Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-10 / 2. szám

mentetett, a harmadik korosztályból kilépte elolt megnősülhet. A harmadik korosztályból kilépte előtt e szerint két esetben nősülhet a védkötelezett, ha 1 hadi szolgálatra mindenkorra alkalmatlannak találtatott, vagy ha 2 a sf

rhadi szolgálattól ideiglen íölmeutetett. Előbbi esetnek a testi fogyatkozásban szenvedőknél, nyomorékoknál, utóbbinak pedig azoknál van helye, akik mint családfőntartó vagy Özvegy anyának egyetlen gyermeke szerepelnek. Ha azonban föl nem mentetett, tehát soroztatott, tekintet nélkül arra, hogy besoroztatott-e vagy nem ; vagy be nem soroztatott ugyan, de azért nem találtatott a hadi szolgálatra mindenkorra alkalmatlannak; mig a harmadik korosztályból ki nem lépett, engedély nélkül nem nősülhet. Zárjel között legyen mondva, hogy a törvény különbséget látszik tenni a hadi és a sorhadi szolgálat között, mely különbség értelmében a ki sorhadi szolgálatra alkalmatlan, az hadi szolgálatra még mindig alkalmas lehet. Erre vonatkozólag a törvény 18 §-sa igy szól: „Oly védkötelesek, kik a tulajdonképeni hadi szolgálatra ugyau nem, de egyéb hadi célokra szükséglett másnemű szolgálatokra, polgári hivatásukhoz képest, alkalmasak, háború esetében ily szolgálatok tételére kötelezhetők." A törvény föntjeleztem értelmezését erősitik a ministerium emiitett ^ számú intézményének eme szavai: „A sorozó bizottság által mindenkorra hadképtelenekül elismert és az állítási lajstromból kitörlendőknek határozott egyének, ugy szintén a be nem sorozott, azonban a harmadik korosztályból már kilépett hadkötelesek, továbbá azok, kik mint harmadik korosztályúak az ujoncállitó bizottság által fölmentettek, engedély nélkül nősülhetnek." Ezen szavak azonban az eddig mondottaknál már többet is foglalnak magukban, nevezetesen azt, hogy aki a hadi szolgálatra mindenkorra alkalmatlannak találtatott és a mi ennek természetes következménye, az állítási lajstromból kitöriendőnek határoztatott, mihelyest találtatott és határoztatott, ha tehát az első korosztályban is, azonnal és engedély nélkül nősülhet. Ezek után már most szabatosabban, miként a szerkesztő ur óhajtotta és miként egyik kartársam, részletezve vélem fölállíthatni a szabályt a következőkben : 1. általában akkor nősülhetnek a védkötelezettek, ha a harmadik korosztályból kiléptek, tekintet nélkül arra, hogy soroztatván, besoroztattak-e vagy nem ; 2. kivételesen azonban előbb, nevezetesen a) mikor a harmadik korosztályban a sorozáson által mentek, illetőleg fölmentettek azok, a kik mint családföntartó vagy özvegy anyának egyetlen gyermeke (ha törvénytelen is és igy anyja nem özvegy, de megesett vén lány) mentettek föl; b) a korosztályra való tekintet nélkül azok, a kik a hadi szolgálatra mindenkorra alkalmatlannak találtattak és ezt hiteles bizonyitványnyal igazolni képesek. Cegléd, Török József, ev. lelkész, B E L F Ö I, I X Az „egyházi rendszer" átvizsgálására egyházkerídetikg kiküldött bizottságnak folytatólagos gyűléséről a dunántuli ev. egyházkerületben. Első tudósításomat azzal szakítottam félbe, hogy a bizottság a gyülekezeti arányos költségvetés n o r m áj á t jövőre halasztotta el újra tárgyalandónak. Tervet is közöltem ide vágólag. A föntemlitett együttitlésezés csakugyan a rendszer ide célzó s befejezetlenül maradt pontját vette mindenek előtt ujolagos tárgyalás alá. A megállapodás következő: Nagyon kényes kérdés az egyházak belügyeibe, különösen pénzügyiekbe egyházkerületileg bele nyúlni. De mégis az anomali ák megszüntetésére kell dolgozni. Ezt elérhetőnek ugy vélte legkönnyebben a bizottság, ha a fizetésre nézve sem maximumot, sem minimumot nem vesz föl. Mert a két pólus ugy sem volna mindenütt egyformán fixirozható. De igenis azt kimondta jegyzőkönyvileg, hogy bizonyos normativum csak az egyházmegyei fölsőbbségre nézve állapítandó meg, a melynél fogva majd az „data occasione" jóváhagyását gyakorolhatja. A normativum pedig ez volna : „Mely a személy és a birtok arányának kellő figyelembe vétele mellett fog intézkedni." Tehát az initiativát a gyülekezetekre bizza, csak ott szól bele s intézkedik ad minist rativ uton végérvényesen, hol a korszerűtlen anomaliák a gyülekezetek által kiegyenlítve nem volnának. Szó volt a kttlbirtokosokról is, hogy hát ők minő arányban tartozzanak az egyház terheiben osztozkodni ? Mert ediig vagy épen nem járultak a terhek viseléséhez, vagy pedig b o n a f i d e igazságtalanul rovattak meg. Erre nézve igen tapintatosnak találom a bizottság eljárását. A mennyiben oda nyilatkozott, hogy csak vagyonuk után róható rájuk a gyülekezeti költségekből, személyük után ugy is meg lesznek róva ott, hol tényleges lakásuk van. Azonban ugy az igazság, mint a méltányosság ugy hozza magával, hogy vagyonilag is különbség tétessék a között, ki helyben van, és az egyház jogait, kedvezményeit gyakorolja, illetőleg élvezi, és a között, ki csak vagyona után tagja a gyülekezetnek. A középút abban áll a bizottság legjobb véleménye szerint, hogy minden külbirtokos felényire adóztatható meg, mint a helyben levő hason birtokú gyülekezeti tag. Ugy hiszem ez ellen sem a helybeli tagok, sem a külbirtokosok kifogásolással nem léphetnek föl. Fontos tárgy volt továbbá, mert az aprólékos reformokat mellőzöm, a felfüggesztés jogának gyakorol hatása canoni vétségek esetére az egyházi ak ellen. E tekintetben, ne-