Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-09 / 10. szám

ségében ugy felelt: „azért, hogy legyen ki gyönyörködjék a szép természetben." Szakács István, tanárjelölt. A nagy tanügyi ülés Debrecenben. A tiszántúli ref. egyházkerület tanügyi bizottságának tagjai márc. 1-én este ültek össze, hogy a főiskolai középtanoda és jogakadémia sorsa felett határozzanak. Elnököltek : Révész Bálint püspök és gr. Degenfeld Imre egyházkerületi főgondnok. Jelen voltak: Tisza Kálmán segédgondnok; a debreceni ref. egyház részéről: Németh Lajos, K. Tóth Mihály és Zagyva Imre lelkészeken kivül Fráter Imre, Komlóssy Imre, Armos Bálint, Nagy Ferenc ; az esperesek közül: Kiss Áron, Papp Károly, Nyiri Péter; ott volt a főiskolai tanárkar teljes számban és Nagy István, váradi lelkész. A gyűlést a püspök nyitá meg, elmondván, hogy a kormány körében a középtanodák és jogakadémiák ügyében mozgalmak indultak meg, s még b. Vay Miklós, a leendő konvent elnöke is tudata vele, hogy ott az iskolai ügy főtárgy lesz, és másutt már dolgoznak e tárgyban. E mozgalmakkal szemben ez egyházkerület sem maradhat tétlenül, ő felszólitá tehát a gymn. s jogi tanárkart, adjon véleményt, a kormány megbízásából készített tanodai tvjavaslatra, s a jogtanári kar pedig arról, mikép lehetne itt a jogakadémiát — egyetemi színvonalra emelve — továbbra is megtartani ? Gymn. tanterv ugyan már van készen, s ez a főbb pontokban megegyez a kormányéval. Fontosabb a jogakadémia kérdése, itt annyi tanerőre van szükség, mint az egyetemi fakultásokon van. Ehez pedig nincs elég anyagi erőnk. A jogakadémiát pedig fenn kell tartani, különben a protestánsok elvesztik a világi elemet. A püspök megnyitó beszéde után felolvastatott a gymn. tanárkarnak a közoktatásügyér által egybehívott enquete elé terjesztett kérdőpontokra adott válasza a gymn. reformról. E válasznak megemlítjük főbb pontjait. A gyuiuasiumnak kettős célja van : a tudományos és életpályára képezni, a jellemképzést tartva szem előtt. A gymnasiumok ma nem felelnek meg céljaiknak, mint ez az 1868-iki debreceni tantervben is ki van mondva. A tanárkar 8 osztályú gymnasiumot óhajt, ebben a tantárgyak ugy osztassanak be, hogy azok egy szerves egészet képezzenek. A gymnasiumnak humán célra kell törekedni, ez a reál célnak fel nem áldozható, a tanárkar mérsékelt szakrendszert óhajt, jelzi a tanerők elégtelenségét s az egyes tanárokra halmozott órák számát; nagy a baj még nálunk, hogy egy osztályban sok növendék van. A latinnyelv tanítása sikertelenségének oka társadalmi viszonyainkban rejlik ; a tanuló már a latin (holt) nyelv iránti ellenszenvvel lép az iskolába; a népiskola pedig nem ad kellő képzettséget a nyelv tanulhatására, a sikertelenség oka még a tanmód hiányossága is. Szintén nagyfontosságú ok erre nézve, hogy a gymnasiumba nemcsak oly növendékek lépnek, kik tudományos pályára készülnek s ezeket már szüleik elidegenítik a latin nyelvtől. A görög nyelv tanítását nagytekintélyű államférfiak is haszontalanoknak mondják. Reformul óhajtja tanáikarunk, hogy legyen 8 évi gymn., a nyelvek folyvást fejlődő rendszerben taníttassanak, összhangzó kapcsolatba hozassanak, s egészet képezzenek. A többi tantárgy cyclusokban adassék elő, az előadási mód az értelmi fokozathoz méressék, s legyen az tervszerű, következetes és összhangzó. A reál- s középtanoda párhuzamosan nem haladhat, mert mint fentebb is jelzők, a humán célnak nem lehet feláldozni a reált. Elismerik ezt a legnagyobb iparországok is. A tanrendszert reformálni kell s a mérsékelt szakrendszer hozandó be; a tanmódszer az alsóbb osztályokban párbeszéd legyen, a történelem, földrajz tárgyilagosan adassék elő, a vallásból a főbb eszmék fejtegetése adassék, a természettan szemléltető modorban, kísérletekkel adassék elő. Mindezeknek még most híjával vagyunk. Ne legyen 80—100 növendék egy iskolában, tauárképezdék állíttassanak, rendszeresített tanárértekezletek tartassanak különböző iskola tanárai által. Ezek volnának azon eszközök, melyek a tanmódszer javítására vezetnének. A fegyelmi szabályokon nem változtathatni, mig uj rendszerünk nem lesz. A tanárképezde felállítása most már halaszthatlan, igy a jól készült tanárok adhatnak növendékeiknek Önálló tanulási hajlamot. A felsőbb iskolákban azután biztos lehet a tanszabadság. Nálunk a tanárképzés ugy történhetnék, hogy a felsőbb tanulókuak alkalmat kellene adni, hogy elemi s gyakorlati ismeretet szerezzenek a tanításhoz. Az érettségi vizsgák jelen alakjukban fenn nem tarthatók, annak csak Írásbeli dolgozatokra kellene kiterjeszkedni, nem a könyvnélkülöztetésre ; lehetne itt készittetni: magyar fogalmazást, fordítást latinból magyarra és viszont, görögből magyarra, s a mat hezisból szintén írásbeli dolgozatot készitnének. Az állami s nem állami középtanodák felett egyenlő kormányfelügyeletet nem fogadhatnak el, hivatkoznak itt az önkormányzatra; a kormányi beavatkozás a szabad prot. szellemre nyomasztó volna; de nem is szükséges az, mert azt a felügyeletet az egyházkerület viszi. Ezek voltak a lényegesebb pontok a gymn. tanárkar felolvasott nézetei közül. A minisztérium középtanodai törvényjavaslata is foglalkoztatta az ülés tagjait. A debreceni tanároknak ezen javaslatra tett megjegyzéseit Tóth Sámuel jegyző olvasta fel. Mi csak a főbb pontokat emeljük ki. E javaslat a tanügyet a miniszterre bízván a tanárok kinevezésével együtt, a versenyt gátolja, a prot. önkormányzatot sérti, a bécsi és linci békekötések által biztosított szabadalmakkal ellenkezik. A tanárkar nevezetesebb észrevételei közül a következőket emiitjük fel: két uj nyelvet egymásután következő osztályban nem célszerű kezdeni, a francia nyelvet is rendes tantárgygyá teszi; rendezett, nyilvános s egyenlő színvonalon álló gymnaziumokból a másikba átlépő növendékektől fölvéti vizsgát