Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-12-13 / 50. szám

plébános cimzetes kanonok Balázsy Endre szívélyes szavakkal üdvözölte. Október 11-én az egyházlátogatás Bajsán záratott be. Bajsa szintén 1785. évi József császári telepitvény, mely jelenleg 1114 léinkből áll. Az egyház tótajku, de hivei kivétel nélkül jól tudnak magyarul A nazarénusok itt nagyon terjednek. Bajsa ugyanis azon vidéken fekszik, hol a nazarenismus a reformátusok ós szerbek között napról napra növekedik, t. i. Hegyesen, Feketehegyen, Topolyán sat. Ezzel befejezhetném tudósításomat a bács-szerémi esperességben ez év folytán végbe ment egyházlátogatásról, ha nem volna szemem előtt még egy tünemény, melynek okát pár szóval meg kell hogy említsem. Feltűnt ugyanis, hogy püspökünket ezen kőrútjában a görög keleti egyház hivei mindenütt a lehető legszivólyesebb9n fogadták. Mi ennek az oka ? Szerintem a különböző helyeken működő evang. lelkész uraknak a többi hitfelekezetek iránti toleráns, barátságos viszonyán kivül, kétségtelenül az, hogy a görög-keleti egyház öregebb papjai és előke1

ő urai a mi iskoláinkban nyerték tudományos kiképeztetésüket; s továbbá a szerb népség azon törekvése, hogy a vallási téren ép oly szabad önkormányzati rendszert óhajt magának szerezni, mint a milyennel mi bírunk. Én részemről e téren is tökéletes amerikai felfogásnak hódolva szivemből kívánom, hogy a szerb honpolgárok óhajtása teljesüljön,, s kívánom, különösen, hogy az ég áldja meg gazdagon őket ama szívességért, melylyel főpásztorunk s igy egyházunk irányában ez alkalommal is viseltettek. A főtisztelendő püspök úrnak pedig hálát mondok az ő nemes atyai szereteteért, melylyel nehéz ós fontos hivataioskodásában ez úttal is eljárt. A mindenható isten áldja meg s éltesse sokáig egyházunk javára. Szeretett főesperesünk, nagytiszt. Belohorszky Gábor ur pedig büszke leint, hogy az ő hivataloskodása alatt elvalahára megtörtént esparességünkben ismét a canonica visitatió, s biztos lehet abban, miszerint az ő esperesi bölcs tapintatossága, ügyes kormányzósága / elől mi mindannyian öröm mel teszünk tanúságot. Bierbrunner Gusztáv, látogat, bízott, jegyző. Külföldi egyház és iskola. A lelki zsarnokság ós a lelki szabadság, as ó és uj szellem közt folyó harc a közelebbi napokban kezd nyíltabb, határo zottabb alakot ölteni. Franciaországban Dupanloup rántott ismét kardot az ódon szellem s intézmény mellett, kibocsátván egy harcias jellegű ultramontán körlevelet, majd legközelebb a „Giornale di Firenzeihez egy nyilt levelet, melyben amaz iratát magyarázza, s elmondván, hogy az olasz kormánya katfcol egyházat gyalázatosan és kímélet nélkül kifosztogatta, hogy ezen fosztogatások a sz, szik lelki ko-mlnyzitit is suj t-hogy ják, igy folytatja : „Ezekből következik, hogy a római kérdés nincs megoldva, hogy a katholikus világ lelkiismereti szabadsága szenved, hogy roppant erkölcsi zűrzavar magva van a világba kiszórva s hogy ennélfogva szükséges visszaadni a pápának souverainitását és ezzel szabadságát. E megoldás pedig csak ugy lehetséges, ha Európa felfogja kötelmeit ugy a szentszék, mint a katholikusok lelkiismereti jogai iránt, s a helyzetnek, melyet én tarthatatlannak jeleztem, valamint a roppant zavarok csirájának véget vet. Ezen kivül magától értetik, miszerint semmit sem lehet határozni, dönteni a szent atya beleegyezése nélkül, s hogy minden, a mi az ő beleegyezése nélkül és ellene történnék, magától semmis." Vagyis más szavakkal, Dupanloup felfogása szerint egész Európának, vagy legalább ebben az igaz katolikusoknak fel kellene lázadni, és a sz. atyát egy általános európai háború segítségével világi birtokaiba visszahelyezni. Olaszországban — mint önként értetik — Antonelli fújja a modern szellem Jerikhója ellen a kürtöt. Igy legközelebb felolvastatta ismét Róma minden templomában az infallibilitás támogatása érdekéből e következő, még 1870. aug. 11-én, vagyis az egyetemes zsinat bevégezte után nem sokára kelt következő pápai rendeletet: „Tudomására jutott a szentszéknek, hogy a bivek, sőt tán a püspökök között is némelyek azt tartják, miszerint a pápai constitutio, mely a vatiemi köz?sinatban jul. hó 18-án kihirdettetett, csak ugy bír kötelező erővel, ha a szentszék azt egy ujabb ünnepélyes actussal kihirdetteti. Hogy mily különös e felfogás, azt mindenki könynyen beláthatja. Az emiitett constitutio mondott napon a vaticani basilikában a souverain főpap által több mint 500 püspök jelenlétében a lehető legünnepélyesebben kihirdettetett és megerősíttetett; a szokásos formák között kihirdettetett Róma tudvalevő helyén s kötelező az egész kalh. világra a nélkül, hogy további kihirdetésre volna szükségé Kötelességemnek tartottam önökkel közölni e rövid észrevételeket, hogy vezetői legyenek ha bármely oldalról kételyeik támadnának. -— Antonelli Jakab, bibornok." Ennek kapcsában még a következő „ujabb jegyzék" is felolvastatott : „Fájdalom, kénytelenek vagyunk ismeretes körülmények, következtében tudatni a hívekkel, — nehogy valaki rászedessék, tévútra vezettessék oly egyének által, kik még mindig katholikusoknak vallják magokat, — miszerint mindazok, kik a szeplőtlen fogantatásról és Jézus Krisztus helytartójának csal hatat! anságáról szóló tant szivökben nem hiszik, már ennélfogva megszszüntek katholikusok lenni." Angliában Manning érsek, gyengitendő némileg a Gladstone által egybehívott antikatholikus meetingnagy hatását, másfelől erősbitendő az uj kor szellemével nem alkudozó ultramontán irányi, egy a fentebbivel rokontartalmú pápai köriratot tett közzé, melyben kimondatik, a kik a fenébb említett tano'cat nem hiszik, és 110*