Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-12-13 / 50. szám

szabályt szerkesztett, melyben ezen „hitvallásában az ág. hitvallást követő" gymuasium, mint a „kegyuraság kizárólagos talajdona", ennek „védelme és független kormányzata" alá helyeztetett. *) 1867. sept. 1-sején a 2-ik osztály megnyittatott. 1867. sept. 24—26-ikán Budapesten tartott egyetemes gyűlés a patentalis egyházakat, s ezekben a pátens időjében alkalmazott lelkész, tanár és tanítókat minden fenntartás nélkül el- és visszafogadván : az alapító kegyurak ezen algymnasiumot is az általános határozatba belefoglalva s az autonom egyház szervezetébe a forma szerint belehelyezve gondolták. 1868. márc. 24 iken tartott turóci esp. gyűlés a p atronatus kérelme folytán örömmel fogadta a sz.mártoni algymnasiumot kebelére s az egyházkerületi gyűlésen közbenjárását megígérte. 1868. aug. 3-ikán tartott turóci esp. gyűlés a kisebbség azon kívánságát, hogy az esperesség, tekintet nélkül az alapítási okmányra, gyakorolná felügyeleti jogát, figyelembe nem vévén, többségileg a felajánlott 12 szavazatot, azaz, hogy minden egyháza egyegy szavazatot nyer a patronatusban, elfogadta s ezért és azon kikötés mellett, hogy a magyar nyelv ezen gymnasiumban legkevesebb 6 órában fog taníttatni, a „magyar nemzeti intézet" alapitványait átadatni határozta. 1868. sept. 1-sején a 3-ik osztály nyittatott meg. 1868. sept. 2-ikán megtartott dunáninneni egyházkerületi gyűlés, ezen tanintézetet a patronatus kérelme és a turóci esperesség kihallgatása folytán felügyelete alá helyezte, a hitsorsosok pártfogásába és az egyetemes gyűlésnek ajánlotta. *) Ezen. 1867. aug. 14-ikén PauMnyi Tóth Vilmos igazgató és a többi 12 tag, mint pénztárnok, jegyző, és választmányi tagok névaláírásával kiadott, tót és magyar nyelven kinyomatott „alapítási okmány", helyesebben „alapszabály" ide vonatkozó intézkedései ezek: A t.-sz.-mártoni ev. gymnasium hitvallásában szorosan az ág. hitvalláshoz ragaszkodik (I.) Az egyházi felügyelet az illető egyházi törvényes hatóságot, a világi a világit illeti (IV.) Minden ügyeit kizárólag maga, a kegyuraság által, ki azt alapította ós fenntartja intézi. Ezen kegyuraság visel gondot az is-kola helyiségei, tápintézete, könyvtára felől, ez fizeti, választja, és meghívja a tanárokat (VI.) Kegyurak lehetnek erkölcsi személyek, asszonyok, a felvilágosodottság minden barátja valláskülönbség nélkül (VI7

), kik 100 vagy 50 frt. alapítványt tesznek, hogy ha azokat a választmány el fogadj a. (VI,) A kegyúr m egha talmazott által is gyakorolhatja jogát (VI4

), az alapítvány lefizetése után törvényes uton átruházhatja más egyénre (VI6

), halála esetében a legidősb törvényes ö rökösre megy át e jog (VI8

). A tanuyelv kizárólag a tót nyelv lesz; köteles tantárgy a magyar és német (III,) Ha az evangy. lutheráuus vallás megszegetnék, lia, a tót nyelv helyett, más tannyalv vezettetnék be, vagy a kegyuraság kezéből bár ki által is elvétetnék : a patronusok visszakövetelhetik alapitványaikat (VIII). 1868. oct. 7-ikén tartott egyetemei gyűlés-Örvendetes tudomásul vatte a dunáninneni kerület azon jelentését, hogy T.-Sz.-Mírfconban algymuasium alakul, elvárván tőle, hogy az egyetemes tantervhez fog alkalmazkodni. 1869. szept. 1-sején a 4 ik osztály nyittatott meg. 1870. aug. 18-án a magyar nemzeti intézet 2691 frt 48 krt tevő alapitványait a patronatus tulajdonába bocsátotta. 1872-ben az esperesség a telket és tanépületet, mint arról a bizottság a telekkönyvben személyesen meggyőződött, a patronatus nevére és vagyonához átíratta. Ezen gymnasiumot főt. Geduly Lajos superintendens ur 1873. május 8-án kánonszerüleg megvizsgálta. (Folytatása következik.) BELFÖLD. Bácskából. (Vége.) Szeptember 29 ón délután a főpásztor ur, ismét Angyelits Germán püspök ur diszfogatán tovább folytatta útját Kácsra. Kácson a testimonium legalet az ottani szolgabíró tekint. Galetta József ur képviselte. Megható volt, midőn a superintendens ur a visitationalis ügymüködés után, különös meghívásnak engedve, a szerb templomot meglátogatta, melynek tornyáról a harangok szólottak. A templomba érve, a szerb egyház érdemes papja, Idukovit s Idasa, lelkesült beszéddel szerb nyelven üdvözölte a főpásztort, melyre a főtisztelendő ur nyájasan és meghatóan felelt. A kácsi ev. egyház 1862 beu keletkezett ós az anyaegyházban 600 lelket számlál. Nehéz papi állomás, mert 10 fi 1 i áj a van 800 lélekkel. Lelkésze U n g e r Vilmos, fáradhatlan munkása az Ur szőlőjének és tetőtűl talpig bibliai embör. Élvezettel hallgatott egyházi beszédet tartott Júdás levele I. 20 -21. felett, fejtegetvóu a themát: A keresztyén önbírálat a legbiztosabb út az Ur országába; mert 1. ez által épülnek a szivek egy szent hit alapján ; 2. itt imádkoznak, összegyűlnek, egyesülnek a szivek mint egy szent fej tagjai; 3. itt fentaitatik az egyház közönsége az isten iránti szeretet által ; 4. itt gyermeki megadással várjuk ama kegyelmet, mely .minket az örök életbe vezet. Szeptember 30-án Járekra indulta püspök ur; a határon a diszmenetet egy ismerős egyén, a kedves és előzékeny ó-futtaki szolgabíró Czvetkovits György várta számos kocsival ós lóval. A járeki német hitsorsosok mindent, a mi csak tehetségűkben állott, elkövettek, hogy főpásztorukat illően ós fényesen fogadhassák, s a főtisztelendő superintendens úr bizonyosan soha sem felejti el, a járeki bírót Krummt, ki alig tudta, mikép érvényesítse hódolatát szive örömében.