Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-02-22 / 8. szám

radsággal ruházzunk fel községünkben évenkint egykét árvát, gondoskodjunk egy-két tehetetlen elaggott tagjáról gyülekezetünknek, avagy lelkipásztori gondosságunk által igyekezzünk egy-két szilaj vérii fiatalt az örvény széléről visszarántani s szüleiknek visszaadni, — vagyis hódolva az uj kor szellemének, karoljuk fel a humanitás uralkodó eszméit, s az ige hirdetése mellett lépjünk is rá azon terekre, melyeken mai napság az evangeliomi igék megvalósíttatnak: és hidd meg, hogy ha eleinte bajjal, nem kevés kellemetlenségekkel fog is ez járni, de fáradozásunk mihamarabb megtermendi gyümölcseit, visszajő ismét a nép keblébe a lelkésze iránti tisztelet, kegyelet, az egyház iránti szeretet, s az iskola iránti áldozatkészség. Legyen elég azonban ezen már nagyon sokszor emlegetett eszméket csak ily futólag felemlítenem, a kik meg akarnak érteni, azok igy is megértenek. S vigasz Palásodra megemlítem, hogy hála Istennek, szaporodnak egyre azok, a kik megértik nem az ón gyarló szavaimat, hanem a kor elutsitahatlanul parancsoló szavát; kik hivatásuk magasztosságát felfogva, a nekik adatott kegyelem mórtéki szerint igyekeznek lelket ós életet támasztani a lelkészi hivatalban s ez által megeleveníteni az egyházat; kik habár érzik is az apák altal megevett egres savanyúságát, de azért nem csüggednek, s legalább gyermekeik számára igyekeznek jobban müveit szőllőt hagyni örökségül a mostaninál. S e vigasztaló tudat által erősíttetve folytpsd kedves barátom a munkát ezentúl is oly nemesen, mint eddig; ha keserűséggel illettetel, jusson eszedbe a két malomkő közé jutott buza sorsa. Minket végzetünk egy korhadt enyésző kor ós egy uj fejletlen kor átmeneti pontjára állított; majd a korhadt fa rothadt almáival hajigálnak reánk, majd a termésre még most jövő fiatal fa éretlen férges gyümölcseivel vendégelnek meg bennünket, — mit tegyünk ? tűrjük az átmeneti korszakokkal együtt járni szokott kellemetlenségeket ? FAKKAS JÓZSEF. ISKOLAÜGY. Az ág. hitv. felekezet tanintézeteinek értekezlete. Az üdvös hatású mozgalom, melyet a különféle felekezetek tanári testülete a közoktatási minisztérium által előterjesztett s országgyűlési tárgyalás előtt álló középtanodai törvényjavaslatának megvitatásában felhívás folytán s a nélkül kifejtett, — az ágostai hitv. felekezet tanférfiait is arra inditá, hogy e nagy fontosságú ügyben a kórdós praktikus szempontjából véleményöket kimondják. Ez okból a nevezett egyházfelekezet tanbizottsága a fővárosban febr. 16-án értekezletre gyűlt össze, s a javaslaton több módositványt tett. H u n f a 1 v y Pál egyetemes tanügyi bizottsági elnök vezeté a tanácskozást, melyben Prónay Gábor és Dezső bárók, Berecz Antal a pesti, Dr. Yécsey Tamás az eperjesi, Domanovszky Endre a soproni, Ormicz Sámuel a rőcei, Michaelis Vilmos a pozsonyi, Jezsovics Károly a selmeci, Geyer Gusztáv az iglói, és Benko Gyula a szarvasi főtanoda képviselői vettek részt, a jegyzőkönyvet Batizfalvi J. vezette. Az értekezletet Hunfalvy Pál elnök megnyitván, tidvözlé az értekezletet, melynek tagjai viszont köszönetet szavaztak az elnöknek az értekezlet egybehivásáért. Azután mindjárt hozzá kezdtek a tanácskozáshoz, melynek alapjául a tanügyi országos bizottság javaslatát fogadták el, azonban csak i gymnasiumra szorítkoztak, minthogy az ev. egyetemnek reáliskolája nincs. A javaslatot részletes tárgyalás alá véve az értekezlet, a gymnasium célját bővebben, a humanistikus nevelés hangsúlyozásával kívánta kifejeztetni. Az 5. §-nál helyesléssel fogadtatott, hogy a görög nyelv kötelező tantárgynak marad. Ennek megtartását az egyetemes értekezlet melegen pártolja. A 12. §-ban kivánt felvételi vizsgát a bizottság nem kivánja általában kötelezőnek, hanem csak a magánnevelésből jövőkre vagy azokra nézve, kik érvényes elégséges bizonyítványt nem mutatnak fel. (Vandrák-féle terv 5. §. b) pont.) A 13. §-hoz hogy bármely gymnasiumba való átlépés felvételi vizsgával járjon, oda módositandós, hogy a nyilvános iskolákból nyert elégséges bizonyítvány aaás tanintézet által respectáltassék. A 13., 14., 15. §§-okat feleslegessé teszi a 16-ik §. Erre felhívja a közfigyelmet az értekezlet, annál] inkább mert a 16. §. megegyezik az értekezlet intentioival. A 21. §-hoz, mely csak 18 órát akar adni egy tanárnak. A tanár 20—22 órát tarthat, csak dijaztassék kellően. Egyébiránt a tanárok száma meglévén szabva, a tanórák felosztása az iskolának belügye, hogy tekintetbe vétethessenek a Dagy előkészületet vagy sok correcturát igénylő tantárgy előadója. Az értekezlet ezen §-nak elhagyását ajánlja. A 22-ik §-hoz, mely 28—30 órát követel: az értekezlet az algymnasistára 23, a felgymnasistára 26 órát ajánl. Az ifjúságot sok órával elhalmozni nem tanácsos. A 23. §-nál a gymnastikát pártolják, de a katonai rendgyakorlatokat s lövöldözéseket nem lehet pártolni. A gymnasiumi nevelés szellemével nem fór össze a katonásdi. A középtanodákon kivüli roppant számú (műveletlenül) maradó ifjak nem gyakoroltatnak! A jó gymnastikusgymnasista hamar meg fogja tanulni a katonai fogásokat, most is képes egy év alatt tiszti vizsgát tenni. A gymnastikából elég minden osztályra hetenkint 2—2 óra.