Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-05-10 / 19. szám

PROTESTAITS GYHÁZI és iskolai lap. Szerkesztő- és ív i a dó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz.. elsö emelet. Klöfizetési tlij : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 tt. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 'óO kr. A magyar protestáns papság hivatása. Talán felesleges is a nemzeti jelzőt használnom, midőn általában a prot. papság hivatásáról akarok szólani; azonban tekintve a külföldi, például az amerikai vagy a skót, fejlettebb egyháatársadalmi viszonyokat s állapotokat, lehetetlen első pillanatra ésare nem vennünk azon óriási különbséget, mely a külföldi s magyarhoni prot. Jelkészi kar anyagi és társadalmi helyzete s állapota közt a viszonyok folytán kifejlődött. A helyzet ós viszonyok tényleg létező ilyetén különbségénél fogva tehát csakugyan szólhatunk s szólnunk is kell specifice a magyar prot. papság hivatásáról. Ha a lelkészi hivatal szellemi oldalát akarjuk mérlegelni, ki kell mondanunk, hogy ennél, hivatását tekintve, dicsőbb, magasztosabb pálya a földön nincsen. Tanítani, világosítani a szegény népet; a vallás égi nemtőjeként kísérni őt mindenütt földi páljafutása legválságosabb pontjain ; fokozni örömét, csillapítani fájdalmait; megóvni őt, ha csak lehet, az erőszak s ármány tőrei s hálóitól; kifejteni az érzékiség durva pólyáiból, az anyagiság rabbílincseiből a szellemet s magas küzdelmekre hevitni sőt képesítői azt; ápolni a népnek jogérzetét; fejleszteni szabadságvágyát; kalauzolni őt a vallás fáklyájával az emberi munkamezők roppant térségein mindenfelé : nemde magasztos hivatás, dicső feladat! Valóban, a ki e szellemben fogja fel a lelkészi hivatalt; a ki pályáján ily elvek s meggyőződés által engedi magát vezéreltetni, az ily ember már a valóságban is igen közel áll egy protestáns lelkész eszményképéhez. Hát még ha tekintetbe vesszük az emberiség egyre szaporodó roppant ismerettömegét; a tudományos buvárlat ezer és ezer kincseit; azon óriási eredményeket, melyeket a kutató szellem a tudomány akármelyik ágazatában napjainkban előhozott: az egyre terjedő miveltség s kulturviszonyokkal szemben tűnik csak fel igazán nagyszerűnek egy protestáns lelkész hivatása. Protestáns egyházunk társadalmi alapelve a haladás s nem szűnő szellemfejlődés levén, joggal várja meg a világ egy protestáns lelkésztől, hogy ő a tudományos haladás téréin is vezérzászlót lobogtasson; a kor szellemi, társadalmi és tudományos miveltsegének ne csak birtokában legyen: hanem híveit is a tudomány ós ismeret lelket ujitó felsőbb élveiben részeltetni iparkodjék. A prot. lelkésznek a kortól elmaradni egyáltalában nem szabad; neki okvetlenül a kor magaslatán kell állnia, ha vezére akar lenni híveinek, mert különben vak vezetné a világtalant, és mind a ketten verembe esnének. A korszellem fejlődése, iránya, a század uralkodó eszméi iránt tehát a lelkipásztor soha sem lehet közönyös, sőt legelső kötelessége: megfigyelni az idők jeleit; megfigyelni híveinek a fejlődött társadalmi viszonyok s tényezők által föltételezett szellemi szükségleteit; s mindent elkövetni, hogy lépteit a kor iránya szerint intézhesse, s egyháza szellemi követelményeit kielégíteni mindenkor képes legyen. Sikerre ne számítson ma már oly lelkész, ki hallgatói lelkét a lezajlott századok tantóteleivel óhajtaná ma is táplálni; az ördögrőli mesék, a Gryehennáról megállapított képzetek a dualistikus világoézlet korában igen helyükön lehettek, de ma már bizonyosan kinevettetnék, a ki tudói apparátussal az ördög lételét törekednék bebizonyítani s komolyan még csak állítani is merné, hogy van olyan pokol, hol az elkárhozott lelkek alatt a fekete ördögök folyvást tüzelnek. A tudomány komoly szózata az ily abszurditásokat régen elhal Igaitatta. 37