Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-01-25 / 4. szám

PROTESTA1TS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz., első emelet, Eloíizetési díj: Helyben házhozhórdássals vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50kr, egész évre 9 fi-t.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásn á 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegd i külön 30 kr'. Corruptio. (Folytatás.) A fentebb elősorolt s több ezekkel rokon körülményekből azt hiszem részben ki lehet magyarázni a corruptionak napjainkban való terjedését, de csak is részben. Mert hiszen önként felvetődik azon kérdés, hogy hát több más országában Európának, melyekre ezen általunk felhozott körülmények teljességgel nem quadrálnak, miért hatalmasodott el még jobban, mint hazánkban, az erkölcsi depravatio ? Széttekintve egynémelyik európai nép életében, akaratlanul is éreznünk kell, hogy a mondottakban talán kereshetjük bajainknak mellékforrásait, talán a jellemek meghomályositására, az erkölcsi erő meggyengítésére befolyással voltak s vannak az előszámlált okok: de a főforrása ezen mostanában oly sűrűen tapasztalt erkölcsi hanyatlásnak egyebütt keresendő. Félve teszem kezemet a sebre. Félve mutatok azon forrásra, melyből meggyőződésem szerint ugy hazánkban, mint Európa több más országában erkölcsi nyomoraink özönének' legnagyobb része előbuzog ; félve mert nem szeretném, ha valaki soraimat vallási elfogultság, türelmetlenség, vagy bigottság szüleményeinek tekintené. De kimondom mégis, bizva hogy a gondolkozó olvasót mind a történelem, mind az élet, ugy az elmélet, mint a tapasztalat mengyőzendik állitásom igazsága felől, kimondom, hogy a napjainkban oly sok férges gyümölcsöt termő fa gyökérszálai az éltető nedvet legnagyobb részben a katholicismusból nyerik. Elmélet és gyakorlat által rég igazolt állítás az, hogy a nevelészet terén nagyobb kárt alig okoz valami, mint a hazugság. Lehet az a gyermek bármily csintalan, pajkos, sőt mutatkozhatnak benne a komolyabb bűnök csírái is; valamint másrészről lehetnek a szülők, a gyermekek ezen első s alapnevelői, sok mindenféle erkölcsi gyengeségben bűnben leiedzők: de a mig a gyermekben megvan az őszinteség, s nem szokta meg a hazugságot, vagy a mig a szülőktől a sok rosz között azt az egyet nem látta s nem tanulta el, hogy hazudjék, addig mindig van remény, hogy idő folytával a rosz szokások, bűnös hajlamok kiirtatnak, s az egykor pajkos, talán megbélyegzett erkölcsű gyermekből tiszta jellemű, becsületes ember fog válni. Ellenben a ki gyermekkorában szülei példájára megszokta az igazságnak egy vagy más érdekből elpalástolását s eltagadását, az erkölcsileg oly sikamlós lejtőre lépett, melyről nagyon kell vigyázni, hogy a legaljasabb bűnök örvényébe alá ne sodortassák. A különböző keresztyén egyházaknak már, a mint tudjuk, a fő hivatásuk az volna, hogy legyenek a népeknek valláserkölcsi nevelői, következőleg áldásaivá vagy átkaivá a szerint lesznek az emberiségnek, a mint ezen hivatásukat be vagy nem töltik. S nézzük most már a fentebbi nevelészeti szempontból, de egyszersmind a mai kor felvilágosultságának s ismeretes viszonyainak szempontjából a római kathol. egyházat. Alig hogy a bölcsőből kikerül a gyermek, nevelői gondjai alá veszi azt az egyház, s a még gyenge fogékony gyermeki kebelbe igyekszik örök igazságok gyanánt mindazon szent regéket s hitcikkeket becsepegtetni, melyek a középkor gyermekies naiv századaiban kiképződtek. Lefestik az egyház szolgái a képzelődésre különben is hajlandó gyermek előtt az ördögöt, poklot, purgatoriumot, a sok csodatevő ereklyét, szentet; alőadják a legkomolyabb képpel, hogy azon vizből és lisztből készült ostya s azon bor, mely az oltárra tétetik, a pap