Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-04-19 / 16. szám

totta meg, melyben rámutatva az idők jeleire, a protestantismust fenyegető vészekre, vigyázatra, kitartásra inté az egyház őreit; felemlité továbbá a Strausz-féle eszméket, elveket is, valamint a nazarénusok tévelygését, előadván mindegyikre nézve egyéni nézetét. E két actus, t. i. az isteni tisztelet és esperesi beszéd, a délelőtt legnagyobb részét igénybe vévén, alig lehetett valamit végezni ebéd előtt a gyűlés tulajdonképpeni tárgyaiból. A drága idő kímélése s egyéb okokból is kívánatos volna, ha a megnyitó beszéd rövidebb lenne ezentul, mint már ezt több esperes urak igen helyesen gyakorlatba is vették. Noha esperes ur a gyűlést a templomban nyitotta meg, mégis a világi elnöki szék — mtsgos gf. Lónyai M. ur nem lévén még ekkor jelen — nem ott, hanem az iskolai gyűlésteremben, — hova a templomból vonult a gyűlés — töltetett be ő méltósága megérkeztéig. A tanácskozás két igen kellemetlen ügygyei vette kezdetét, t. i. a vásárhelyi és debelliácsi egyházak presbyteriumainak lelkészeikkel való perével, s ezeket ismertető rengeteg iratok felolvasásával. Az előbbi egyház volt presbyteriuma azzal vádolá K. D. egyik lelkészét, hogy az a nép között ellene izgatott; az utóbbi egyház pedig kívánta nem rég választott lelkésze elmozdittatását. Nem untatom az olvasókat ez ügyek mikénti tárgyalásaíj lefolyásaival, elég volt azokat nekünk végig hallgatni szinte mástól nap, s nézni a jegyzőket, miként fáradtak ki a soha elfogyni nem látszó iratok felolvasásában; inkább azon oldalára kivánok észrevételt tenni ezen ügynek, mely iránt a gyűlésben is felszólalás történt. Sajuálatos dolog, hogy ily ügyek el nem fogynak gyűléseinkről, de ha már elmaradhatatlan kisérői gyűléseinknek, igen kívánatos s korszerű lenne, hogy az elnökség ugy rendezné be az ügyeket, hogy az ily kellemetlen tárgyak ne első napon, mikor legtöbben vannak, s nagy része a gyűlésnek nem is ilyenek hallgatására jön — tárgyaltatnának, de az egyházi hivatal tekintélye, melyre pedig esperes ur is oly nagy súlyt fektet, és az eszélyesség is azt parancsolná, hogy — mivel ily ügyekben különben is a consistorium itél, későbbre hagyatnának, inkább várhat 2 vagy 3 egyén, mint 10—20 egyház képviselői, kiket az ily ügyek kevéssé érdekelnek. Felszólalás is tőrtént két lelkész részéről ez értelemben, sőt e. m. határozatra is történt hivatkozás n. t. Sz. A. tbiró ur által, de mind hasztalan volt, esperes ur ragaszkodott az ügyrendhez. Nem tudom, mit veszítene az ilyen ügy, ha tisztán a consistorium hallgatná is végig, s tárgyalná le, de könnyű elgondolni, mennyit vészit a nagy közönségnek kitálalva az egyházi hivatal; mennyire rontjuk azt a kevés kegyeletet is, mely az iránt még mutatkozik. Jó lesz azért a felett azoknak akik a Mózes székében ülnek gondolkozni. Emiitett két kellemetlen ügy letárgyalása után vétettek fel s tárgyaltattak az egyes egyházak kisebb ügyei, can. visitatio jkönyve, dijjlevelek s több ilyen ügyek. Felmerült az áttórtekből alakult k.-ágotai ref. egyház állása is, melyre nézve a többi között esperes ur bejelentette, hogy az egyh. építendő temploma alapjára eddigelé 2800 frt. gyűlt össze, s van készen. Ez alkalommal inditványoztatott s el is fogadtatott, hogy n. t. esperes urnák, az egyház tagjainak a ref. egyházba történt átvételekor tartott beszéde kinyomassék, melynek költségei fedezésére mindjárt aláírási iv is nyittatott. A gyűlés csak huszonegyedikén lett befejezve, igy 4 napig kellett a békési egyháznak vendégeit ellátni, mit szükségtelen is talán említenem, hogy mint egyébkor most is fényesen, s igazi vendégszeretettel teljesített. Azonban e pontnál is kell észrevételt tennem. Nem lehetne-e azt az alkalmatlanságot, melyet ily alkalommal az étkezésül kijelölt lelkészi lakot biró családnak szerez a gyűlés, kikerülni, legalább oly helyen, hol vendéglő van. Emlékezhetünk még ma is arra, mi ez alkalommal történt a huszadiki ebéd folyama alatt, sokan máig sem tudjuk ; felépült-e már teljesen a folytonos álmatlanság, kimerültség s nyughatatlanság előidézte bajából ifjú lelkész barátunk, nem kell-e már miatta családjának aggódni? Azt hiszem, itt sem követnénk el sarkalatos bűnt, ha az eddigi gyakorlaton változtatnánk, legalább annyit, hogy ahol vendéglő van, végeznénk ott az étkezést. Könnyű nekünk a rakott asztal mellett vendégeskedni, toasztirozni, de az eszünkbe sem jut, mily sok személynek szerzünk nyughatatlanságot. Vannak egyházmegyék, hol már ezeket belátták, s ha oly helyen tartatik a gyűlés, hol vendéglő van, folytonosan ott végezik az étkezést; tanuljunk azért másoktól e részben is. Jövő e.-m. gyűlés helyéül Vésztő tűzetett ki. Az „ormány-okor vidéki ref. papi értekezlet" f. é. március 23-án tartá félévi rendes értekezletét a somogy-séllyei ref. lelkószlakon. — Egy évvel ezelőtt ugyané helyen gyűltek össze a két vidék lelkészei alakuló közgyűlésre, s az alapszabályok megalkotására. Egy év lefolyása után örömmel tekintünk vissza értekezleteinkre, melyeken a szeretet, barátságos eszmecsere s jó irányú közremunkálás vitték a fő szerepet. — Az alapszabályokban kijelölt félévenkénti értekezleteken kivül többször is tartattak az év folytán értekezletek, mivel ez rendkívüli esetekben az alapszabályok szerint lehetséges is. A fennjelzett legközelebbi értekezlet elég élénk volt s lelkésztársainknak ügyeink, bajaink iránti érdekeltségéről tanúskodott. — Több a gyakorlati lelkészet körébe vágó tárgy megvitatása után, somogy-sellyei lelkésztársunk, nt. Békási József ur 2 darab cs. aranyat tűzött ki pályadijjul egy értekezésre, melynek tárgya: „adassék elő, hogy népünk vallás-erkölcsi életében, 1848 óta mutatkozó kórjelenségek, mi uton-módon lennének orvosolhatók?"— A jeligével ellátott pályaművek 1875. január 15-kére küldendők be nt. Kerek Sándor értekezleti elnök és sós-vertikei lelkész úrhoz. — Következett ezután pénztárnoki jelentés, ülés vége délután 1 órakor. Ambrus József, értekezleti jegyző.