Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-23 / 21. szám

azt meggyőzni még a leghelyesebb alapelvekről sem. Ami magát a fordítást illeti, ez is kiválik egyéb forditmányaink közül zamatos, tiszta magyarsága által. Öreg és Losoncy urak jelen dolgozatukkal megmutatták, — amit hiányos nyelvismeretük elpalástolása végett oly sokan kétségbe vonnak, — hogy nyelvünk ma már. az egyes szaktudományokban is teljesen kielégi tőn használható, csak legyen, aki bánni tudjon azzal. * Hol legyen Erdélyben ref. papnövelde ? Kis tükör a „Három röpirat"-féle cikkhez. Ez a címe egy husz lapra terjedő röpiratnak, melyet „egy székely pap" Sepsi-Szent-Györgyön közelébb közre bocsájtott. A röpirat címében foglalt kérdésre a lelkész ur felelete az, hogy „éljen Nagy-Euyeden és viruljon fel Kolozsvárit a papnövelde." Ami magát e feleletet illeti, ez annyira genialis akart lenni, hogy bizony alig érthetné meg az egyenes kérdésre egyenes és egyszerű feleletet váró olvasó; de ha az argumentumokat figyelembe veszi, meglehet találni fog köztük olyat is, amely a seminariumnak Kolozsvárra való áttétele iránti meggyőződését valamennyire talán támogatni fogja. Minket — megvalljuk — e röpirat sem világosított fel az — ugy látszik — helyi ismereteket feltételező kérdésre nézve. * Az iskolai takarékpénztárakról. Szózat a tanítókhoz és tanitónőkhez. Franciául irta Laurent F. Fordította —Y. —T. Budapest, Franklin-társulat. Ára 20 kr. — Mióta a közügyeknek egyik legbuzgóbb, legönzéstelenebb bajuoka, Weisz Bernát ur, a fővárosi képviselők közgyűlésén indítványt tett az iskolai takarékpénztárak behozatala iránt, azóta egy-két hét alatt egész kis irodalom fejlődött ki a megpendített eszme felett, sőt némely vérmesebb reményű tanférfi nem győzve bevárni a kérdés minden oldalról való megvitatását, már a gyakorlati téren is megtette az első lépést a próbához. E körülménynél fogva csaknem nélkülözhetlenné vált a fenebb említett könyvecske, mint amelyben az érdekes kérdést maga annak első indítványozója fejti ki és részletezi. Ajánljuk mind e füzetet, mind az abban tárgyalt ügyet a tanügy barátainak figyelmébe. * Siinay István, az aradi polgári iskola igazgatótanárától, Aigner Lajos bizományában Budapestea, egy füzet jelent meg közelébb a következő cím alatt : „A felnőttek oktatásának reformja hazánkban; azaz : mely uton volna elérhető, hogy nemzetünk a culturállamok népeinek míveltségi színvonalára emeltetvén, léte az európai nemzetek közt állaudósíttassék ós az alkotmányos államot biztosító adóképessége fokoztassék Ára 60 kr. Sok helyes és józan nézetet olvastunk e könyvből, de csaknem ugyanannyi idézetet kisebb és nagyobb politikus és író beszédeiből és munkáiból, mely idézetek — ugy látszik — nem annjira az író saját szellemi meddőségének, mint inkább túlságos szerénységének róhatók fel. Azt hiszi Simay ur, hogy az ő nézetei nem nyomnak eleget a latban, bármily egészségesek legyenek is azok, ha csak nyomban valamely Jekintélylyel is meg mm erősítteti azokat, Ez a minden áron való idézési vágy követteti el aztán vele azt a furcsaságot, hogy például Bittónak, bizonyosan csak azért, hogy a volt miniszterelnököt is idézze legalább egyszer, „arany-mondásai" közül egyebet hamarjában nem tud idézni, mint hogy a kormány irányában mindenkor jogosult azon követelés, miszerint az adóképességet fokozni igyekezzék. Ezért a locus communisért ugyan kár volt Bittó miniszterelnökhöz folyamodni; mert bizony ha Simay ur maga, mint saját nézetét emliti fel, ép ugy alá fogja azt írni minden okos ember, mint ha Bittó szájába adja. * Fraenkel B., miskolci könyvárusnál megjelentés szerkesztőségünkhöz beküldetett: „Magyar prot. egyházi szónoklatok." Irta Gyöngyössy Sámuel, nagykállói ref. lelkész. II. füzet, 250 lap. Tartalmaz 15 közönséges- és 15 halotti beszédet. Bolti ára 1 frt. 80 kr. * Jády József, ref. középtanodai tanár és igazgatótól Pápán egy tankönyv jelent meg a következő cím alatt : A méterrendszer ismertetése s a métermórtékekkel való számolásmód. Középtanodai- s magánhasználatra. Ára kemény kötésben ? * A „Tanügy" 5-ik füzete megjelent. Tartalma : A klassica philologiának lényegéről, valamint viszonyáról a többi tudományokhoz. D r. B á s z e 1 A. A hátgörbülés és az iskolapad. A közönséges törtek. Dr. Császár Károly. Látogatás egy londoni népiskolában. A nőnevelés köréből. A vallástanítás szabályozása Poroszországban. A néptanítók nyugdíjazása. Az iskolai zavarok ós az egyetemek reorganisatiója Poroszországban. Tanitóképesitő vizsgálatok. Hazai tanintézetek segélyezése külföldi kormányok által. A bajor iparos-,mezőgazdasági- és önálló latin iskolák rendes tauitóinak állása. A félnapos oktatás Poroszországban. Irodalom : Imre : Magyar mondattan. W o 1 f György. Kárpáti : Állatmuzeum. Staub M. Kohn: Kísérleti természettan. D r. L ú c J. Vegyes. * A „Nyelvőr" 5-dik füzete megjelent a következő tartalommal: Hibás szók és szólások javítása. A szavak összetétele a magyarban. S i m o n y i. A nyelvújítás apologiája. Szarvas. Az „it" igeképző. F i s c h e r. Wesselényi Anna leveleiből. Deák Farkas. Adatok a nyelvújítás történetéhez F i s c h e r. Ikerszók. K ovács Ján os. A magyar nyelv a hírlapokban. K o mároin y, Helyreigazítások; magyarázatok. Népnyelvhagyományok. NECROLOG. Néhai Orbán Mihály tiszanánai lelkész, ny. esperes, született Sajó-Vadnán F.-Borsodban, 1811. okt. 4. Orbán István néptanító, Kazai Éva, világ szerint szegény, de szellemileg gazdag, szelidlelkü szüléktől. 7 gyermek közül 3 fi lávén, kettő pap, egy pedig a most is élő bánatos testvér Orbán József, s.-pataki történelem és jogtanár, a különben is népneveléssel foglalkozó édes apa által vezettettek be a tudományok titokszerü világába ; az édes apától tanulta meg az ismeretek végetlen mezejére kalauzoló abc-ónek első betűjét a megboldogult