Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-11-01 / 44. szám

remley Samu munkája: „Vallás és erkölcsi élet Magyarországban 1848 óta" a tudományos tekinteteknek minden részben megfelelő könyv. A másik egyháztöríénelmi pályázatra beérkezett mü bírálatával a bírálók F a r k a s József, Fehér Péter és L a u k ó Károly már elkészültek, jelentésük a mai gyűlésen fel fog olvastatni. Az egylet által megindított heti lap, a „Keresztyén család" az idők mostobasága miatt megszűnt ugyan, de remélhető, hogy újra meg lehet azt indítani. E veszteséget azonban kárpótolta a Kovács Ödön indítványára létesített theologiai könyvtár, mely a folyó 1874-ik év elején indult meg 600 előfizetővel. Megjelent eddig belőle 2 kötet, s előfizetőinek száma 700-ra szaporodott. E.vállalatban megjelentek eddig Szeremley Sámuel fentebb említett müve, továbbá „A prot. polemica kézikönyve." dr. Ha se Károlytól, fordítja Hegedűs János. Meg fognak még jelenni Hase polemicájának 2-dik kötete ; Baur Kirchengeschichte der ersten drei Jahihunderte c. müve, továbbá dr. Kovács Ödöntől: A vallásbölcseszet kézikönyve ; Nag y Gusztávtól : A protestáns írásmagyarázat eredményei; Dapsy Lászlótól: Természettheologia. Pártfogását kiterjesztette az egylet három missiéra, a bereghire, a szerémire, és a slavoniaira; alapitótag lett két árvaháznál. Felsorolja végre az egyes fiókegyleteket és azok működését. A fiókegyletek száma tetemesen szaporodott. E fiókegyletek működése jótékony célokra ós a humanistikus és szabadelvű törekvések előmozdítására irányul. Péld. a dobsinai fiókegylet az ottani árvaház javára 380 frtot jövedelmező felolvasást rendezett. A kassai fiókegylet a jezsuiták Kassán való megtelepülése ellen harcolt, továbbá elhatározta a gyermekek számára való külön istenitisztelet tartását. Az idén alakult a veszprém-palotai és a soproni fiókegylet. A titkári jelentós után következett a történelmi pályamunka bírálóinak jelentóse, mely szerint a bírálók mindegyike nagy elismeréssel nyilatkozik a beküldött munka szerzőjének nagy szorgalmat tanúsító munkásságáról, és az általa összegyűjtött egyháztörtánelmi adatok becséről, s általában azon kitűnő szolgálatról, melyet pályázó a magyar prot. egyház történelmével foglalkozóknak tett. Minthogy azonban a pályázat feltételei sz srónt a történelmét kellett volna megírni a magy. prot. egyháznak a szathmári békétől a türelmi rendelet kiadatásáig, szerző pedig inkább csak az adatokat gyűjtötte össze ezen korból, s ezeknek is egy jó részét csak másods harmadrendű forrásokból, de azoknak feldolgozását vagy egészen elmulasztotta, mint p. o. müve utóbbi felében, vagy a hol feldolgozta is, de a mai történelemírás igényeinek teljességgel meg nem felelőleg, ezért a pályadij ki nem adatása véleményeztetik; másrészről azonban javasoltatik, hogy miután azon történelmi adatok között vannak valóban becsesek is, s egyébként is megvan az az érdemök, hogy ha másodrendű forrásból gyűjtettek is össze, de itt egy csomóban megvannak^ s miután ezeknél fogva felettébb sajnálandó volna, ha ezek napvilágot nem láthatnának; ezért hivassák fel szerző, hogy a prot. egylet elnökével, s illetőleg az irodalmi bizottsággal tegye magát érintkezésbe a munka, vagy a munka egynémely részének miként eszközlendő kiadása iránt. A bírálók ezen jelentésének értelmében hozatott a határozat. A délelőtti ülés másik főtárgya volt a bibliafordítás ügye. Rég érezzük magyar prot. egyházunk azon szégyenfoltját, hogy^mindez ideig egy avult s bizony nagyon tökéletlen fordításával élünk szent könyvünknek. Nagyon sokszor, s nagyon sokan gondolkodtak és terveztek már e szégyenfolt letörléséről; többek között protest. egyletünk is érzi keletkezése percétől kezdve, hogy ha kitűzött célját: a valláserkölcsi élet megújítását csak némileg is óhajtja megközelíteni, egyik legfőbb teendője az örök igazságok forrását, a sz.-könyvet népünk számára, hogy ugy mondjuk olvashatóvá, élvezhetővé tenni. Ezért az igazgató választmány octob. 24-ikén tartott ülósónek is főtárgyát ez a théma képezte, a közgyűlés egyik legfontosabb teendőjének is a bibliafordítás ügye tekintetett. Hála a jó égnek ! talán nem történt hiában tanácskozásunk, s biztos reményünk lehet, hogy néhány év múlva az egész biblia javított fordításának örvendhetünk. A részletes tudósítást majd később veendik olvasóink az irodalomi bizottság részéről, mint amely a bibliafordítás és kiadás módozatainak megállapításával megbízatott. Most egyelőre csak ennyit : *) Az ó testamentom javított fordítása nagyrészt már megvan Ballagi urnái, s ennek kiadása a jövő óv elején megkezdetik, s két, legfeljebb három év alatt bevégződik. A fordító figyelme oda volt s illetőleg oda lesz irányozva, hogy az ó testamentomnak lehetőleg hü s értelmes fordítását adja, de ugy, hogy amennyire lehetséges a Károliféle fordítás is figyelembe tartassák. Vagy bogy világosabban) jellemezzük, ide igtatjuk az irodalmi bizottság jelentesének egy pont -ját: „Olvastunk fel — mondja a bizottság —Jób köny -véből (Ballagi fordítása szerént) többet, és alig vettük észre, hogy neu a régit, halljuk; az a kedves, zamatos népszerű, őszinte nyelv hangzott felénk, mely a Károli fordítását oly vonzóvá teszi, s az a nyelv, mely az igazi kegyesség kifejezésére közhasználatúvá vált; ennyiben tehát a Károli fordítása tökéletesen szem előtt van tartva, mindazáltal ugy, hogy a hibák mindenütt az eredeti szöveg értelmének, és a magyar nyelv szellemének megfelelőleg vannak kijavítva." Ezen fordításhoz azután lesznek jegyzetek is mellékelve, de csupán a szöveg értelmét v lágositó, és igy a különféle dogmatikai felfogásokat érintetlenül hagyó jegyzetek. Az ó testamentomot követendi az uj testamentom fordítása, mely szabad verseny utján s több erre kópés *) Mellékesen megjegyzem, hogy a politikai lapok tudósításai egyéb pontokban sem mindég, de főként ennél nem veendők hitelesekül, több olyat mondottak, mi a választmányban s illetőleg a gyűlésben nem mondatott, vagy pedig a mondottak mások szájába adattak.