Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-04-19 / 16. szám

fontosságú ügy érdekéből mondottakul szíveskedjék tekinteni. Sz. ur egyik érvül felhozza Mitrovics ur ellen, hogy a lelkészek is elég nyomorultul vannak sok helyütt dijazva, és ők mégis nem panaszkodnak, a gyülekezeteket nem zaklatják fizetésemelésért, hanem küzdenek az élet bajaival amint lehet, s rnegelé­gesznek, ha népüktől nagy ügygyelbajjal beszedhe­tik azon összegecskéket, melyekből a tanári fizetések kitelnek. Erre nézve szabad legyen először is meg­jegyeznem, hogy a lelkészi fizetések Magyarországon az utóbbi 25 év alatt legeslegtöbb helyen nem hogy csökkentek volna, sőt inkább növekedtek; mert hi­szen lakása most is van minden lelkésznek, — igaz, hogy egynémelyiknek jó alkalma van Tompa „az ón lakásom * cimü költeményének teljes átérzé­sére, vagy tiszta megértésére, — de denique mégis van lakása, s hogy az csak olyan amilyen, az nem az ő szégyene. Ha a tüzelőanyag s az élelmiszerek ára az ujabb időkben oly tetemesen növekedett, ez minden olyan lelkészre nézve, ki fizetését naturalék­ban kapja — pedig legtöbb ilyen — nem hátrány, de előny; következőleg a lelkész az idők változását csak a ruhafélék körül s neveltetés tekiiiUtébtii érzi hát­rányosan. Ellenben a készpénz-fizetésre támaszkodó tanár — ínég ha fizetése az utóbbi negyedszázad alatt megkétszereztetett is, távolról sem áll anyagi javadalmaziatás tekintetében ott, mint a hol állott 48 előtt. Következőleg érthető, ha nem sziinik meg helyzete javítása érdekében mozgolódni, De feltéve, amint hogy nagyon h igaz, hogy ha­zánkban fájdalom nagyon sok lelkész nincs ugy dí­jazva, mint a folyvást panaszkodó tanárok legnagyobb része: ez ellenérv gyanánt mit sem nyom a latba. Mert erre az egyedüli válasz csak az : hogy emelni kell az ily lelkészi fizetéseket is tisztességes fokig . . . ha lehet, ha pedig nem lehet . . . akkor ? fájdal­masan esik kimondanunk, de nincs más mód, mint megszüntetni, az oly egyházat egy másikkal vagy talán többel is összekapcsolni; mert biz az egyhá­zunkra nézve lealázó is, de még inkább kártékony hatású, ha oly fizetéssel akar magának lelkészt tar­tani, minőre mai napság jóravaló bérest sem lehet kapni. Fájdalmas dolog mondom, ha egyházainkat, melyeknek auyaegyházzá lehetéséért, nyilvános is­tentisztelet tarthatási jogáért a nem nagyon rég múlt­ban is oly lelkesülten küzdöttünk. — most leányegy­házakká látjuk átváltozni; de mégis azt hiszem, hogy a jelen körülmények között épen egyházunk érdeké­ből jobbat nem tehetünk. S mint e lapok mult szá­mában olvashatta a t. olvasó, ezt a szomorú mű­tétet már a f.-szabolcsi e.-megyében a mult hetekben megkezdették; a pesti e.-megye pedig — mint je­len számunkban alább olvasható, — szintén azon né­zet által vezéreltetik, ós minden oly egyháztól, mely lelkészének lakáson kivül legalább 1200 o. é. forint­nyi évi fizetést nem képes, vagy uem hajlandó biz­tosítani, megtagadja a lelkészválasztási jogot. És a mint látszik a pesti e. megyének legegyszerűbb mű­veltségű gyülekezetei is elég bölcsek ezen intézkedés cél- s szükségszerűségét belátni, s ha a jelen sanyarú helyzetben rögtön nem emelhetik is fel a szabott mennyiségre, de minden lehető módon munkálódnak, hogy az legközelebb megtörténjék. FARKAS JÓZSEF. (Vége köv.) ISKOLAÜGY. Trefort közoktatási miniszter német­országi utazásából a napokban hazaérkezett. A miniszter 11 napi utazása alatt Dresdában, Lipcsében, Halleben és Berlinben volt és számos kitűnő német tudóssal (Wuttke, Curtius, Roscher, Overbeck stb.) találkozott. A minisz­terrel együtt utazott Molnár Aladár, ki számos ki­váló német tanárt személyesen ismer. A miniszter, mint halljuk, e látogatások alkalmával számos kitűnő taninté­zetet tekintett meg, s a német tanár-világ kitűnőségeivel folytatott beszélgetéseiben nem annyira arra fektetett súlyt (bár ez is megpendittetett), hogy egyes jeles német taná­rok, kik a tudomány illető szakaiban világhírnek örven­denek, a pesti egyetemen felolvasási ciklusokat tartsanak; mint inkább arra, hogy az ifjabb kiválóbb tanári erők közül néhányan nem telepednének-e meg Pesten, a hol egyelőre a tanár-seminariumban taníthatnának ; mig ké­sőbb, a mint elsajátították a magyar nyelvet, főtanodá­inkon nyernének alkalmazást. Positiv ajánlatok azonban még most nem igen tétettek, s a mi Overbecket is illeti, a dolog nincs azon stádiumban, a mint ezt a „Neue Freie Pressernek Lipcséből távirják. De okunk van hinni hogy a miniszter ez utazása a magyar tanárképzés ügyére nézve nem marad gyümölcsöző haszon nélkül. * Zólyommegye e hó 15-én tartott közgyűlésében egyhangúlag elhatározta, hogy a rőcei , turóc-szent­mártoni, és znyói panslavistikus gymnasiumok meg­szüntetését a kormányhoz intézendő fölterjesztésében ké­relmezni fogja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom