Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-22 / 25. szám

s mint helyi közlönyök az administratióban és egyebütt sok jót hozhatnak létre; de mellettök okvetlen szükség van egy oly lapra, mely különösen a tanitás tudományát s a tudományos ismeretkör bővítését tegye feladatává. Aztán hányadrészét teszi az összes tanitóvilágnak az, mely ezen apróbb lapokat járatja? Bizony az összes előfizetők száma sem megy 2000-re. Tegyük fel már most, hogy a „Néptanítók Lapja" megszűnvén, legalább 5000 tanító nem nélkülözheti a megszokott szakolvasmányt s más szaklapokra fizet elő: még ekkor is sok ezer marad minden olvasmány nélkül, kitéve annak, hogy ismét visszaessék azon ázsiai állapotba, melyből kiemelkedőiéiben volt. Eddig egy héten egy lapot kapván, azt már csak megszokásból ós unalomból is elolvasta, s tanult belőle: most majd a szűk fizetés minden fillérjére szüksége levén, nem járat s nem is olvas semmit. Részemről óhajtanám, ha a kormány férfiai s különösen a népiskolaügy gyei foglalkozók a magyar kiadást eddigi alakjában fentartanák s a miniszter urnák pedig adatnék rendelkezése alá néhány ezer forint, melyből a nemzetiségek netán keletkező jó irányú szaklapjait is segélyezhesse. Ha a Néptanitók Lapja egyszerűen megszűnik, a kormány kiejti kezéből azt az egyedüli eszközt, melylyel a tanitók szellemi állapotainak emelésére sikeresen és gyorsan munkálhat, s melyet Eötvös épen e célból teremtett. Dixi et animam salvavi meam. K. TÁ Ft G A Könyvismertetés. Mutatvány Warga János „ Lélektan "-ának negyedik egészen átdolgozott kiadásából. (Vége.) III. Az öntudó lélektanból. 64. §. Az öntudó lélek fejlődésének fokai különösebben. Az öntudó lélek tevékenységében elmélet és gyakorlat azonulván, és pedig azonulván mind alulról kezdve a szemléleten, a képzeleten föl a gondolatkörön, mind lefelé a gondolattól a képzeleten keresztül a szemléletig , ebből folyólag az öntudat különösebb fejlődésének fokai a következők lesznek: 1. Az öntudat fejlődése ellentétben a külvilággal. Az embernek egész életéről, minden törekvéséről való föladata általában itt alapul, különösen itt alapul szellemi és anyagi, erkölcsi és testbeli szorgalma, iparkodása és önmunkássága, mik végett a külvilág tárgyait öntudattal hatalma és birodalma alá hajtani törekszik; a ki ily öntudat nélkül él, az nem ól, az csak teng, és teng másokon mint élősdi növény; a ki öntudat nélkül cselekszik, az semmit sem cselekszik magától, hanem mint gép, mint pusztán eszköz hajtatik ide s tova a külviszonyok által. Minden öntökóletesedés, a tárgyaknak okos kívánása, észszerű magunkévá való tétele, azoknak öutudatos célunk szerint Öntudatos eszközök által való alakítása, józan él vezete, mind az öntudat ezen fokú fejlődése szerint történik, kell történnie, miszerint öntudattal magunk látjuk be a kültárgyaknak reánk való célszerűségét, vagy az ellenkezőt; s a szerint foganitjuk azokat önakaratunkkal, vagy hárítjuk el igy magunktól. Az öntudat nélküli önzésnek mutatkoznak már jelei a gyermekben is a szemléleti és képzeleti körökben, de ezeket nagyon meg kell különböztetni az öntudatos önzéstől, mint minden iparkodásnak közvetlen forrásától, közvetve pedig még több erény szülőjétől is; ezért a gyermekben, az öntudat nélküli önzést szabályozni s rendre utasítani kell, és pedig korán s szigorúan, hogy majdan a maga ídejében.öutudatos lelki nyilatkozattá s öntevékenységre emelkedjenek. 2. Az öntudat fejlődése küzdelemben más öntudóval. Az öntudat ezen foka nagyon különbözik az elsőtől, minthogy ott a cselekvő öntudónak ellenébe tett tárgyak szenvedőlegesek valának, melyeket az öntudó saját célérése végett magáévá tett, földolgozott és átképezett, itt pedig a cselekvő öntudónak ellenébe álló is cselekvő és öntudó egyszersmind ; mint ilyek mindketten öntudatosan küzdenek egymással, még pedig: a) Egyik öntudó először nem ismeri el a másik Öntudatát, ennélfogva a másik öntudót saját célja elérése végett magának alávetni, sőt semmiteni törekszik, pl. a még szemléleti, legfölebb képzeleti körben mozgó, valódi öntudatra nem emelkedett, még inkább csak érzéki ifjak találkozván, birkódzva mérik erejöket. Egyik nemzet a valódi öntudat elismerése nélkül irtó háborút kezd a másik ellen, és a mely nép a másik ellen ily háborút visel, az még nem emelkedett nemzeti öntudatra, az nyers, az még miveletlen; ezért annak még az öntudatra mivelődési eszközök által fejlődnie, sőt fejlesztetnie kell. b) A maga öntudatát már ismerni kezdő még küzdelem közben sem engedi magát semmiteni, hanem öntudatát tovább fejteni akarván, kezdő öntudatánál fogva visszavonul az őt semmiteni törekvő elől, engedelmessé lesz a másik öntudó iránt, félő és tisztelő annak irányában. Az öntudat nélküli gyermekbarátságban egyik, főleg a módosabb, kis kényúr szokott lenni, a másik pedig, a szegényebb, kis szolga, és ha ezen viszony idejekorán nem szabályoztatik, a kis kényúr megszokottságát a családból átviszi az életbe mind magának, mind másoknak igen nagy kárával. Az egyik öntudónak a másik öntudó által kezdő elismerésén alapul a neveléstani, sőt átalában a büntetési öntudatos fegyelmezés, melytől, mint öntudatostól lehet csak várni a fegyelem eredményét, mint egyedüli célt, a javulást. Itt alapul a felsőség öntudatos tisztelete, itt az isten félelme, mint minden bölcseség (=