Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-10-11 / 41. szám

PROTESTÁNS LAP. Szerkesztő- és K iadó-hivatal Mária-utca 10-dik sz,, elsfi emelet. ItHöíizetéssi dij s Helyben házbozhordással s vidékrepostai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban Hirdetések díja : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Kik nefiyefléyre fizettek elő, előfizetésük mepjitására kéretnek 1 Tanügyi mozgalmak a tiszántúli egyházkerületben. Egy alább olvasható közlemény örvendetes híreket hoz a Debrecenben legközelebb ülésezett tiszántúli egyházkerület gyűléséből. Révész Imre felszólalása közép- és felsőbb-tanügyünk érdekében, mely a teendők egész sorozatának szakavatott körvonalozását adta, ugy látszik csak előleges kifejezése volt annak, amit ama nagyszerű testület tettleg keresztülvinni készül ós jeles tanférfiak választásával s a könyvtárnak a nagy közönség számára történt megnyitása által oly szépen initiált. Sok történt azon a gyűlésen most, mi élénken juttatja az ember eszébe a régi bölcs ama örökigazságu mondását, hogy „jobb későn, mint soha"; csakhogy, sajnos, vannak esetek, hol e mondásnak éppen ellenkezője áll: „jobb soha, mint későn!" Ilyennek moudható a protestáns egyetem fölállításának eszméje, mely ugyanazon a gyűlésen fogadtatott el. A protestáns egyetem eszméje nem uj. A régebbi protestáns egyetemi mozgalmakat mellőzve, csak az ötvenes években is, lapunkban indítvány oztatott először, később a patensi viharok megszűnte után 1860-ban többször pengettük s többen sürgették az universitás létesítését. És ha akkor van befolyásosabb ember tűi a Tiszán, ki az idők jeleit megértve, az eszmét megragadja s egy, szabadabb institutiók alapján, Debrecen városában alapítandó, nemzeti jellegű protestáns egyetem fölállítását közgyülésileg megindítja: akkor az összbirodal 0111 rögeszméje alatt szenvedő nemzet közlelkesedése fogadta volna a tervet annyival inkább, mert az egyetlen országos egyetem a bécsi kormány kezében germanizálő és az ultramontánok befolyása alatt sok tekintetben butító és depraváló oly intézetté aljasodott volt, mely — tisztelet-becsület az abban működött néhány, pusztán a tudományoknak élő tudós férfinak — a tudományos egyetem nevére alig volt érdemes. Ily körülmények között egy Debrecenben fölállítandó magyar szellemű egyetem, nemzeti ügygyé válandott volna, s ugyanazon nemzeti lelkesedés, mely az akadémiának rövid idő alatt palotát emelt és tőkéjét tetemesen szaporította, megalkotta volna Debrecenben az egyetemet. De ami 1860-ban nemzeti dicső tett lett volna, az 1874-ben reactionarius mozgalom sziliében tűnik föl, melynek ma már szóles e hazában az ultramontánok szegrőíhuzó seregén kivül senki nem örvendene, mert senki hasznát nem vehetné. És ime, mit látunk? Ma, midőn két egyetem vetélkedik a feladatban, hogy a tudományokat minden felekezeti árnyéklattól menten, a kor színvonalára emelje és azokat nemzeti szellemben terjeszsze — ma, 1874-ben, összeülnek Debrecenben okos, tanult férfiak, jó érzelmű hazafiak s komolyan tanácskoznak, mikép lehetne egy harmadik, protestáns, s igy felekezeti egyetemet fölállítani. Mintha csak ignorálni akarnák az eseményeket, melyek századok súlyával választják el a nevezett két évszámot! olyat szerveznek, mi leggyöngédebben kifejezve, kiáltó anachronismus. Hogyan? Most, midőn a lelkekre századokon keresztül lidércként nehezült papi uralom alól föl-91