Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-07-19 / 29. szám

okszerűen folyt lépést, s alapittotta a bánáti papi érte­kezleteket. Már a kezdet jellemző, de nem a legjobb pro­gnostikon volt. Midőn ugyanis ama testvérünk, az akkori időben a bánáti papok között történetesen a legfiatalabb volt, a szent ügy iránti jóakarattól s azon óhajtól vezé­reltetve, hogy paptársait buzditsa, egy rövid értekezést ol­vasott fel a papi konferenciák lényege- és szükségességé­ről: egyik társától, ki történetesen egy-két évvel idősb nálánál, ezt kelle hallania: „Mi nem azért jöttünk ide, hogy X. testvérünktől tanuljuk, mik a papi conferenciák, tudjuk mi azt ugy is. Hja, kedves, ha mindegyikünk azt fogja gondolni, hogy már a bölcseség kövét feltalálta, ak­kor ugyan haladni soha sem fogunk, hanem igenis meg­találandjuk minden lépésen a félreértésnek a megbotrán­kozásnak kövét. Ez pedig sem nekünk, sem egyházaink­nak, sem hivatalunknak használni nem fog. A papi értekezletek eszméje mégis elfogadtatott, s az e tekintetben két részre oszlot- bánáti esperesség alsó részbeli (torontáli és határőrvidéki) papsága első értekez­letét a tagok teljes számú részvéte mellett 1873. évi ápril 16-án Lajosfalván rendes, nyilvános isteni tisztelettel az Ur sz. vacsorájának kiosztásával, s több igen érdekes kérdés alapos meg beszélésóvel, tehát igen szép eredmény -nyel meg is tartotta. A felső bánáti (temes-krassói) test­vérek nem tudom, szervezkedtek-e már papi értekezletté!. Az alsó bánáti második értekezlet folyó hó 18-ra volt egybehiva Antalfalváia sfényesen •— meghiusult, amennyi­ben csak az elnök, a két fungens, s a helybeli testvér jelent meg, a többiek közül pedig csak egy testvér tartá érdemesnek indokolt elmaradását bejelenteni. Ez igazán nagyon szomoritó dolog! És érdekes volna meg­tudni, hogy hát mi érdekli tulajdonképen a testvéreket, ha a papi értekezletek nem ? Még valami! Esperességünkben létezik egy pap-ta­nitói özvegy és árva-gyámolda 19 taggal. Felesleges dolog volna, ily kiválólag protestáns egyházi jellegű intézetek áldásos voltáról beszélni. A Bánátban ez sem támogattatik kellőleg. Már az az egy körülmény is, hogy gyámoldánk­nak csak 19 tagja van, holott esperességünkben 22 pap és 28 tanitó működik, feleslegessé tesz minden további bizonyitgatást. És ha legalább ezen 19 tag nem lankadna el az édes intézet buzgó pártolásában. Midőn tavaly ezen gyáraolda legbelsőbb életébe vágó nagy horderejű kérdés megoldása végett a gyámoldai igazgatóság által közgyű­lés hirdettetett, megjelentek summa summarum 5-en, sa gyűlés elmaradt, hogy intézetünk tovább is tengjen. Az elmaradt 14 tag közül csak egyetlenegy mentette ki in­dokolt elmaradását, a többi mélyen hallgatott, mintha e dolog őket nem is illette volna. Ugyan, érdekes volna megtudni, hogy mi érdekli tulajdonképen a testvéreket, ha özvegyeik és árváik sorsa nem ? Bizony, bizony haladunk, de hátrafelé! Közönyösek vagyunk, hidegek saját nemes hivatásunk buzgó teljesí­tésében. Prédikáljuk az erősítő, igazító, buzdító, nemesítő Szent Istenlelket de nem kérjük az egyház isteni Urát, hogy reánk is öntse ki Lelkének üdvadományait, pedig nagyon is ránk férne a Szentlélek, hogy közelebb hozzon a Krisztushoz ós szent testéhez, mely az anyaszentegyház. Az ultramontanismus rémítő módon halad, ha pedig mi nem mozgunk, akkor annak minden legkisebb haladása is a valódi evangelismus hasonraértékü visszavetésével lesz egyértelmű. Legyen ez köztünk is máskép ! Becskereken 1874. Mockovcsák János evang. pap. KÜLÖNFÉLÉK. * A pesti prot. árvaházban az első és második osztályú növendékek vizsgája a mult vasárnap tartatott meg, a térti- és nőválasztmány több tagjának, s Bólya Gergely pestvárosi tanfelügyelő jelenlétében. Az ideigle­nesen alkalmazott árva-atya Schreiner Adolf ur a boldogult Horkay bácsi által vetett alapon oly szép sikert fejtett ki, a növendékek a két alsó osztály tantárgyaiból oly szép készültséget mutattak, oly értelmesen, szabatosan, bátran feleltek, hogy az egész közönség meglepetve győ­ződött meg újból a felől, hogy egy ügyes tanitó mire ké­pes vinni a legkisebb gyermekeket is ; Bólya G. tanfel­ügyelő ur pedig a választmányhoz iutézett, s ezen árva­egylet áldásos működését kiemelő beszédében kijelentette, miszerint árvaegyletünk tanodája valóban „mintaszerű s a főváros legkitűnőbb iskolái közé tartozik" Gratulá­lunk egyszersmind a soproni ev. tanitóképezdének is, ha sok olyan növendéket bocsát ki, mint e mi ideiglenes árva-atyánk, s árvaházunkban alkalmazott tanítónk. A „Religió"-nak pedig megjegyezzük, hogy ne ijeszsze olva­sóit az árvaházunk felé való sétától, mert megtörtént bizony fájdalom az a szomorúan végződött ujjharapás, de azonnal el is bocsáttatott a botrányt elkövető, mig önök­nél az is megtörtént nem régiben, hogy püspök urak templomban pofozkodtak, és azért az illető megtartotta méltóságát, fizetését egész haláláig. * Megyercsi Béla, a pesti ref. theologiai intézet volt tanítványa, f. hó 12-kén Faddon egyhangúlag lel­keszszé választatott. * A nagy enyedi ref. főiskola gondnoka Veress Károly agyonlőtte magát 68 éves korában, számos tag­ból álló családot hagyván maga után. Egynémelyik lap összeköttetésbe hozza végzetes e tettet azon vádakkal, melyek a Közelebbi konventjén az erdélyi ref. egyházke­rületnek az enyedi főtanoda vagyonának kezelése ellen emeltettek. * Hét gyermeket ütött agyon a villám a lapistyai erdőben (Kolozsmegye), hol földi epret szedtek, s midőn a vihar kitört, egy fa alá menekültek, mely néhány perc múlva fejfájukká leve. * Oláliországban Dezsoj nevü község három ölnyi mélységre sülyedt. Emberélet nem esett áldozatul, mert a lakosok már három nappal előbb elmenekültek, megbor­zadván a föld mélyéből felhangzó süvöltéstől. S bámulatos, hogy a házak nagyobb része épségben maradt. * A pesti polgármesteri hivatal a napokban egy „felekezet nélküli temetésre" adott engedélyt. Ez az első engedély, s ezt egy diszitményfestő kérte egy hónapos lánya számára. Az engedély azon polgáriházas­sági bizonyítvány alapján adatott ki, melyet a bécsi városi tanács 1873 junius 20-án állított ki. * Merénylet Blsmark ellen. Lapuuk olvasói is­merik a történelemből a „stylus curialist"-t; tudják, hogy Rómában, ha másképen nem boldogulnak, minő eszközök­höz is szoktak folyamodni, Egy kis méreg, egy kis gyilok megbocsátható, ha szent célból történik. Bismark az egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom