Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-02-01 / 5. szám

PROTESTA1TS EGYHASI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz,, első emelet, Előfizetési cLij : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásná 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdi külön 30 kr. Corruptio. (Vége.) Hát a protestantismus ? vetők fel a kérdést utóbbi számunkban. Mennyiben bűnös avagy ártat lan ez a terjedő romlottság1

létiehozásában, fejlesztésében ? Tollúnkat — mint emiitők — nem felekezeti érdek vezérlé e cikk Írásában, még kevésbé vallási polemikus viszketeg, civakodási, piszkolódási vágy; hanem hogy kimondva nyíltan, meglehet téves, de őszinte meggyőződésünket reámutassunk a bajra, s ha lehető igyekezzünk azt orvosolni. Miért is mi sem tartóztat bennünket, hogy a protestántismussal szemben is ki ne mondjuk leplezetlenül nézetünket. A hazugság csak hazugságot és bűnt szül, — ebből a nevelészeti tételből indultunk ki, midőn fentebb a katholicismusról szólottunk; ebből indulunk ki most is, midőn a protestantizmust veszszük vizsgálódásunk tárgyául; s habozás nélkül kimondjuk, hogy ha a protestántismus hazugsággá vált vagy válik, avagy ha a protestántismus vezérfér-fiai hazugokká lesznek: áldás helyett átkot árasztanak az emberiségre. S ha p. o. a protestantismus itt vagy amott megcsontosodik, s alapelvével ellentétbe jőve, háromszáz évvel korábban elfoglalt álláspontjáról nem akar mozdulni s a kor szellemével, műveltségével együtt fejlődni, haladni, s ha ennek folytán az általa hirdetett tanok s a hívek nagy többségének hite s meggyőződése között éles ellentétek fejlődnek ki; vagy ha Hengstenberg és társai Berlinben, Lipcsében, Münchenben, Rostockban a consistorialrathi, oberkirchenrathi vagy más jövedelmező hivatalok elnyer hetése érdekéből a koronként uralkodó politikai és társadalmi érdekek csatlósaivá szegődnek, s némely középkori absolutistikus intézmények megvédelmezése szempontjából, keblük igaz meggyőződését elfojtva, útjába állnak a kor fejlődő szellemének s az általános műveltség terjedésének, s hogy az ódon eredetű rendi kiváltságokat továbbra is fentartsák, készek a népet vallási tekintetben az ódon századok felé visszavezérelni, s a leélt hitcikkek s az elavult hitvallások uralmát különbféle ravasz fogásokkal s a politikai hatalom igénybevételével is támogatni; vagy ha az angol magas egyház főpapsága a fényes és dúsgazdag jövedelmű püspöki székek megtartása érdekéből majdnem oly makacsul ragaszkodik a negyedfélszázados hitvalláshoz s vallási intézményekhez, s majdnem oly konokul szegül ellenébe az uj eszméknek s mindenféle reformnak, mint a kathol. egyház hierarchiája: nézetünk szerint rombol és pusztít az mind az emberi kebel szentélyében. Megszentsá

gtelenittetnek ez által a legnemesebb vallásos érzelmek, s megsértetik mélyen, gyökerében a jellem s az erkölcsiség csirája. A hazugság csak hazugságot és bűnt terem, egyebütt is, de kivált a nevelészet terén. Felettébb nagy a különbség azonban ezek dacára a jellemképzést illetőleg a két egyház között. Már maga a protestantismusnak keletkezése, az a tudat, hogy ezt tisztán az igazság iránti önzetlen lelkesültség hozta létre, hogy ezt egy óriási hatalommal a papismussal szemben, egyesek és népek önfeláldozó küzdelmei segítették diadalra; azok a messze kimagasló alakok, kik mindegyik reformátiónak az élén állottak, avagy annak elterjesztése érdekében egyes országokban s vidékeken apostolkodtak, kik távol minden nemtelenebb földi érdektől, küzdelmeikben, szenvedéseikben, ha kellett a máglya kinjai között is egyedül keblök meggyőződése, vagyis az igazság szava s az emberiség valódi érdekei által 0