Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-11-29 / 48. szám

zu Mediascli und der damit verbundenen Lehranstalten für das Schuljahr 1873 — 74. Yeröffentlicht vom Director des Gymnasiums Jobann Oberth. Hermannstadt, 1874. 4«r. A medgyesi értesitő vezércikkében Heidendorf Mihály tanár ir a Fröbel-féle gyermekkertekrőt. Terjengős értekezés, mely a kérdést a régi elcsépelt módon vitatja ineg pro et contra. Ugy látszik szerző, ki Medgyesen tavaly nyitotta meg az első gyermekkertet, ezek mellett főleg azért buzog, mert szerinte nagy jótétemény ez a szósz nép képzésére, és arra, hogy a mostani kedvezőtlen időkörülmények között, a más nemzetiségektől körülvett szász nép nemzetiségét megóvhassa. Ez a felfogás a maga szász szempontjából, helyes. A 7000-nyi lakosságú Medgyes városnak nagy tan]ntézete van. Gymnasiumában, reáltanodájában és seminariumában egy igazgató vezetése alatt 17 tanár, 1 zene- és 1 rajztanitó működik. A gymnasium igazgatósága alatt álló 4 osztályú fi-elemi iskolában 6 tanitó foglalkozik. A vallástanítás hetenkint 2 -3 órán történik. A magyarnyelv a gymnásiumban nem kötelezett tantárgy, az elemi iskolában pedig egyátalában nem taníttatik, S ez a szász iskoláknál átalában véve így van. Igen ügyesen játszottak ki e tekintetben bennünket, midőn elhatározták, hogy csak 4 osztálynál többel bíró elemi iskolákba vétessék föl a magyar nyelv; miután pedig 47 egyosztályu, 143 kétosztályu, 43 háromosztályú, 20 négy- és csak 7 ötosztályu normális iskolájuk van : határozatuk értelmében 253 iskolában nem tanítják ós csak 7 (!) iskolában veszik föl a magyar nyelvet. Csakis a szélsőségig vitt kiméletessógünk mellett történhetnek ilyenek Magyarországon, hol a szászok még szinte legyezgetve nemzetiségi törvényünk szelídsége által, annak védszárnyai alatt bátran berzenkednek ellenünk, semmi bántódásuk azért, hogy a külföld előtt rendszeresen ferdítik el intézkedéseinket, ide haza pedig kényükkedvük szerint packáznak a magyarsággal. Valóban meglepő lehet minden józanon gondolkodó emberre nézve, hogy egy különben eszélyes, körültekintő nép, mely e hazához oly sokszoros kapocscsal van fűzve, tisztán az uralkodó faj elleni vak gyűlöletből saját java ellenére, a hivatalos nyelvet megveti, eszeágában sincs megtanulni, sőt ha tudja se használja. Forgathatjuk akár hogy a dolgot, annyi bizonyos, hogy a szászoknak a magyar nyelvben való járatlansága tagadhatlanul hátrányukra szolgál; és mégsem vehetők rá, hogy legalább kötelezett tárgygyá tegyék tanintézeteikben. Ilyetén félszeg eljárásuk keserűen juttat eszünkbe id. Zeyk Miklós hátrahagyott irományai zűrzavarából egy tiszta gondolatot, mely méltó a beható vizsgálatra, s ha lehet, megfejtésre: „mi az oka, hogy a magyar minden hódítók közt legméltáuyosabb, kimélőbb, szelídebb volt meghóditottja iránt, és mégis oly kevés sympathiát nyert tőlök; mi az oka, hogy mindent, kikkel közelebbi összeköttetésbe jött, elidegenített magától ? hogy a külföld is minden sympathiát megvont tőlök?"*) Az említett tanintézetekben a tanulók összes száma 459 volt, kik közül 308 ág. ev., 8 ref., 52 r. kath., 20 g. kath. 9 izr. 23 g. kel., — Nemzetiség szerint 358 német, 10 magyar, 38 oláh, 9 izr. (1), 5 cigány (!) járt az iskolákba. Erdélyben, a hagyományos szokások ezen hazájában, ugy látszik bevett szokás zsidót, cigányt külön nemzetiségnek veüni. A Bach-korszak e maradványa, ma már igazán csak időtlenségnek nevezhető. A tisztelt tanár urak, kik ez értesítőt szerkesztették, talán héberül beszéltek azokkal a zsidó tanulókkal, vagy azoknak anyanyelve a hébei ? Nincs annak semmi értelme, hogy még a zsidót, cigányt is extra nemzetiségnek vegyük: van nekünk belőlük elég, minden ok nélkül ne szaporítsuk számukat. Ballagi Aladár. (Vége követk.) Néptanítói egyletek alakulása és ezek sürgős teendői Felső - Szabolcsban E becses lap hasábjain többször is volt már jelezve ez év folytán a mozgalom, mely a lelkészi értekezletek, papi egyletek alakítása érdekében megindult egyházmegyénkben. Ez a mozgalom nem szűnt meg máig ; sőt folyamatban van a vidéki egyletek s az olvasó-körök alakítása; azután pedig kezdenek a munkához. A közelebb mult napokban ismét ilyenféle irányú mozgalom vette kezdetét: a néptanítói egyletek alakítása. Erről még csak futólag tétetett említés, a f. év tavaszán tartott e.-megyei gyűlésről való tudósításban. E cikk tehát ez ügy megbeszélésére lesz szentelve. Azt csak a kerekdedség s teljesség kedvéért említem meg, hogy egy küldöttség a mult évben, az őszi gyűlésen, a tanítói értekezlet alapszabályainak kidolgozásával már megbízatott. Munkálatával a f. évi tavaszi gyűlésre elkészült, s ezt az e.-megyei gyűlésre be is terjesztette. A gyűlés a munkálatot magáévá tette s „esperes ur az értekezletnek, e javaslatban kitűzött három körben leendő összehívásával megbízatott." Az értekezlet mind- a három körben megalakult f. évi okt, 29 én. Az egyes körök szervezkedtek is ; azaz elnököt, jegyzőt stb. választottak. Igy tehát van Felső-Szabolcsban : nyiregyházvidéki, kisvárdavidéki, nyirbitorvidéki ref. tanitói egylet. Azonban a történeti igazság megköveteli, hogy azt is elmondjam, miszerint e.-megyénkben a mult időkben is buzogtak a tanügybarátok s a lelkesebb tanitók ez ügy körül, különösen a 60-as években, jelesül 60-ig. De ez időtájt mindenki az 1868. évi XXXVIII. t. cikktől s a tanfelügyelőség intézményétől várt mindent. Pedig halhatatlan Eötvösünk szintén ez időtájt irá a „népnevelési egyletek" *) Id. Zeyk Miklós hátrahagyott irományai. Budapest, 1874.1. 77