Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-02-22 / 8. szám

A 28. §. csak az év végén akar vizsgát. A gyakorlat üdvösnek tartja a félé vi vizsgákat, s az értekezlet többsége ezek mellett nyilatkozik. A 42. §. azon tételét, hogy a miniszter kezelése alatt levő alapokból ellátott tanintézetek költsége is az országos budgetbe vétetik fel: a legmelegebben üdvözöltetik, minthogy ezen §. azon szellemnek felel meg, mit Ghyczy Kálmán jelzett az alapok és alapit ványok kérdé" sében. Az 52. §-hoz beiktatandónak tartja az értekezlet az 179% XXVI. t. cikkre mint jogalapra való hivatkozást, mert a protestánsok tanügyi autonomiája nem az uj törvénynyel kezdődik. Természetes, hogy a szervezés tekintetében a jelen törvény mérvadó. Az 54. §. nagy aggodalomra adott okot, mert ezen §. szerint az „ismeretek terjedelmét s mérvét időről időre a miniszter állapítja meg" ; holott ezen meghatározás az 179% XXVI. t. c. 5. §-a szerint nem a kormányt, hanem a törvényhozást illeti. A protestánsok nem hajlandók a szilárd törvényes alap helyett az ingatag rendeleti alapot elfogadni, s nem kívánatos a merev uniformitás. Az államot illeti a negatív befolyás a közjó érdekében, de nem szükséges a positiv beavatkozás. Az 55. §-hoz hol a fegyelmi szabályokról van szó, az értekezlet a kiutasított ifjak iránt figyelmet akar pro vocalni. Az örökres minden intézetből való kicsapás méltánytalan, célszerűtlen. Az 56. §-ra vonatkoznak a 12—16. §§-ra tett észrevételek. Az 58-ik §-hoz kijelenti az éztekezlet, hogy a tanárvizsgálati jogot az evang. egyházegyetem az 179% XXVI. t. c. értelmében továbbra is megtartani akarja. Azonban a tanárvizsgák tartását szabályozni akarja az értekezlet. 59. §. A protestáns tanári fizetési m i n i m u m kitételét nem pártolják. Mert a közönség maximumnak veszi a minimumot is. Kölönben is az belügy, melybe a törvénynek beavatkozni felesleges. Nem is méltányos Pestre és egy kis városi iskolára egyenlő fizetést octroyalni. A 61. §-ból a berekesztő szavakat hihagyni véleménye zik, nehogy a községek vagy törvényhatóságok a segélyezés alól magukat kivonják. A 62. §-hoz hozzáteendőnek tartja az éitekezlet, hogy az iskolaalapítási jog az 179°^ XXVI. t. c. értelmében épségben hagyassák. Az iskolaalapítást a protestánsok nem előlegesen, hanem autonom uton az eddigi szokás szerint jelentessék be. A 63. §-nak 5-ik pontja, mely a protestáns iskolák vagyoni kezeléséi; a minisztériummal ellenőriztetni akarja, mint lehetetlen és kivihetetlen elleneztetik. A 64. §-nál megjegyeztetik, hogy a törvényhez alkalmazkodni nem bíró tanoda nem a becsukatással, hanem a nyilvánossági jog elvonásával sújtandó. A becsukatás csak büntetés eredménye lehet. 72. §. A zárvizsgáló bizottság szervezését az értekezlet nem pártolja. Vizsgáljon a tanári kar. Hiányzik a költség és kellő választék más vizsgáló bizottság alakithatásához. Küldjön a miniszter iskolafelügyelőt érettségi vizsgáinkra. A Thun küldötteitől sem féltünk. Idegen tanári karok alá rendelni nem tanácsos az ifjúságot. Az értekezlet végül egy memorandum kidolgozását határozta el, mely kinyomatva szét fog osztatni a képviselői! közt, s a minisztériumhoz fel terjesztetik. — Ajogi államvizsgál at okról hosszabb szabályrendeletet adott ki a közoktatásügyi miniszter. E rendelet leglényegesebb pontjai a következők: Az eddig fennálló jogtörténelmi alapvizsgálat helyébe két külön államvizsga lép. Egyik az első tanév végén vagy legfelebb a második közepéig teendő le ; tárgyai az egyetemes jog i történelem s római jog. A második alapvizsga a második tanév végén vagy legfelebb a harmadik közepéig teendő le ; tárgyai: a jogbölcsészet, magyar közjog és nemzetgazdaságtan. A két alapvizsgán kívül van még két elméleti államvizsgálat, egyik a jogtudományi, másik az államtudományi, a joghallgató tetszésére hagyatván, hogy az egyikvagy másiknak vagy mindkettőnek kivánja-e magát alávetni, természetesen azon feltétel alatt, ha az alapvizsgákat jó sikerrel tette le. Az alapvizsgákon csak a tanárok, az államvizsgákon kivülök a miniszter által kinevezett szakférfiak is vizsgálnak. Minden vizsga letételére szükséges, hogy a növendék félévenként hetenként legalább 20 órát hallgasson. A vizsgatárgyakból múlhatatlanul kell legalább egy félévi fő (5 órás) collegiumot hallgatni. Azonkívül kell, hogy minden joghallgató jogi tamolyama alatt a bölcsészeti karnál két félévi legalább 4 órás collegiumot hallgasson. A jogszigorlatoknál a vitatkozás megszüntettetik, s az inauguralis dissertatidra fektettetik a fősuly. Ezek a főbb pontok a fentemiitett rendeletben, melynek becses voltát s üdvös reformjait készséggel elismerjük. A részletekre nézve az érdekelt feleket a hivatalos lap febr. 13-ki számára utasítjuk, hol a rendelet szövege olvasható. Nagytiszteletü Szerkesztő ur! Hogy nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is mozgunk s teszünk valamit a nevelés- és oktatásügy érdekében, bátorkodom röviden agyuró-kuldói népokt. kör közgyűléséről becses lapját tudósítani. — F. év. február 11-én este 6 órakor tartá a nevezett kör nagy számú közönség részvéte mellétt közgyűlését,. A gyűlést megnyitá az elnök s elmondá előterjesztését a kör egy évi működéséről. Mely előterjesztésből a következőket közlöm A kör megalakult 1873. febrár 11-én. Jelenben van a körnek 50 rendes tagja. 1873. évben a két községben levő iskolákat felekezeti különbség nélkül részint tanszerekkel, részint tankönyvekkel 60 frt értékig segélyezte. Ezen felül több szegény gyermeket teljesen ellátott s lát minden szükséges könyvvel és Írószerrel. Kendezett a kör könyvtárt, mely részint egyesek, részint