Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-22 / 25. szám

öntudat) kezdete; de.a tisztelő,-az önengedelmeskedő, a fiúi félelem mint öntudatos alapúi az öntudat ezen fejlődési fokán, nem pedig a külső, a kényszeritett, a szolgai, mint öntudatnélküli való. c) Az engedelmeskedve, a félve és tisztelve öntudó elismervén saját alárendelt viszonylagos állását a föiötte álló öntudókoz, de ez is elismervén mint fölülrendelt öntudó a maga viszonyát a/, alárendelt öntudóhoz , mindketten öntudattal teljesitik egymás iránt kiszabott kötelességöket, nevezetesen az ur öntudatosan igényel kötelességet a szolgától, a szolga szintén öntudattal teljesiti kötelességét, szóval, az ellentétes öntudók a viszonylagos öntudat kölcsönös elismerésénél fogva kiengesztelődve vannak egymással s békésen állanak egymás irányában. Itt alapul az ur és szolga, az uralkodó és alattvalók öntudatos viszonya; itt van alapja a képviseleten alapuló önkormányzatnak ; ez alapja főleg már nagyobb ifjaknál a nevelési önfegyelmezésnek ; és mig a képviseleti rendszerben ily kölcsönös Öntudat nincs a megbízók és a megbízottak közt, addig minden képviselet időelőtti és béna ; valamint • inig ily öntudatos viszony nincs az uralkodó vagy a helyette s nevében kormányzók és alattvalók közt , addig magában véve igazi, s elvileg legvalódibb szabad alkotmány sem termi meg a kívánt, a várt, az óhajtott sikert, sőt inkább az az államéletre kártékonyán ható zavarokat lótesit. Mig a növendék az öntudó nevelő ós oktató nemes célját öntudattal be nem látja, addig a nevelésen és oktatáson nincs igazi áldás, minthogy csakis az nevelhet és tanithat mást öntudattal, ki maga is öntudatosan van nevelve és tanítva. Átalában semmi sem tanítja meg az embert a más nevelésére és oktatására, mint az önnevelés és az önokulás. 3..Az öntudat fejlődésének legmagasabbja a közös öntudat, miszerint az egyik öntudó a másik öntudót saját helyzetéhez aránylag ilyennek teljesen elismeri j még pedig elismeri ugy a) Hogy az öntudó a másik öntudóban magához hasonló sajátságokat találván, magához hasonló öntudónak ismeri, s ezt ennek helyzetében és viszonyai közt magához hasonló másik én-nek (altér ego) tudja és akarja. b) Az "egyik öntudó a hozzá hasonlóvá lett másik én-t magához emeli föl ugy, hogy az egyénekből többes mi (nos) lesz, s az egyén nam is szól többé magáról igy : én vagyok, hanem mi vagyunk. E szerint lesz a tanuló ból mester, a tanítványból tiszttárs ; különösen a családban a házastársak közt mindenik félnek saját munkaköréhez képest ily öntudatos viszonyának kell lennie; mert a hol a házastársak közt egyik vagy másik fél részéről több ' ós erősebb hangnyomatu az én, mint a mi (nos), ott a házastársi viszony nem közös és kölcsönös öntudatu, ott könnyen koccanás történik a családban, ott nincs valódi felesegitség (feleség). Átalánvéve minden társulatban (consortium) az egyének közt ily egymáshoz emelkedett közös öntudatnak kell léteznie , másként egyik a másikat saját célja eléréséhez eszközül használhatja, s ellene viszszaélést követhet el. e) Yégre a közös öntudatban mindkét öntudó teljes erkölcsi önállóságra jut. Ezen kölcsönös öntudat teljes elismerése, ebből fejlő erkölcsi önállás alapja a kisebb társadalmaknak ugy, mint az államnak s ezekben a polgári és állami szabadságnak, hol már nem is az egyének jőnek egymás közt összeütközésbe, hanem az egyének helyett küzdenek egymással a gondolkodás, a fogalmak, az eszmék, é3 az igazi eszme, a fogalom, a gondolkozás legyőzi a nem igazit, s az igazi eszmék mint egyszersmind valódiak is foganatba mennek vagy valósulnak, s győzelmet szereznek az erkölcsi önállásnak. Az öntudat további és részletes fejlését és fejlesztését a bölcsészeti elötanból, u. m. a lélek- és gondolkodástanból átveszi a sajátlagos bölcsészettan, Tehát innen a. sajátlagos bölcsészettanba lépünk át. BELFÖLD. \ pestmegyei ev. esperesség papi értekezletének 1873. évi junius 5. Jus*Hartán tartott gyűlése. Tizennégy pap és egy papné képezék azon kedélyes társaságot, mely junius 4-én délben Pestről a „Grerinauia" nevü gőzhajón úszott le a solti járásba, az odavaló testvérekkel együtt megtartandók 2-ik évi papi értekezletüket Hárfán, hova őket Gallé Andor alesperes meghitta volt a m. é. ólvezetdús csomádi conferentiáu. A tetőzeten szemlélők láthaták a török világból nevezetes történelmi pontokat, a pestmegyei ev. pap érdekkel tekinte át az idyllikus Apostag és Dunaegyháza ev. egyházaira. A legkedvesebb tájkép azonban Duna-Földvár fölött képződött, az összeérni látszó dunai erdős sziget és a földvári dombos part által, melv utóbbira mintegy rászórva látszanak a város házai, melyek lölé az ódon őrtorony magasodik, mindezek előtt pedig a Duna szőke habjai hullámzanak. Ismét megnyílt a kilátás és nemsokára intett felénk a vendégszerető part, Hartának partja, hol G- a 11 e Elek segédlelkész fogadá a testvéreket, mint, az atyai ház vendégeit. Javaslatba tétetett a Pesten, esperességi gyűléskor tartandó conferentia. De ki, u?y mint mi, már csak eddig is eljutott, kezet fog velünk és szívesen veszi a vándorconferentiát. Hartán lévén pedig még inkább megerősödtünk e meggyőződésünkben. A paplak, az iskolák feltűntek ünnepi diszökben ; megismerkedónk egy protestáns pap házával és családjával, melyekben a külcsín és a szeretetteljes, egyszerű csendélet ütötte fel uralmát, mi a sze mlélőben az otthoniasság érzetét Önként felébreszti. Szemlélők az egyszerű templomot és az épülő, 4 osztályra számított cseréptetejü uj iskolát,, fecskerakásu boltozatával, nagy termeivel és bő világosságot árasztó ablakaival. Szemlélők egy hartai gazda 50