Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-09-06 / 36. szám

los adatok nincsenek, itt 111 is tárgy altassanak. Végül Szontagh s Hunfalvy egyesitett indítványait a következő alakban terjeszti be: „Tekintve azt, hogy a vallás- és közoktatási minisz­térium, midőn a nagyröcei és túróc.-szent-mártoni gymná­siumok ellen felmerült vádak következtében ezeket vizs­gálatnak kívánta alávettetni, törvényes felügyeleti jogát gyakorolta ; tekintve továbbá azt, hogy a nagyröcei gymnásium esetében a vizsgálat megtörtént ugyan, de a a th.-szt.-mártonira vonatkozólag még nem eszközöltetett: a bányakerületi superintendentia odautasitja küldötteit, hogy az egyetemes gyűlésen a nagyröcei gymnasium iránt történteket tudomásul véve, a th.-szt.-mártoní ügyében vizsgálati bizottság kiküldését szorgalmazzák, a nélkül azonban, hogy a vizsgálatnak ily uton foganato­sítása által a bányák, superentendentia előzményt kívánna alkotni oly irányban, hogy a vizsgálatok eszközlése csu­pán gyűlések részéről történhetik; minthogy azoknak el­nöki uton megindítása az antonomicus egyház-alkotmány­nyal teljesen összefér." Még néhányan szóltak ezen ügyben, azonban a közönség türelmetlen lett s végül Kadváuszky is a Puszky­féle indítvány értelmében nyilatkozván, az egyszerű sza­szavazat utján elfogadtatott s ezzel az ügy el lön döntve. A kerületi gyűlés második napján először is a ke­rületi törvényszék tagjaira történt szavazás eredménye hirdettetett ki, melynek elnökóvó Szontagh Pál, alelnö­kévé Görgey István, rendes biráivá dr. Szelónyi Károly, Eudnay József, Sárkány Sámuel, Székács József, Morav­csik Mihály választattak ; ezeken kivül még 10 pótbiró, A kerületi selmeci lyceumról Breznyik János igaz­gató ur tett részletes jelentést, melynek folytán e főisko­lának az idén ismét 3000 forint szavaztatott meg gyá­molitásul; a nős tanároknak a főtanoda pénztárából 150 forint drágasági pótlék, 2 tanárnak pedig GO forint he­lyett 100 frt szálláspénz. Ezenkívül igazgatónak egyhan­gúlag a főtanoda éltető lelke, Breznyik János ur választatott meg ismét, ugy szinte a főiskolai tanács is újra alakíttatott-A bánsági esperes ur igen kedvező jelentést tett a bánsági diaspora állapotáról, mely örvendetesen vétetett tudomásul. Már a tavalyi gyűlésen is felmerült az egyházke­rületi adókulcs fölemelésének kérdése, szüksége, s már akkor az esperességek azon utasítást vették, hogy e jove­delemszaporitás azon módosítását, hogy az eddig 100 lélek után fizetett 42 kr. helyett 100 krajcár fizettessék, fogadják el. Az esperességek e kerületi gyűlésen nyilat­koztak, még pedig az elfogadás mellett, azon kikötéssel azonban, hogy az e szerint begyülendő összegek egy ne­gyed részét minden esperesség visszatartóztatja saját szükségei fedezésére; az adókulcs alkalmazása 1875. jul. l-jével lép életbe. Anyásitott uj gyülekezet ezúttal három terjesztette be megerősítés végett ujon kiállított hiványát, névszerint: Német-Pivnicza, Badin és Steierdorf-Anina. A gyűlés harmadik napjának legérdekesebb tárgyai közé a békési esperesség azoa indítványa tartozott, hogy a „Bányakerületi utasítások" első része, a nagyobb egy­házakra való tekintettel módosíttassák: mi az esperessé­gekhez küldetett le véleményadás végett. Ugyancsak a békési esperes ur jelentette azt is, hogy a szarvasi egy­házban fenforgott zavarok kiegyenlítésére kiküldött egye­temes bizottság, tisztében hiven, lelkiismeretesen és oly sikeresen járt el, hogy az egyház belbékéje s nyugalma teljesen visszatért, — mit a kerület a legőszintébb örömmel vett tudomásul, s csatlakozott az esperesség azon köszönet nyilvánításához, melylyel ez a megbízottak iránti háláját kifejezte. Az egyetemes közgyűlés jegyzőinek választási mód­járól a kerület oda nyilatkozott, hogy az egyetemes jegy­zőség, mint a gyűlés közege, maga az egyetemes közgyű­lés által választassák, de általános szótöbbséggel. Ugyancsak az egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasásánál, annak 5 pontja kapcsában hozott határo­zata szerint a kerület odautasitá az egyetemes gyűlésre menő követeit, hogy az országgyűlés elé terjesztendő kér­vény benyújtását, mely már-már elodázhatlanul szükséges, a leghathatósabban szorgalmazzák. Felmerült továbbá a theologiai akadémia kérdése. Erre nézve a bányakerület is azon szomorú tapasztalatot tette, hogy egy ilyen tanintézet egészen uj felállítása, a jelen körülmények között teljes lehetetlen. Csatlakozni kell tehát egy már álló és élő tanintézethez s az lesz az egye­tem által pártolandó. A meglévő akadémiák közül e ke­rület a pozsonyit tartja a legalkalmasabbnak, mint a mely már is szép alappal rendelkezik s egy viruló egyház keb­lében van. Az előleges tájékozás megszerzése végett kül­döttséget javasol Pozsonyba kiküldeni, melynek jebntése után tárgyalás végett az esperességekkel fog közöltetni. Igen élénk figyelmet gerjesztett továbbá az ó-pazuai és franzfeldi egyházak ügyében kiküldött bizottság jelen­tése. Amannak tartalma ez: Az ó-pazuai lelkész 1873 julius havában elhalván, az esperessóer a lelkész rendes és törvényszerinti választását elrendeló. A pazuai gyüle­kezet azonban a régi hiványról mit sem akart tudni s egészen megcsonkított hiványra szeretett volna lelkes zt választani. E törvénytelenségbe az esperesség természe­tesen nem egyezett, hanem a törvény határain belől megengedhető módosításokat ajánlott a gyülekezetnek, melyeknek azonban egyike sem lőn elfogadva. Midőn erre az egyházi fensőbbség mellőzésével az ó-pazuai egyház a maga szabadjából papválasztáshoz akart fogni, az espe­resség e szándékolt törvénytelen eljárást, melyről magán­úton értesült, a hatóság utján megakadályoztatta, s admi­nistratort küldött ki az egyházba. Ezt viszont az egyház nem fogadta el, s illetlenül magától visszautasította. S midőn a jelzett tény bekövetkezése után az esp. elnökség az ottani világi hatósághoz fordult orvoslásért, ez a pá­tensre hiv átkoz va, az esperesség akaratának érvé­nyesítését a legkészebb előzékenységgel megajánlotta. Az esperesség azonban a kerületi gyűlés határozata nélkül a vég­leges elintézést nem akarván elrendelni, a kerület a pazuai 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom