Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-01-11 / 2. szám
Tizenhetedik évfolyam. 2. nz. Budapest, Január II. 1874. PROTESTAUS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz., elsfl emelet, Előfizetési dij : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Előfizetési, felhívás a „PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLÁI LÁP" 1874-dik évi tizenhetedik évfolyamára. Előfizetési dij: Egész évre 9 forint, félévre 4 frt. 50 kr., negyedévre 2 frt. 25. kr. Az előfizetési pénzeket lapunk szerkesztő ós kiadóhivatalába (Mária utca 10-ik szám) kérjük küldetni. Pesten December hóban 1873. Farkas József, főmunkatárs. Ballagi Mór, felelős szerkesztő és kiadótulajdonos. A protestáns ügyhöz. Ma a protestánsokhoz szólani Magyarországon nem annyi mint az ország egyik hitfelekezetéhez szólani. Mint létele óta mindig, ugy most is egy jóra roszra egyiránt hatalmas politikai contingens ez nálunk, melylyel előre számolni minden körülmények között célszerű volt azokra nézve, kik valamit ki akartak vinni Magyarországon. A helyzet, mely a mult 1873-dik év végén, teljes meztelenségében áll ott előttünk: a folyó év végére még ujabb szerencsét] enségek nélkül is elviselhetlennek látszó állami deficit; a kormányzat teljes lazultsága, annyira hogy igen tekintélyes férfiak nézete szerint maga a parlamentarizmus, az 1848 előtti küzdelmeink legszebb gyümölcse, s jövő boldogulásunk egyetlen biztositéka is szinte veszélyben van; az ipar és kereskedelem kinos vergődése a lét és nem lét között: mind e jelenségek ugy hiszem eléggé komolyak arra nézve, hogy higgadt meggondolásra bírjanak bennünket arra nézve, a mit a legközelebbi időkben tenni fogunk. Vagy ha tovább haladva azon sikamlós lejtőn, melyen eddig csaknem feltartózhatlannl haladtunk, — ugy lehet, hogy talán már pár év múlva is leziig fejünkre azon veszedelem, melyet könnyelmű meggondolatlanságunkkal magunk idéztünk fel : akkor nem lesz jogunk panaszkodni a népek sorsát vezető magas gondviselés ellen, mert mint más népeknek, ugy Magyarország népének is meg volt engedve, hogy a bibliai ró szerint „bölcsen rendezze házát." Hogy feketébbnek látnám ós festettem volna e szavakkal a helyzetet, mint a minő valósággal: azt nem gondolnám. A protestánsoknak mindig megvolt befolyásuk a mint emiitónk, Magyarország sorsára. Hogy csak a legközelebbi példát emlitsük, köztudomású dolog az 50-es években a protestáns egyház ellentállásának befolyása az absolutismus megtörésére.