Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-04-19 / 16. szám

a szerzőt szabály szerint illető 15 százalék fog kifizettetni, az ezeken felül megmaradó tiszta jövedelem pedig az egyházkerületek közt fog a szokásos arányban kiosztatni. Tárgyalás alá vétetvén a már elfogyott s elfogyandó népiskolai könyvek ujabb kiadásának kérdése: kimondatott, hogy a bizottság erre nézve mindaddig nem rendelkezhetik, mig az egyházkerületek az 1869. novemberi értekezlet 4 sz. a. elősorolt szervezeti javaslat pontjaira nézve nem nyilatkoznak, mint a melyek a bizottság ujabb szervezkedésének alapját képeznék ; s minthogy az ügy felette sürgős, óhajtandó, hogy az illető e.-kerületek e tárgyban nézeteiket a legközelebbi közgyűlésen határozottan kifejezzék, s Ballagi úrhoz beküldjék, ki elnöktársával együtt a folyó ügyek vitelére njolag felkéretett. — Az 1869 ki értekezleti j. könyvből kitűnvén, hogy a volt bizományos a „"Nagy László-féle beszéd stb." átvett példányai árából a dunántuli e. -kerületnek még 115 V2

fr-j a tiszáninneninek pedig 45 fttal tartozik: ezen ügy elintézésére is Polgár M. ügyvivő ur felkéretett. — Árvay József részére a „Sz. történetek" első rendű pályadija 144 aranyban kifizetésre utalványoztatok, de a vezérkönyv kiadása s az irói dijazás későbbre halasziatott. Ugyancsak Árvay J. részére a magyar nyelvtani kézikönyv második kiadásából a tiszta jövedelem után számított 15 százalék kiűzetése is elrendeltetett. ff. Tudósítás apesti reform, egyházmegye apr. 14-é n Pe s t e n t ar t o11 k ö z g y ü 1 ós éről. A n. t. Sípos Pál főesperes és gr. Teleky Sándor s. gondnok urak elnöklete alatt tanácskozó népes gyűlésben mindenekelőtt az egyházmegye egy évi eseményeit s jelen helyzetét hü részletességgel feltüntető érdekes esperesi jelentés olvastatott fel, mely, valamint az elősorolt jótékony célú adakozások szives köszönettel vétettek tudomásul. Felemlittetvón hogy az egyházmegyei lelkész-özvegyi gyámintézet részére tett egynémely alapítványokat az illető ör5kös utódok vonakodnak kifizetni: az e. megyei ügyvéd ur ezek törvényes behajtására utasíttatott. A gyűlés legérdekesebb és legtartósabb vitája a lelkészi és tanítói fizetések felemelése, s illetőleg egy ily érdekből a mult évben kiküldött bizottságnak jelentőse felett fejlődött ki. Nevezetesen a mult évi e.-megyei közgyűlés kimondotta, hogy az egész e.-megyében a lelkészi fizetések lakáson kivül legalább is 1200 frtra, a tanítói fizetések pedig 600 frtra emelendők. De mivel e fölemelést minden egyházban azonnal keresztülvinni nem lehet, az ezen ügyben kiküldött bizottság azt hozta javaslatba, hogy vitessék keresztül legalább az üresedésbe jött s jövendő egyházaknál, kimondatván, hogy a mig valamely egyház ezen megszabott minimumra az egyházi fizetéseket felemelni nem képes, az rendes lelkészt illetőleg tanítót ne választhasson. A fizetésjavitás sürgetését illetőleg nem volt eltérés a közgyűlés tagjai között, csak hogy némelyek óhajtották volna, hogy ne mindjárt, kivált épen most esanyarú időkben, ne most követeltessék feltétlenül a fizetés javítás, hanem tűzessék ki határidő p, o. három óv, mely alatt minden, akár meg- akár nem üresedő egyház köteles legyen, anyaegyházi jellegének elvesztés® terhe alatt, a fizetéseket a mondott fokig felemelni. A többség azonban a bizottság nézetét emelte ha tározattá, s ennek értelmében a jelenleg üresen álló óbudai ésszadai egyházak csak az e. megyei érintett határozat valósítása esetében nyerendenek lelkészválasztási jogot, addig pedig administratorokkal fognak elláttatni. Tapasztaltatván az egyházi építkezések körül gyakori hibás eljárások, egyházkerületünk mult évi határozata értelmében, a pesti e. megye különböző vidékein 3 építési bizottság neveztetett ki az építtetni célzott egyházi épületek tervének előleges átvizsgálása, s az azok iránti intézkedés végett; másfelől újból kimondatott, hogy az egyházak elöljárói felelősség terhe alatt kötelesek mindennemű egyházi építkezéseket, sőt lényegesebb átalakításokat is a mű megkezdése előtt az esperesi hivatalnál s ennek utján az építési bizottságnál bejelenteni. Az egyházi jövedelmek s számadások tisztán kezelhetése, s a nem ritkán előforduló zavarok megelőzése érdekéből kimondatott, hogy az egyházaknak bárminemű jövedelmeit senki más ne kezelje, mint csupán az illető gondnok; hogy pedig ezen számadások felett az e.-megye kellőleg őrködhessék, kimondatott, hogy a számadások minden óv végén bezáratván, azok másolata azonnal küldessék be az esperesi hivatalhoz, mely azután azokat az egyes tanácsbirák között gondos átvizsgálás, ha szükség felvilágositáskórós, ós az e. megyei közgyűlés elé jelentéstétel végett kiosztandja. Ezeknek könnyebb kezelése végett egy bizottság neveztetett ki számadási minták készítésére. Továbbá határozatilag kimondatott, hogy az egyháztagok mindennemű kötelezett fizetségei nyugtáztassanak, és pedig nem könnyen elhányódható darabka papirkán, hanem rendes „egyházi adókönyvecskéken." Örvendetes tudomásul vétetett, hogy U j-P e s t e n egy több mint 400 lelket számláló magyar ref. leányegyház alakult. A mult nyárou elhalt Molnár Pál alesperes és a közelebb lemondott egyik aljegyző helyei és egy tanáesbirói szók betöltése kimondatott, a szavazatok julius 1-jéig beküldendők lévén. F. A békés-bánáti ref. egyházmegye közgyűlése. A békés-bánáti ref. egyh. megye egy idő óta, hacsak valami nagy fontosságú s elhalaszthatatlan ügy nem kivánja, egyszer szokott évenként gyülésileg összejőni. A m. év dec. 3-ra kitűzött gyűlés tartása elmaradván, a helyett ez év mart, 18. s több napjain tartatott meg e legnagyobb egyházmegye közgyűlése Békésen, előbb tek. B o n y h a i Benjámin legöregebb tbiró, majd nmtóságu gróf L ón y a i M e n y h é r t segédgondnok, ismét említett tbiró és Hajn al Ábel esperes urak elnöklete alatt, melyen a bánáti részen kivül, az egész e.-m. képviselete jelen volt. A népes gyűlést esperes ur a zsúfolásig megtelt templomban tartott ima után egy korszerű beszéddel nyi-