Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-30 / 22. szám

Iglón. Ára 70 kr. E tankönyv három részből áll, u. m. történetig módszertani ós gyakorlati részből. A történeti rész a mun­kának csaknem felét teszi, s az irás keletkezésénekés fej­lődésének, a papiros feltalálásának és tökéletesítésének és a könyvnyomtatásnak történetét tartalmazza. * Népszerű Egyházi Beszédek. Irta Bartók János, gortva-kisfaludi ref. pap. Második füzet. A szerző sajátja. Ára 1 frt. 50 kr. Tartalmaz 25 különböző al­kalmakra írt beszédet. Kapható szerzőnél Gortva-Kisfalu­don, utolsó posta Várgede. * A nagy szalontai ref. egyházmegye 1875. évi ápril 7-ik napján M.-Gyánban tartott közgyűlésének jegy­zökönyve megjelent s hozzánk beküldetett. * A Táne közelébb megjelent számának tartalma : Kézfogó. Lengyelke Stefán Pétertől. Ostrom. Gyors polka Szabó Lajostól. NECROLOG. Oda, hol a nagy Tompa Mihály aluszsza az igazak álmát, a hanvai temetőbe f. évi apr. hó 28-án egy uj koporsót helyeztek el. Az uj halott, ki szomszédjává lett a halálban a hírneves költőnek, nem volt más, mint az ő hivatali utódja, s egyszersmind szellemi rokona S o ó s Miklós, hanvai lelkész. Temetése lehető egy­szerűséggel, de annál fájóbb részvéttel ment véghez. A koporsó felett Balogh Béla putnoki lelkész mondott meg­ható imát, a sírnál pedig Kupay Dénes, runyai lelkész, egy jól készített jellemrajzot olvasott fel. De minek is lett volna oda a hosszas szertartás, csak zaklatta, fárasz­totta volna a fájdalmat, csak mélyebbre vágta volna a tátongó sebeket ? — Ott a koporsó körül úgyis tulbően hullottak a könyek ; a vesztés fájdalma elég kiáltóan, elég szomorúan képezte le magát a bánatos Özvegy, a két kis árva leány, az öreg édes anya, rokonok, kartársak, emberbarátok arcain. Soós Miklós született Gömörmegyében, Rimaszom­batban az 1835-ik év december 6-án Soós Sámuel és Bozóky Borbála, kezdetben vagyonos, de később elszegé­nyült nemes szüléktől. Tanulói pályáját az ottani gymna­siumban kezdte meg 1841-ben. Innen a hatosztályu gym­násium bevégzése után tanulmányait folytatandó Losoncra ment; majd később a s.-pataki főiskolát látogatta meg, s tanulói pályáját itt is végezte be 1858-ban elismerésre méltó sikerrel. — Ezután a putnoki ref. egyházba jött ki iskolatanitónak, a mely hivatalban 3 évig közkedves­séggel forgolódott. Az 1860-ik óv május havában, miután a gömöri egyházmegye uj káplánok számára üres helylyel nem rendelkezett, Debrecenbe ment, s az első vagy be­kebelezési vizsgát ott tette le szép eredménynyel. Debre­cenből haza jőve Szentmiklóssy Kálmán, gömöri földbir­tokos házához hivatott nevelőnek, ós miután itt félévnél tovább működött, püspöki exmissiót nyert és segédlel­késznek ment a jánosii egyházba Szabó János mellé; azonban az 1863-ik apr. havában már elhagyta Jánosit, s ment Rozsnyóra lelkész-tanítónak. Itteni hivatalosko­dása idejében tette lc Sárospatakon a második lelkészi vizsgát, s egyszersmind ekkor lépett házasságra első ne­jével, az általa forrón szeretett Németh Terézzel, egy szabolcsmegyei lelkész leányával. Rozsnyón egy évet töltve, az 1864-ik óv tavaszán szülővárosába, Rimaszom­batba ment, a neki ott felajánlott második lelkészi állo­mást elfoglalni. Tárt karokkal fogadá őt Rimaszombat nemeslelkű közönsége, s egész itteni hivataloskodása ideje alatt osztatlan bizalommal és szeretettel viseltetett iránta. A szülőföldhöz kötött szép emlékek, a hivők köz­becsülése meg is hozták a sokat zaklatott s önereje és szorgalma által magát felküzdött férfiú számára a bol­dogságot, azonban ezt a boldogságot ís megzavarta ked­ves nejének elhunyta. A vesztés fájdalmában egészen meg­tört férfiúnak első boldog házasságából egy élő emléke, egy kedves leánykája maradt. A sors, mely eddig olyan 3ok helyen meghurcolta emberét, Rimaszombatban sem felejtette őt hosszú ideig. Öt év eltelte után, már a Tompa Mihály halálával megüresült fényes hanvai lel­készi állomáson találjuk őt. Fájó sebét, mely első nejé­nek elvesztése után soká sajgott, végre lassankint be­heggeszté az idő, s képessé tette arra, hogy uj házassági szövetséget kössön Orbán Emmával, Orbán József, sáros­pataki akadémiai tanár kedves leányával. Azonban ugy látszik, hogy a sors nagyon irigyelte Soós Miklóstól a hosszantartó boldogságot; mig első házassága alkalmával, a nőt szólitá el a végzet, a második alkalmával már ő neki magának készített síri ágyat. Igy kellett a fiatal, kedves nőnek a boldogság koszorúját harmadfélévi há­zasság után april hó 26-án, midőn férje az aszkórság hosszantartó fájdalmai után végre elszenderült, özvegyi gyászszal cserélni fel, s két éves kis leánykájával teme­tőbe kisórni a korán elhalt jó atyát. Soós Miklós kettős téren működött, ő lelkész ós iró vala. Asztalán egymás mellett foglaltak helyet a lant és biblia. És ez a kettő szépen is összefér. A költészet is, a biblia is a mindennapi óletet eszményíti. Mindkettő felül áll a föld porán, s egymással karöltve óhajtja az emberiséget az eszményihez tökélyesiteni. Soós Miklós költői tehetsége első zsengéi a sáros­pataki önképző-társulatban láttak napvilágot, s az e társulat által kiadott emlékkönyv tartalmaz is egy né­hány jól sikerült verset tőle. Azonbau költői tehetsége később erősödött meg, s mint író később lett ismeretes. Mint jánosii s. lelkész, s rozsnyói ós rimaszombati lelkész működött legtermékenyebben, s abban az időben a „Va­sárnapi Újság," és a „Családi kör" sűrűn közlötték ver­seit. Lehet, hogy még sokkal gazdagíthatta volna szép­irodalmunkat, ha a balsors ki nem zavarja lelkét a bol­dogság útjából. Első neje halála után vigasztalhatlan bús­komorság szállotta meg őt, mely útját állotta a lélek szabad lángolásának, s kioltással fenyegette a geniust. Hanvai lelkész korában már csak néha-néha csillámlik elő szellemének fénye, hosszú időközönkint bocsátja útnak, világ elé, lelkének sóhajtásait. Mennél közelebb ért a sirhoz, annál ritkábban pengette lantját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom