Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-09-06 / 36. szám

napi, ilyen meg ilyen elv után igazodik, a vallásos élet ilyen meg ilyen nyilatkozási törvénye szerint futja meg egész lefolyását? Ha mi az elvekkel oly igen tisztában vagyunk, a mi isteni tiszteletünk, az én vádam ellenére, nem elvtelen és biztos megállapodás nélküli: tisztelettel kérem Filót, vagy bárki mást, a ki tudja, mondja el azon elvet, mely ami isteni tiszteleti egyes cselekményeink egymásutánját vezérli; indokolja azt, miért van ez ugy és nem másképen beosztva ; mikor az egyik cselekményt itt és nem más helyen végezzük, a Tóth Mihály féle „belbuzgóság" kifejezését segítvén létrejönni, a vallásos élet miféle nyilatkozási törvényét engedjük érvényesülni, miért alkalmazkodunk ahhoz ? Vagy egy orvosnak elég annyit tudnia, hogy elvégre a vérkeringés meg van s egy liturgusnak annyit, hogy ezt már igy szokás tenni ! ? Tóth Mihály müvében (22. §) látom az isteni tisztelet rendjét, de e rend elvét sehol i Filó egyszerűen mondja, hogy van, de rá nem mutat s nem erösebb mint én, már csak azért sem, mert állitásomra egyszerű tagadással felel. Mitrovics Gyula. (Folyt, köv.) BELFÖLD. Az ev. bányakerületi superintendentia közgyűlése. Az ág. hitv. evangelikus bányakerületi superintendentia aug. 29-kén tartotta meg Radvánszky Antal, kerületi főfelügyelő s Sze herényi Gusztáv superinteudens iker-elnöklete alatt évi közgyűlését. E közgyűlés azért nevezetes, mert a szept. 2-kán ugyancsak Budapesten tartott egyetemes gyűléssel összefüggőleg tárgyalta a pánszláv gymuasiumok hirhedt ügyét. Ezen nagyfontosságú tárgy fölvétele előtt b. Prónay Gábor egyetemes felügyelő s Trefort közt váltott hivatalos okiratok olvastattak fel, melyek az ügy megindítására vonatkoznak, azonban a nagyrőcei gymnasium irányában tett[vizsgálat/eredményéről semmi tudósítást sem tartalmaznak. Az okiratok felolvasása után Radvánszky Antal előkészítvén a hangulatot annak kinyilatkoztatása által, hogy ő a kormány ezen eljárását teljesen helyesnek tartja, csak egynehány szavába került Szontágh Pálnak köztetszést vívni ki azon indítványa számára, hogy az egyházi kerület a kormány és a tiszai superintendentia eljárását vegye tudomásul; a turóc-szent-mártoni intézetre nézve pedig oia hasson küldöttei által az egyetemes conventen, hogy a vizsgálat mielőbb megtörténjék. Azt hittük, hogy a vitát ezúttal befejezték; az elnök is már majdnem kimondotta az indítvány elfogadását, midőn b. Podma niczky Géza felállott s kimondatni akarta, hogy az egyházkerület ugy Geduly, a dunáninneni superinteudens, mint az egyetemes felügyelő, Prónay eljárását roszalja, az utóbbiét azért, hogy ő Geduly vonakodása esetében vagy már azelőtt nem rendelt el egyenesen vizsgálatot s ez által az ügyet nagyon késleltette. Utána H u n f a 1 v y Pál szólal fel. Ő ugyan nem akarja a megrovást kimondatni, azonban óhajtja, hogy ezen alkalmat megragadva nyilvánosan határozza meg azt az egyetemes gyűlés, hogy administrativ ós rendőrségi kérdésekben az elnök önmaga is tehet előnyomozásokat az autonomia megsértése nélkül, természetesen saját fe lelősségére. Hasonló nézetben van Pulszky Ferenc is, ki ezenkívül az okiratok teljes közlését ily fontos ügynél mulhatatlauul " szükségesnek tartja s felhívja az elnököt, miszerint az egyetemes felügyelőt ezen iratok beküldésére felkérje.' Th e b u s z János, zólyomi pap, ünnepélyesen tiltakozik azon vádak ellen, hogy a protestánsok s különösen a lutheránusok valamikor hazafiatlan irányt követtek volna, s indítványozza, miszerint az egyetemes közgyűlés a hazaellenes nemzetiségi mozgalmakit s általában ily áramlatoknak az egyházi autonomia köpenye alatt ápolását kárhoztatja. Egyúttal tiltakozik az ellen, hogy az egyetemes gyűlés határozata el5tt kijött a kormány aug. 20-ki rendelete, mely a nagyrőcei gymnasiumot beszünteti s ezáltal az autonomiát veszélyesen megsérti. Kemény Mihály szintén felszólal a nemzetiségi irány ellen s nyíltan kimondja, miszerint minden protestáns első kötelessége, hogy előbb hazafi legyen s csak azután felekezet ember. Ivánka Imre határozottan tiltakozik Thébusz indítványozott hazafias nyilatkozata ellen, miután ezzel mintegy védeni látszanak magokat a vád ellen. Doleschall Sándor E. zólyomi esperes higgadt s ügyes beszédben, de merev autonomiai szempontból fejtegette azután, mily hibás volt a tiszai kerület eljárása, hogy a rőcei gymnasium ügyében hozott határozatokat az egyetemes gyűlés elé nem terjesztették megerősítés végett s hogy a kormány, jóllehet ezen egyetemes gyűlés hatáskörét eléggé ismeri, az 1797a-ki „alaptörvény" határozott megsértésével a nagyrőcei gymnásiumot megszüntette s pedig egy pár nappal az egyetemes gyűlés tartása előtt. Ő ezen eljárást a jelen században hallatlannak tartja s igen veszélyesnek a protestáns autonomiára nézve Doleschall ügyes beszédére, mely sok oldalról megéljeneztetek, Pulszky Ágost szintén ügyesen felelt. Elmondta, hogy a kormánynak ezen fontos ügyben kérnie nem lehetett, miután ez iskola ellen oly súlyos vádak emeltettek, melyek az ifjúság megmételyezését kétségtelenné tették, de nem is kellett késnie, miután a nagyrőcei iskolát csak a tiszai egyházkerület tartotta fenn, az pedig a miskolci gyűlésen nyiltan kimondotta, hogy a nagyrőcei iskolát többé magáénak el nem ismeri, annak jogérvényes létét maga részéről megtagadja s mindennemű összekötést azzal megszakít, s igy ezen iskola a felekezeti iskolából tényleg magániskolává sülyedt, melylyel az állam teljes szabadsággal intézkedhetett. Ennélfogva ő Szontágh indítványait s Hunfalvy megjegyzését pártolja s óhajtja, hogy oly indítványok, melyekre nézve hivata-