Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-07-12 / 28. szám
azért a neki megfelelő fejlődés és fejlesztés ís gyakorlati természetű, bova az anyagot az élet, a más más viszonyok közt felmerülő esemény szolgáltatja, ez pedig szabályt nem fogad el, a vélemények többsége ismét abban találkozott: hogy azon szabá'y mellett, hogy ért. alapszabályt nem írunk tovább is megmaradunk. Volt szó a felől is, hogy az egyh.-megye összes lelkészei két részre szakadva, két külön helyen tartsanak értekezleteket, s e mellett több hathatós indok is hozatott fel ; de mivel az mondatott, hogy a cél egysége az irány egységét is követeli, s hogy működésünk mozzanatai nem zárkóznak el a közvélemény szemei elöl, — bizonyos közös felelősség terhének speculativ szempontja győzött s egyelőre az értekezlet a kebelbeli összes lelkészeket magában foglaló átaláűos marad. Az értekezletek látogatásának kötelezettsége már alapszabályok hiányában is, de különösen a tagok állása, jelleme és hivatási köréhez me'rten egészen morális természetű. Mire nézve elvárja a testület, bogy a tagokra rótt ilynemű kötelezettséggel szemben azok részéről a megfelelő buzgósággal találkozand, s az összejövetelek célját irás- vagy szóbeli értekezéseikkel előmozdítják. Az alapszabálynólküliség által igényelt ezen szabványok megállapítása után, átment az egylet azon tételek megállapítására, melyek az eszmecsere tárgyait teendik, ilyenek: az ultramontanismus lélekölő bigottóriája, a materialismus hitetlensége, ós a szegénység, s mind azon bajok, melyek e három mérges forrásb 51 párolognak. Megvitatási anyagul tehát e három főtárgy és azok kifolyásai egymásutáni sorrendben tűzetnek ki. Ilyenek: a róm. egyh. papjaitól a vegyes házasságok s más interconfessionalis kérdésekben merészelt törvénysértések és zaklatások. A városokban nagy számítással szervezett kath. leányiskolák, melyek a díjak csekélysége s igy könnyebb hozzáférhetőségök miatt különös vonzó hatást gyakorolnak a prot. szülékre is. A főiskola végzett theologus ifjainak a theologiában járatlansága, minek oka vagy a kor hitetlen iránya, vagy inkább a szabadtanitás, mint a tananyag közlésének olyan formája, mely ifjainknak nem való. A népnevelés szomorú, hanyagolt állapota. A minek nem csak bizonysága, de eszköze is a kormány közelebbi intézkedése, melylyel tán a váltógazdaság mintájára váltóiskolázást rendel, igy a népiskolai törvények meg nem tartása. Átalában jó népiskolai, s különösen ezekbe való vallási kézikönyvek hiánya, pedig ezek készítésével rég megbízta a főt. egyh.~kerület a s.-pataki tanárokat. A szülék hanyagsága vagy képtelensége a tankönyvek megszerzésében s a gyermekek iskolázásában. A helyi isk. tanácsok kötelességmulasztásai, s több bajok, melyek a jelzett három forrásra vihetők vissza, s prot. egyházunk életgyökerét bántják. Felvéve már az ultramontanismus obseurantismusra vezető törekvéseit, ugy találjuk, hogy midőn a józan felvilágosodás elvei s azok győzedelme europaszerte kezdik oldozgatni a hierarchiai uralom nyűgeit, s midőn ezen életteljes szellemi mozgalom hullámai országos törvényhozásunk zöld asztalánál is felmerültek, azt tapasztaljuk, hogy ez, t. i. a megtámadott hierarchia, létfeltételének, az obseurantismus terjesztésének eszközlésére, most már nem csak ezredéves múltjának hatalmi nimbuszára hivatkozik többé, hanem hozzányúlt ahoz is, a miben mindig duskálkodott — a pénzhez, egyszerre liberálisnak teszi magát, a nevelés ügyét karolja fel, a miért eddig nem igen törte magát. Minthogy pedig ez a szép külső csak eszköze, takarója a hierarchia lelki vakságot terjesztő, s ez által nagyobb térnyerést hajhászó törekvéseinek, mi protestánsok saját fennmaradásunk érdekében utasítva vagyunk arra, hogy körültekintők legyünk. Jól tudja az ultramontanismus azt, hogy a nők különös hajlammal birnak mind arm, mi az érzelemhez szól, nem elvont tételekben, hanem az érzékek közvetítésével, a külsőségek, ceremóniák és azok hatása által, a melyek a képzelem segélyével szent ábrándozást teremtenek s igy őket bizonyos lelki kéjbe ringatják el. De meg azt is tudja, hogy ha ezen eszközei áital a leányt megnyerte, akkor már a leendő anyát, gyermekeit, és a családot is biztosította magának. Ezért nem bánja a fiiskolákat, azok maradjanak a régiben, de szervez min den valamire való városban leányiskolát; mert azt is tudja, hogy különösen a mai divatvilágban, aki csakbirja, minden anya igyekszik valamifóle divatmázt kenetni gyermekére, s minthogy a közelben nincs protestáns leányiskola, de van katholikus, azért a prot. anya is oda viszi gyermekét, mert hiszen a viszonyok szerint még nem is sokba kerül. Miután mi e tényben egy hálót látunk, melylyel az ultramontanismus a prot. szülék leányait mint leendő anyákat különösen, tőlünk, egyházunktól magának szándékszik elhalászni, s miután tény az, hogy nem prot. szellemű nevelés még a legjobb esetben is egyházunk és vallásunk iránti közönyt teremt az illetőben, holott pedig épen időnkben szegény egyházunk hivei érdeklődésére igen reá szorult, sőt anélkül sohasem is virágozhatott, idején valónak tartjuk felhívni legközelebb a főtiszt, tiszáninneni ref. egy kerület kormányzó testületét, hogy ezen ügytől figyelmét ne vonja meg. Különösen miután az ungvári kath. leánynöveldében prot. szülék gyermekei, sőt lelkészleányok is vannak, nyújtson módot a főt. egyh.-kerület arra, hogy Ungváron egy 3 osztályú prot. nőnövelde állittathassék; mert különben ugy a magyar nemzetiségnek mint a protestantismusnak ezen végvára magára hagyatva, néhány év alatt igen meggyengül, s ha nem omlik is össze egészen, de számban és erőben megfogyatkozand. Ezen óhajtásunknak és kérelmünknek pedig annál biztosabb jóreménysággel adunk kifejezést, mert meg vagyunk győződve, hogy ily intézkedés tételére a főt. egyh. kerület anyagi erővel is rendelkezik. Hogy rendelkezik, nem tagadható ; mert ime legközelebb is 30—40 ezer ft. közt szavazott meg a sárospataki főiskola egy különben jó karban levő és használható részének, az ugy nevezett paradicsom sornak kiépítésére. Ha Patakon egy még másfél századig is használható épület tömör falait bontják, boltozását leszedik, csak azért hogy a szobák magasabbak legyenek, de az épület 57