Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-07-19 / 29. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Előfizetési dij : Hirdetések díja Kiadó -hivatal: Mária-utca 10-dik sz,, első emelet. Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. 4 hasábos petit sor többszöri 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. külön 30 kr. beiktatásnál — Bélyegdij A hivő secta terjedésének okai és óvszerei a magyar protestáns egyházban. (Vége.) Mit kell hát tenni ellenük? Mikor a XVI. sz. beli reformátorok fölemelték szavukat a pápisták ellen s az uj gyülekezetek alakulni kezdtek: tudjuk, hogy erős repressaliák, tűz, vas, és számkivetés steff. alkalmaztattak ellenükben. A münsteri püspök is haddal ment a lázongó anabaptisták ellen, s még azután is, hogy városukat bevette, s a kolomposokat rettenetes módon kivégeztette, folyton fegyverben kellett maradnia ; csak a későbbi püspökök hason szellemű eljárásának ós a jezsuiták megfeszített tevékenységének sikerült őket s velők együtt az evangélikusokat is a városból kiirtani, s illetőleg távol tartani. Fröhlich a hivő felekezet alapitója és követői ellen a svájci hatóságok szintén polgári, habár szelídebb fenyítékeket használtak. Fröhlich neje, minthogy a házasság nem a ref. egyház szabályai szerint köttetett, ágyasnak, négy gyermeke fattyúnak nyilváníttatott az aaraui bíróság által, egyszersmind a nőre 500 frt bírság rovatott Fröhlich pedig a határra kikísértetett, s Aargau cantonból számkivettetett. (P. N. 1874. 70. sz.) Az uj vallás egyéb hivei ellen pedig azon kormányrendeletek újíttattak meg, melyek 1817-ben a Krudener asszony által támasztott vallási rajongás alkalmával hozattak. Ezek szerint minden olyan népgyűlés, mely közcsendzavaró tévelygések terjesztésére s az egyháztól való elszakadásra szolgál, vagy erkölcstelenségre és titkos kicsapongásra vezet, eltiltatik. Ki ilyen gyűlést rendez, házába befogad, vagy abban tanít, 50—200 franknyi birságra, ismétlés esetén 14 naptól 2 hónapig tartó fogsággal büntettetik. Ha a gyűlés éjjel tartatik, a büntetések kétszerte súlyosabbak. A bírság egyharmada a feljelentőt illeti. Az idegenek ezen kivül a büntetés kiállása után a határból kikísértetnek. E rendszabály szigorú foganatosítása itt gátat vetett a hivők szaporodásának s ezek Aargauban csak gyérszáminal maradtak fenn, kik ellen azonban az ötvenes évek elején már nem alkalmazták többó a fennebbi eljárást, s a rendőrség csak olykor hajtatta végre karhatalommal kisdedeiken a keresztelést. A hatóság és a nép már ekkor rendszeresen ignorálá őket. (Finsler, Kirchliche Statist. der Ref. Schweiz II. 358). Zürichben a hívők száma 1837. ós 1838-ban érte el a tetőpontot. 1844-ben a létszám a gyermekekkel együtt 726 volt s a követők leginkább a tanulatlan néposztályból kerültek ki. Eleintén itt is hivatalosan üldöztettek. Néhányan közülök 1843-ban a nagytanácshoz emancipatioért folyamodtak, mely 1847 óta a sectákra nózve a türelem és az állami elismerés rendszerét mondotta ki s foganatosíttatja. Gyermekeik megkereszteltetésére ez idő óta nem kényszerittettek, ellenben tartoztak azokat az egyházi vallási és ' konfirmációi oktatásra eljáratni, a nélkül, hogy magára a konfirmációra kényszeríttetnének. Házasságaikat korábban az egyházi kihirdetés ós megáldás alul (esketést a zürichi reformátusok nem ismernek) nem szabad volt kivonniok. Később az egyházi kormány néha megengedé, hogy az ily házasságok a bevett liturgiától eltérőleg a szobában két tanú jelenlétében szentesittessenek a lelkész által — lehető kímélettel a jegyesek lelkiismerete iránt. Azl854-ki törvénykönyv végre mindenkit kötelezvén a polgári házasságra, kinekkinek tetszésére bizá, hogy az egyházi szertartásokat akarja-e igénybe venni a házasság megkötése után vagy sem. Ez utóbbi esetben a jegyes felek lelkészi hivatala és községi hatósága hivatalosan értesitte-68