Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-12-06 / 49. szám
Brassóban is mig a német nyelv az algymnasiumban hetenként 3—4 órán tanittatik, addig a magyar egyetlenegyben sem. Az értesítő szerint a felgymnásiumban is a német 3 órán, a magyar 2—3 órán adatik elő. Vallásoktatásra minden osztályban hetenként két óra van szentelve. A 4 osztályú tanitó- és papnöveldében, valamint a gymnasiummal kapcsolatos egyéb tanintézetekben is ugyanazok tanítanak, számszerint 14 rendes és 6 melléktanár ; a reáliskolában 5 reál-tanár, és 5 segéd működött, kik jórészt a gymnasiumban is 'anitottak ; végre a fielemiiskolában 6, a leányelemiben 8 tanitó volt alkalmazva. A tanártestület kimutatását a tanulók számának táblázata követi. Mindössze az 5 féle tanintézetbe 1117-en jártak, kik közül vallás szerint ág. ev. 765, ref. 60, r. kath. 127, gör. kel. 76, izr. 89 volt. Nemzetiségre nézve német 836, magyar 113, oláh 67, görög 6, izr. (?) 88 és itt a cigány rovatába irt Örmény (?) 7. A taneszközök jócskán szaporodtak, s a mi fő, a brassaiaké az érdem, hogy az itt ismertetett 4 főtanintézet közül ők áldoztak (?) legtöbbet a magyar irodalomra amennyiben egy magyar folyóiratot, a Magyar Tanügyet megrendelték. Valami Ízetlen fonákság a szászok részéről az, hogy a hazai más népek irodalmáról nem is akarnak tudomást szerezni. Véghetetlen éretlenségre mutat az ily kihívó dac. Önmagukat kissebbitik, midőn férfiak, mint a brassai tanárok, kik gyermekkorukban székely dajkáktól, cselédektől környezve, életökben legelőször magyar nyelven szólaltak meg, oly határtalan megvetést tanúsítanak e nemzet irodalma iránt, melynek fordított darabjait olvasott nagy gondolkozók, mint Renan, Laboulaye nem győzték sajnálkozásukat kifejezni afölött, hogy az e nyelven irt darabokat az eredetiben nem olvashatják. Ez értesítőkből azt látjuk, hogy a szászok nagy barátjai a hazai történelemnek. De kérdjük: lehetnek-e idevágó müveik alaposak, ha magyar forrásokból egyátalában nem merítenek. Orbán Balázs Székelyföldjét, mely minden hibái dacára kitűnő, s a szászokra, kivált a barcaságiakra nézve, a legérdekesebb monographiák egyike, Jakab Elek Kolozsvár történetét stb. stb. e négy iskola közül egy sem rendelte meg, mig ellenben: Der neue Pitaval; Löher: Die Magyarén und andere Ungarn ; Das Erwürgen der deutschen Nationalitat in Ungarn, s más efféle fércmüveket, valamennyi tanintézetük megszerezte. Az igaz, hogy az ilyen fajta dolgozatok csalhatatlan kisegítők a magyar történelemnek pangermán szellemben való megírására. A brassai taneszközök az idén erősen szaporodtak Trausch Ferenc József könyvtárával, mely 248 darab, jórészt Brassóra vonatkozó kéziratot és 884 kötet könyvet tartalmaz ; köztük oly ritkabecsü darabok vannak, Logy valóban még csak egy-két ily gyűjtemény kell a már is szép brassai könyvtárhoz, s érdekességben utoléri az 1689-ben elhamvadt s állítólag Corviuákat is tartalmazott *) nagy bibliothécáját. De e gyűjtemény megszerzésénél valami figyelemre méltó bökkenő van mit nem akarok elmellőzni. Trausch örököseitől 1400 forinton vették meg a könyvtárat, csakhogy ez összeg kiegészítésére 500 forint a városi pénztárból utalványoztatott. Ez ügy bővebb tárgyalásába ereszkedvén, előrebocsátom, hogy Brassónak évi deficitje körülbelül 40,000 forintra rúg. E város német, oláh, magyar és görög népességű, vallásilag legtöbb a görög-keleti, aztán jő az ág. ev., úgy a r. kath. és a református. S egy ily vegyes lakosságú hely, melyben r. kath., gör. kel. és ág. ev. főgymnasiumok is léteznek, elköveti azt a hallatlan merényletet, hogy kizárólag a szász ág. ev. főgymnasiumnak könyvtárszerzésre, zavart pénzügyeihez képest nagy pénzösszeget ád. Hiába folyamodtak ez igazságtalanság ellen Strimbu Györgygyei élőkön a községi oláh képviselők — magyar csak egy tudott a képviselő-testületbe bejutni — hiába irták 1872. jul. 19-én a belügyminiszternek, hogy „tagadhat]an igazság, miszerint a községi vagyon községi célokra fordítandó, melyek a községnek, tekintet nélkül nemzetiségre és vallásra, egyenlően hasznukra válnak; magától értetik, hogy a községi vagyonnak a polgárok csak egy részének előnyére fordítása nem csak a legnagyobb igazságtalanság, hanem még káros is a többi polgárra nézve. **) Mind hiába ! a végzés utoljára is helybenhagyatott s ezzel megerősítést nyert egy olyan tett, melynek párjára Nagy-Magyarországon csupáu csak a király földi atyafiak községeiben akadhatunk. 3) Programm des evangelischen Obergymnasiums A. B. und der damit verbundenen Lehranstalten zu Bistritz(Siebenbürgen). Zum Schlusse des Schuljahres 1873/4 veröffentlicht vom Direktor Gnstav Gunesch. Bistritz, 1874. 8.-r. Gondoseh Mihály értekezik a latin oktatásról a quartában. Ezt követik iskolai tudósítások az igazgatótól. Igen érdekes és az iskolatörténetre nézve nagyon becses ez a rövid kimutatás, melyhez csatlakozik Kramer Mihály, tavaly a cholerában elhunyt tanárnak életrajza. Kramer, halálakor még alig 33 éves, müveinek itt közlött sorozata szerint, ugy látszik szülővárosa monograpbiáját, akarta megírni. Hazai történelmünkre nézve veszteség, hogy a serény munkás oly koráii huöyt el. A besztercei gymnasium és a háromosztályú alreáliskolában ez év folytán egy igazgató vezetése alatt 13 tanár és 3 segédtanító működött. A fielemiiskolát 4 tanitó vezette. A tanulók táblázata szerint a 3-féle tanintézetet 230 növendék látogatta és pedig 166 ág. ev., 16 ref., 31 r. kath., 8 gör. katb., 6 gör. kel., 5 izraelita. Nem*) P. MÍIDÜCÍO : Transsilraniae olim Daciae dictae descriptio. Romáé, 1596. — Josef Dück: Gescb. des Kronstadter Gymiiasiums. S. 2ü után Orbán Székelyföld VI. 295. **) Carl Joseph Trausch: Lebensskizze des Franz Joséph1 Trausch aus Kronstadt in Siebenbürgen (Oesterreich-Ungarn). Kronstadt in Siebenbürgen. 1873. S. 126—130.