Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-09-27 / 39. szám
dalról közöltetett, ón is csak mint olyat említem fel e helyen, sőt komolyan megfontolandónak vélném, magunk végelhatározása esetében, ha valyon megkívánná-e a protestáns egyház érdeke, hogy ily nagy terhet vegyen vállaira, — viszont az állam átadja-e a tudományos egyetemet, társulatok, felekezetek versenyének, ne mondjam versengésének s nem azt kivánja e a tanszabadság nagy elve, a tudomány magas érdeke mellett, hogy ezen legfőbb fokú tanintézetet, saját legfőbb felügyelete mellett, ugy szervezze, hogy ez magát teremtse, vezérelje, kormányozza; de ellenben, nem mellőzhetem el, hogy röviden megemlítsek egy tárgyat, mely minden eddig elmondottakkal kapcsolatban áll: líein titok, hogy a protestáns buzgóság, mely egyházakat emelt, sok helyen ernyedő félben van. Félelmeteíen nevelkedik azon egyházak száma, melyek lelkészeiknek, népiskolai tanítóiknak a tisztességes megélhetést biztosítani képtelenek. Már pedig méltányosan kívánni nem lehet, hogy a magasabb miveltségü lelkész és tanító biztos nyomorral kecsegtető pályáján apostoli lelkesedéssel buzgólkodjék. Szerveznünk kell zilált egyházi életünket, azon kell lennünk, hogy a minimalis biztos fizetések ugy állapíttassanak meg, hogy azok egyházi hivatalnokainknak lehetőleg tisztességes existentiát biztosítsanak. E végből nyilatkozniok kell az egyházmegyéknek, határozni az egyházkerületeknek, meg kell barátkoznunk a körlelkészség eszméjével, mely már az erdélyi egyházkerületben huzamos idő óta honos. Mindezen ügyek rendezése eleg ok, hogy általa az okozat, a konvent eszméje ismét előtérbe lépjen. Az igazi erő az egyetértésben és egyesülésben van. Azon szakadozottság, ingatagság, mely egyes egyházkerületek időnkinti határozataiban nyilvánul, nem ide utal-e bennünket. S nem az egyház egyetemének kötelessége-e sarkalni a kormányt, épen a protestantismus jól felfogott érdekében, hogy igyekezzék megoldani a már oly sokszor sürgetett, de még mindig függő egyház-állam-társadalmi kérdéseket. Sürgetni a teljes vallásszabadságot, a vallásfelekezetek teljes egyenjogúságát, a törvény előtti föltétlen egyenlőséget, a polgári házasság kötelező behozatalát s a többi idevágó kérdéseket. És most bocsásson meg az egész t. e. h. kerület, hogy béketürésével ily sokáig éltem vissza, de kötelességnek tartám a főt. e. k. gyűlés előtt nyíltan elmondani véleményemet; biztosítom e mellett, hogy hozandó végzését a többségnek ép ugy íogom tisztelni tudni, mint meggyőződésem elhallgatását, következetlenségnek, sőt némileg gyávaságnak tartottam volna. ISKOLAÜGY. A felső-borsodi li. h. tanitó-egylet egyetemes értekezleti gyűlésének jegyzőkönyvéből. Sajó-Kazinczon m. hó 19-én d. e. 9 órakor az elnöki beszéddel az értekezleti közgyűlés kezdetét vette, melynek tárgyai a következők voltak: Olvastatott a velezdi tanítóikor t. év aug. 15-kén Felső-Bárczikán tartott gyűlésének jegyzőkönyve, melynek 1. pontjában az inditványoztatik, hogy azon egyleti tagtársak, kik értekezéseinkről alapos ok és hiteles igazolás nélkül elmaradnak: a törvényes határozat értelmében 2. ftot fizetnek. Egyletünk a ut. egyh.-megyei kormányt fölkéri, hogy a tanítói értekezések üdvös voltát szem előtt tartva az igazolatlanul elmaradott tagtársakon, a téli egyház iskola látogató urak által a két foriut büntetési dijt könyvtárunk javára szedesse be. A jegyzőkönyv 2. pontjában felhozatik, hogy az aprólékos tandijakra nézve, melylyel a tanitók még ez idő szerint is csaknem mindenik egyházban fizettetnek ; valamint a 10—20 krnyi szokásos temetési díj csekélysége fölött is mondana véleményt egyletünk, s csatolná nézetét azoknak módosításához; végül pedig kérné az egyház megyének e részben teendő megváltoztató határozatát. Közértekezletünk erre nézve fölkéri az e.-megyei kormányt: hasson oda, hogy az egyházakban a tandíj a szokásba vett egy véka zab, pár tojás, és egy csirke fizetés megmaradása mellett legalább egy forintra emeltetnék fel; a temetésekért járulni szokott 10—20 kr. pedig más felekezetű egyházak példájára 50 krban állapíttatnék meg. Átalában pedig arra kéri egyletüok az e.-megyét, hogy a fizetések határnapját Andrásnap helyett nov. 1-ső napjára méltóztatnék elrendelni. A jegyzőkönyv 3. pontjában felhivatnak a fiók-értekezleti körök, hogy szakbizottmányi gyűléseiket, az egyetemes értekezletet megelőzőleg, az illető körlelkész, vagy megbízottjának elnöklete alatt minden évben megtartani alapszabályaink értelmében kötelező erejűnek ismerjék, Egyletünk ezen felhívást teljesen magáévá teszi, s igéri, hogy ezentúl a fiók-kör gyűléseket, a körlelkész urak közreműködésének kikérése mellett megtartandja. Olvastatott az év tavaszán lefolyt ft. egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének 90-dik pontja, mely néhai tolcsvai Nagy Gedeon ur 20,000 ftnyi végrendeletéről szól. Mély megilletődéssel veszi tudomásul egyletünk, hogy ez alapítványi összegnek főága részint népiskolai érdekeink előmozdítására, részint pedig a szükségben sinlödő tanitók, özvegyek és árvák segélyezésére fordittatik. Derüpirt hajlandó szemlélni ebben tanitó-egyletOnk, hogy valahára foszladozni kezd iram ár a magyarhoni népta-