Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-02-21 / 8. szám

PROTESTA1TS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Tv iadó - hivatal: Mária-utca 10 dlk sz„ elsó emelet. Előfizetési dij: Helyben házliozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban Hirdetések díja: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. ~ Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számú példányokkal még mindig szolgálhatunk. A német birodalom és a római curia, és a közöttük kifejlődött versengés elvi okai. (Folytatás.) *) Az fgyház tehát összes világi birtokainak megartása mellett lett volna az államtóli függés alól felszabadítandó. Minthogy pedig ezen függés — mint láttuk — azon hűbérviszonyban nyilvánult, melyben a püspökök a tartomány urához állottak, ennélfogva az egyház szabadsága egy jelentésű volt ezen viszony megszüntetésével. Itt azonban a fejedelmek a pápák okoskodásával szemben saját zárkövetkeztetésüket vették irányadóul, mely is abban állt: hogy a ki az ő általuk ajándékozott javakat birja, az kell hogy nekik szolgáljon is. Ezen két egymást kizáró gondolatmenet logikai ellentétében rejlik a bekövetkezett hosszas küzdelmek csirája. Jellemző a középkorra nézve, hogy az, a mi felett a küzdelem tulajdonkép folyt, a harc egész ideje alatt alig említetett, hanem folyvást annak jelképei tolattak előtérbe. A fejedelmek hűbérúri joga ugyanis, mint láttuk, a gyűrűvel és püspökbottal való investiálásban nyilváuult, miért is a megindult harc tisztán azon kérdés körül forgott, hogy valyon a fejedelemnek jogában áll-é a püspököket hivatalukba lépésük előtt gyűrűvel és bottal megjándékozni, illetőleg megerősíteni. Ezen jelvények voltak az okozói félszázad pusztító polgárháborúinak, ezek miatt lett Olasz- ós Németország kíméletlenül feldúlva, s ugy a császári mint a pápai tekintély kölcsönösen sárba taposva. Minden kiegyenlítettnek látszott, midőn végre azon kisegítő eszközt feltalálták, miszerint a fejedelmi megerősítés *j L. 6-ik szám. ne az egyházas jelentőségű gyűrű és pásztorbot hanem világias jelvény, nevezetesen egy jogar átnyújtása által történjék. Ily módon az egyház által oly erős ostrom alá vett hűbérjoga a fejedelmeknek elismertetett ugyan, de viszont a fejedelmek az egyházi jelvényekkel való megerősítésről lemondván, tényleg kinyilatkoztatták, hogy az ő joguk csupáu az egyház világi birtokaira s kiváltságaira vonatkozik. Igy a két különböző terület végre elméletileg különválasztatván, békessége lőn a ker. világnak legalább egyelőre. A világi birtokok felett keletkezett a harc. Gergely sziláidul ragaszkodott ezekhez, ós még sem akarta eltűrni, hogy ezek miatt az állam fensősége alatt maradjon az egyház. De hát miért nem? A feleletet feltaláljuk azoa sajátságos nézetben, mely ezen korban az egyház és állam közötti viszonyt illetőleg kifejlődött. Ezen nézet szerint ugyanis az egyház lényege oly természetű, hogy az egyház, önnön magán kivül semmi más hatalomnak alá nem vettethető : mert hiszen ő birtokában van az isteni kijelentéseknek, e legfőbb tartalommak, a minő csak képzelhető. Mily messze alant áll ettől az állam, melynek tartalma merőben világias, s mely csupán a külső együttélés minél helyesebb szervezését ismeri legfőbb céljául! S miután az kétségtelen, hogy a fensőbb az alantabb állónak nem engedelmeskedhetik, ennélfogva az egyház sem lehet az államnak alávetettje, sőt önként következik, hogy az állam köteles az egyház fensőbbségét elismerni. Itn a lobogó, melyre előbb jelszóul az egyház szabadsága volt felírva, csak hamar az egyház u r a 1 k odásának lőn jelvényévé. De továbbá, Gergely nézetei szerint az egyház csak a pápával való egységben lehet azzá, a mivé neki lennie kell; mert hiszen a pápa az, a ki által szent Péter közvetlenül, bár látatlanul, az egyházat foly-15