Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-30 / 22. szám

Iglón. Ára 70 kr. E tankönyv három részből áll, u. m. történetig módszertani ós gyakorlati részből. A történeti rész a munkának csaknem felét teszi, s az irás keletkezésénekés fejlődésének, a papiros feltalálásának és tökéletesítésének és a könyvnyomtatásnak történetét tartalmazza. * Népszerű Egyházi Beszédek. Irta Bartók János, gortva-kisfaludi ref. pap. Második füzet. A szerző sajátja. Ára 1 frt. 50 kr. Tartalmaz 25 különböző alkalmakra írt beszédet. Kapható szerzőnél Gortva-Kisfaludon, utolsó posta Várgede. * A nagy szalontai ref. egyházmegye 1875. évi ápril 7-ik napján M.-Gyánban tartott közgyűlésének jegyzökönyve megjelent s hozzánk beküldetett. * A Táne közelébb megjelent számának tartalma : Kézfogó. Lengyelke Stefán Pétertől. Ostrom. Gyors polka Szabó Lajostól. NECROLOG. Oda, hol a nagy Tompa Mihály aluszsza az igazak álmát, a hanvai temetőbe f. évi apr. hó 28-án egy uj koporsót helyeztek el. Az uj halott, ki szomszédjává lett a halálban a hírneves költőnek, nem volt más, mint az ő hivatali utódja, s egyszersmind szellemi rokona S o ó s Miklós, hanvai lelkész. Temetése lehető egyszerűséggel, de annál fájóbb részvéttel ment véghez. A koporsó felett Balogh Béla putnoki lelkész mondott megható imát, a sírnál pedig Kupay Dénes, runyai lelkész, egy jól készített jellemrajzot olvasott fel. De minek is lett volna oda a hosszas szertartás, csak zaklatta, fárasztotta volna a fájdalmat, csak mélyebbre vágta volna a tátongó sebeket ? — Ott a koporsó körül úgyis tulbően hullottak a könyek ; a vesztés fájdalma elég kiáltóan, elég szomorúan képezte le magát a bánatos Özvegy, a két kis árva leány, az öreg édes anya, rokonok, kartársak, emberbarátok arcain. Soós Miklós született Gömörmegyében, Rimaszombatban az 1835-ik év december 6-án Soós Sámuel és Bozóky Borbála, kezdetben vagyonos, de később elszegényült nemes szüléktől. Tanulói pályáját az ottani gymnasiumban kezdte meg 1841-ben. Innen a hatosztályu gymnásium bevégzése után tanulmányait folytatandó Losoncra ment; majd később a s.-pataki főiskolát látogatta meg, s tanulói pályáját itt is végezte be 1858-ban elismerésre méltó sikerrel. — Ezután a putnoki ref. egyházba jött ki iskolatanitónak, a mely hivatalban 3 évig közkedvességgel forgolódott. Az 1860-ik óv május havában, miután a gömöri egyházmegye uj káplánok számára üres helylyel nem rendelkezett, Debrecenbe ment, s az első vagy bekebelezési vizsgát ott tette le szép eredménynyel. Debrecenből haza jőve Szentmiklóssy Kálmán, gömöri földbirtokos házához hivatott nevelőnek, ós miután itt félévnél tovább működött, püspöki exmissiót nyert és segédlelkésznek ment a jánosii egyházba Szabó János mellé; azonban az 1863-ik apr. havában már elhagyta Jánosit, s ment Rozsnyóra lelkész-tanítónak. Itteni hivataloskodása idejében tette lc Sárospatakon a második lelkészi vizsgát, s egyszersmind ekkor lépett házasságra első nejével, az általa forrón szeretett Németh Terézzel, egy szabolcsmegyei lelkész leányával. Rozsnyón egy évet töltve, az 1864-ik óv tavaszán szülővárosába, Rimaszombatba ment, a neki ott felajánlott második lelkészi állomást elfoglalni. Tárt karokkal fogadá őt Rimaszombat nemeslelkű közönsége, s egész itteni hivataloskodása ideje alatt osztatlan bizalommal és szeretettel viseltetett iránta. A szülőföldhöz kötött szép emlékek, a hivők közbecsülése meg is hozták a sokat zaklatott s önereje és szorgalma által magát felküzdött férfiú számára a boldogságot, azonban ezt a boldogságot ís megzavarta kedves nejének elhunyta. A vesztés fájdalmában egészen megtört férfiúnak első boldog házasságából egy élő emléke, egy kedves leánykája maradt. A sors, mely eddig olyan 3ok helyen meghurcolta emberét, Rimaszombatban sem felejtette őt hosszú ideig. Öt év eltelte után, már a Tompa Mihály halálával megüresült fényes hanvai lelkészi állomáson találjuk őt. Fájó sebét, mely első nejének elvesztése után soká sajgott, végre lassankint beheggeszté az idő, s képessé tette arra, hogy uj házassági szövetséget kössön Orbán Emmával, Orbán József, sárospataki akadémiai tanár kedves leányával. Azonban ugy látszik, hogy a sors nagyon irigyelte Soós Miklóstól a hosszantartó boldogságot; mig első házassága alkalmával, a nőt szólitá el a végzet, a második alkalmával már ő neki magának készített síri ágyat. Igy kellett a fiatal, kedves nőnek a boldogság koszorúját harmadfélévi házasság után april hó 26-án, midőn férje az aszkórság hosszantartó fájdalmai után végre elszenderült, özvegyi gyászszal cserélni fel, s két éves kis leánykájával temetőbe kisórni a korán elhalt jó atyát. Soós Miklós kettős téren működött, ő lelkész ós iró vala. Asztalán egymás mellett foglaltak helyet a lant és biblia. És ez a kettő szépen is összefér. A költészet is, a biblia is a mindennapi óletet eszményíti. Mindkettő felül áll a föld porán, s egymással karöltve óhajtja az emberiséget az eszményihez tökélyesiteni. Soós Miklós költői tehetsége első zsengéi a sárospataki önképző-társulatban láttak napvilágot, s az e társulat által kiadott emlékkönyv tartalmaz is egy néhány jól sikerült verset tőle. Azonbau költői tehetsége később erősödött meg, s mint író később lett ismeretes. Mint jánosii s. lelkész, s rozsnyói ós rimaszombati lelkész működött legtermékenyebben, s abban az időben a „Vasárnapi Újság," és a „Családi kör" sűrűn közlötték verseit. Lehet, hogy még sokkal gazdagíthatta volna szépirodalmunkat, ha a balsors ki nem zavarja lelkét a boldogság útjából. Első neje halála után vigasztalhatlan búskomorság szállotta meg őt, mely útját állotta a lélek szabad lángolásának, s kioltással fenyegette a geniust. Hanvai lelkész korában már csak néha-néha csillámlik elő szellemének fénye, hosszú időközönkint bocsátja útnak, világ elé, lelkének sóhajtásait. Mennél közelebb ért a sirhoz, annál ritkábban pengette lantját.