessenek a törvényeket végrehajtani, illetőleg végrehajtatni; maga a tanfelügyelőség pedig a megyei főispán felügyelete alá helyeztessék. Ezen nézeteket az egyesület is a magáévá tévén, ezen ügyben emlékiratot fog kiadni s azt a ministeriumhoz s az egyes hazai tanitó-egyesületekhez is szótküldi. Ugyanezen közgyűlés bizottságot küldött ki az Eötvösalap ügyében s Péterffynek, mint ezen ügy megindítójának, elismerést szavazott. * A hesseni hercegné, hír szerint, a csalódhatlansági hitcikk miatt közelebb áttért a protest, egyházba, IRODALOM. • Az egyetemes művelődéstörténetem vázlata. Irta György Aladár. Budapest, 1875. Kiadja Aigner Lajos. Ára ? Szerző jelen müve tankönyv akar lenni a középtanodák felsőbb osztályai, a szakiskolák s különösen tanitóképezdék számára. Mint ilyen természetesen csak dióhéjba szorított vázlatát adja a művelődéstörténetnek; de ez a vázlat oly kitűnő, hogy bátran alapjául szolgálhat egy nagyobb terjedelmű, tisztán tudományos és nem csupán gyakorlati szempontból netalán készülendő munkának. György Aladár egyike a legtanultabb ós leggondolkodóbb fiatal Íróknak, ki ha tehetségét nem forgácsolná el a journalistica hálátlan terén, ha tisztán csak a tudományos irodalomnak szentelné idejét és erejét: bizonyára nem közönséges eredményeket producálna. Ily tehetségtől nem hírlapi cikkeket, nem tankönyveket, hanem nagyobb szabású, önálló, a hazai tudományosság terjesztésére célzó müveket várunk. Elvárjuk, hogy jelen tankönyvét is mielőbb átdolgozza, kibővíti, ugy, hogy az helyet foglalhasson a magyar tudományos irodalom termékei között. A bővebb feldo'gozásra már csak azért is szükség van, hogy György ur a társadalmi kérdések tekintetében a hazai közvéleménnyel jórészt ellentótben álló nézeteit, melyek a jelen tankönyv ben mint indokolatlanul odavetett állitások szerepelnek, bővebben kifejtse. Ilyenek például a gyáripar s a socialismus kérdéseiben elfoglalt álláspontja. Ha ő a gyáripar káros hatásait felsorolva, annak ellensúlyozását hozza javaslatba, s ha a socialisticus törekvések jogosságában annyira bízik, hogy azok megvalósulását csak idő kérdésének tartja: óhajtanók, hogy ezen, még absolute el nem döntött nézeteket indokolná s ez által anyagot szolgáltatna az azok feletti eszmecserére. Mi nálunk a számbavehető irók közül az egy Berzsenyi, s ő is csak egy jelentéktelen kis értekezésében árult el némi vonzódást a socialis tanok iránt. A tudomány érdekében óhajtjuk, hogy egy arra hivatott ember, aminő szerintünk György Aladár, egész határozottsággal és ugy adja elő socialisticus nézeteit, hogy azok komoly vitát kelthessenek az ellentáborban. De ez termé zetesen nem tankönyvvel érhető el ; sőt tulajdonképen — a mi nézetünk szerint —- tankönyvben nem is szabadna a szerzőnek vita alatt álló kérdésekre nézve határozott nézetet nyilvánitnia, még kevésbé szabad e hibát tetéznie azzal, hogy e nézeteket indokolja. A tankönyv-iró feladata csupán abból áll, hogy előadja az egyes iskolák eltérő felfogását, s bízza aztán a növendékre, hogy ez iskolák közül melyikhez akar csatlakozni. György Aladár tankönyvének ezek az eredeti nézetnyilvánitások képezik jóformán egyetlen lényegesb hibáját. Ezen hibákat mint előnyöket fogjuk constatálni oly munkánál, mely nem a gyakorlati igényekre lesz tekintettel. — (B. G.) * Irómester. Utasítás a szépirás-tanitásban. Tanitók, tanítójelöltek, középtanodák és magántanulók számára. Irta Kárpáti Endre. Igló, 1875, K phattf szerzőaél Szepes-