Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-09 / 19. szám

BELFÖL D. Az örségi reform, egyházmegye közgyűlése. Az őrségi ref.rm. egyházraegye folyó évi április 15-én tartotta Körmend városában tavaszi közgyűlését, tek. Chernelházi Chernel Ferdinánd segédgondnok és nt. Horváth János esperes urak elnöklete alatt. Segédgon dok ur szivélyesen üdvözölve a megjelent tagokat, a világi tanácsbirák elmaradása felett pedig sajnálatát fejezne ki, a gyűlést megnyitottnak nyilvánitá, felhíváu egyszersmind a jelenlevőket a tanácskozmánybani buzgó részvétre. A milyen öröm volt látni, hogy 12 anyaegyházat számláló egyházmegyénk lelkészei egy kivételével mind jelen voltak ; épen oly leverő volt tapasztalni, hogy világi tanács biránk egy kivételével minél távol voltak; s bár nem akarom ezen távol létet az egyházi ügyek iránti közönynek tulajdonítani, de mégis tagadhatatlan, hogy leverőleg hatott reánk. Az üresen levő tanáesbirói székeknek az egyházak képviselőivel lett betöltése után nt. esperes ur olvasta fel igen érdekes évi jelentését, melyben valódi hü képet nyújtott egyházmegyénk jelen állásáról. E tudósításomban ámbár nem akarok minden apróbb, helyi tárgyakra kiterjeszkedni, hanem csakis fontosabb, az egyház kerületről az egyházmegyékhez terjesztett indítványokat, javaslatokat, s az ezekre hozott határozutokat — mint e nagybecsű lap olvasóira nézve is talán érdekkel bírókat — akarom röviden közölni ; mégis az esperesi jelentésből lehetetlen ki nem emelnem azon örvendetes tényt, hogy egyházmegyénkben a rongált pénzügyi viszonyok dacára is, több egyházak tetemes költséggel járó építkezéseket tettek. Igy az őriszentpéteri gyülekezet egy paplakot építtetett, mely gyalog és szekeres munkákat leszámitva 3060 írtba került; a körmendi, senyeházi egyházak s a veleméri leányegyház szinte 400—1000 frtba kerülő, részint paplak részint iskola javításokat eszközöltek. Ezen és több haladást mutató események örvendetes tudomásul vétele után több helyi tárgyak lettek elintézve. A közérdekű tárgyak közt első volt a convent ügye. Ennek tárgyalásánál a barsi egyházmegyének e tárgyban hozott s az egyházmegyékkel közlött határozata volt irányadó, mely határozatot van szerencsén szó szerint közölhetni, a mint következik : „A mult közgyűlés 9-ik pontjában határozatképes convent iránti véleményadásra kiküldött válaszmány beadván munkálatát, az egész terjedelmében felolvastatott, mely munkálatban meggyőzőleg fejtetvén ki, hogy egyetemes ref. egyházéletünkben jelenleg felmerült közérdekű ügyek, u. m. a kormány és más felekezetek irányában kelet kezet t viszonyok, a mindinkább előtérbe nyomuló vallásegyenlőség, s polgári-házasság eldöntése, az iskolai nagy érdekű ügyek, a lelkészi vizsgák lehető egyöntetűsége, a lelkészi és tanitói állomások biztosabb alapra helyezése, a nagy horderejű egyetemes pénztár életszükségü felállítása stb. okvetlen szükségessé teszik, s mintegy követelik összes magyarhoni ref. egyházkerületeink erőinek összpontosítását, vagy az úgynevezett „határozatképes convent" felállítását; egyházmegyei gyűlésünk a választmányi munkálatban kifejtett ezen eszme valósítását szintén szükségszerűnek, s elodázhatlannak ismeri el, s annak létesítéséhez határozott véleménye nyilvánításával ezennel hozzá is járul. Azonban a választmányi munkálatban s a mult conventi értekezlet által is azon általánosságban kifejezett nézethez, hogy a tervezett convent legfőbb igazgatói, kormányzói, s bírói testület legyen, határozatképességgel minden közérdekű ügyben: egyházmegyénk nem járulhat részint azért, meit egyházigazgatási szervezetünkben az egyházkerületek levén eddig a törvényes igazgatói stb. testületek, ezek lölé egy főtestületet csak törvényessen alakulandó zsinat állithat fel; részint azért, mert az általánosság rlve soha sem tűzi ki szorosan a hatáskört, s önkényre vezethet, a mi a convent és kerületek közt, a helyett, hogy egyetértést eszközölne, súrlódásokra adhatna okot a fölött, közérdekű-é, vagy nem a tárgy ? miben a convent határozott, miután a tapasztalás bizonyítja, hogy nemcsak egyesek, de testületek is nagyon h;ijland5k, még alkotmányosság mellett is a jogkör s hatalom terjesztésére. Mindezeknél fogva egyházmegyei közgyűlésünk a kerületek autonom jogkörének biztosítása tekintetéből határozatilag kimondja, hogy : „igen is akar határozatképes conventet zsinat nélkül minden oly közérdekű ügyekben, melyeket egyes, vagy az összes kerületek kellő megvitatás folytán eldöntés végett a convent eleibe terjesztenek, ugy azonban, hogy a felterjesztendő ügyek a kerületekkel vagy a kerületek, vagy a conventi elnökség által előleges tárgyalás végett közöltessenek ; annyival inkább, mert a képviseleti rendszernél fogva utasitás nem adathatván, az egyik vagy másik kerületen a discussió alatt kifejlett szellem fog a képviselőknek utasításul szolgálhatni. Ezért a convent is a netalán felmerülhető initiativáját megvitatás végett mindenkor köteles a kerületekkel előlegesen közölni. És e véleményünkhöz annyival inkább ragaszkodunk, mert az egyházkormányzati rendszerünkben gyökerezik, az egyes egyházakból indulván az ki, úgy, hogy minden egyház autonom levén, a mit maga el nem dönthet, beterjeszti az egyházmegyére, s a mit viszont az el nem dönthet az egyházkerületre fölebbezi. Ezen viszonynak kell állni a conventre nézve is a kerületekkel szemben. Egyébiránt a képviselet arányára, az időtartamra, az elnök s többi tisztviselőkre nézve a mult conventi értekezlet javaslatát egyházmegyénk elfogadja." A barsi egyházmegyének egész terjedelmében közlött s kellőleg indokolt eme határozatát, az abbau foglalt elveket, eszméket, egyházmegyénk komoly, beható tárgyalás után helyesnek találván, azt egész terjedelmében magáévá tette, s egyhangúlag a határozatképes convent szükségessége mellett nyilatkozott.