Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-12-07 / 49. szám

dotfc mint s.-lelkész, ez utóbbi helyen még azon időben gymnasium nem lévén, több uri család gyermekét az algymnasiumi osztályokban oktatta, az 1862-dik évben az ardói ev. ref. egyház választá meg rendes lelkészéül, hol 11 éven át ritka tapintattal vezérlé hiveit, vezetőjük volt a szellemi téren, tanácsadójuk az anyagiakban, segitőjük aszükségben, fáradhatlan ápolójuk a legközelebbi járvány id éjén. Nősült az elhunyt az 1871-dik év martius 14-én, nőül vévén Szenkószky Ida úrhölgyet, házasságukat az ég gyermekkel is megáldá, de fájdalom midőn legboldogabbnak érzé magát, 8 napi szenvedés] után tüdőszólhüdésben siri álomra szenderült. — Sajnálják őt kartársai, s igen számos barátai kik igen számosan jelentek meg gyászünnepélyén, mélyen fájlalják hivei, kik zokogva állották körül ravatalát, de legmélyebben fájlalja a bus özvegy, ki benne minden boldogságát elveszté; árva leány volt ő, s most ismét az maradt, némi vigasztalásul szolgálhat azonban neki, hogy sokan osztozunk fájdalmában. Gyászünnepélye november 27-én d. u. 3 órakor Ardóban volt. Béke az elhunyt hamvaira! Ferge József ev. ref. lelkész * A képviselőház tanügyi bizottsága Dec. 1-én tartott ülésében folytatta a kézéptanodai törvényjavaslat megvitatását. Mindenekelőtt a görög nyelv kérdése döntetett el, szavazattöbbséggel kötelező tantárgygyá jelentetvén ki. Hogy mely osztályban kezdessék a görögnyelv taníttatni, a felett a bizottság későbben határoz, midőn a miniszter által szétosztatni igért tanterv a biz. tagjainak kezében lesz. Ugyanez indoknál fogva az 5. 7. §§. függőben hagyattak. A 8. §-nál Molnár Aladár azt indítványozza, hogy a kik a nem kötelező tantárgyakra jelentkeztek, azok köteleztessenek e tantárgyakat végig, hallgatni. Nem fogadtatott el. Pulszky Ágost azt ajánlja, hogy.az elvállalandó összes tanórák maximuma állapíttassák meg, későbbre halasztatott, midőn a tanórákról lesz szó. Az eredeti szerkezet lőn elfogadva. A 9. §. igy hangzik : „Az egyes tantárgyakban elérendő célt időről időre a közoktatásügyi minister határozza meg, a hit-és erkölcstan kivételével, melyek tanítása iránt az iltető egyházi hatóság intézkedik. E §. hosszas élénk vitára adott alkalmat. Várady Gábor e §. első alineájára nézve azt ajánlja, hogy a miniszter a 45. §-ban elrendelt s minden harmadik évben összeülendő tanári értekezlet meghallgatásával intézkedjék. A ministernek ez ellen nincs észrevétele ; többség azonban mellőzi. Tisza Kálmán a mellett van, hogy a tatárgyakban elérendő mértéket a törvényhozás határozza meg. A többség nem fogadja el. Yégiil marad az első aliena eredeti szövege. A második alienánál, mely a hites elkölcsian tanításáról szól, több indítvány tétetett. Szilády Áron egy általános erkölcstant akar taníttatni, mely nicsen hitfelekezetekhez kötve. Tisza Kálmán, Treíort s többen ezt nem helyeslik. Tisza e kérdésben körülbelül igy nyilatkozott : „Philosophico áll az, hogy csat egy erkölcstan van; az életben nem. Megszoktam különböztetni, keresztény és nem keresztény erkölcstant. * A többség az indítványt elveti. Hoffmán Pál ajánlja, — hogy a hit- és erkölcstan a hitfelekezetekre bízassák; de az ne legyen kőtelező tantárgy. Ez ellen többen szólanak; érdekesnek tartjuk ide igtatni Tisza Kálmán nyilatkozatát. „Nekem mindegy — úgymond — hogy akárki akármit hisz, de a vallástalanságot decretálni nem akarom. Meglehet, hogy ez elmaradott álláspont; de az én álláspontom." Tisza K. azt sem akarná, hogy az állami intézetek elveszítsék hitelü'cet pedig elveszítenék, mihelyt a közönség azokat vallástalanoknak tartaná. Molnár Aladár azt indítványozza, hogy a hit és erkölcstan tanításának óráit s helyiségét, a hitfelekezetek meghallgatásával, a miniszter állapítsa meg és ismételt szavazás után ez fogadtatott el. Az eredeti szerkezet mellett csak négy tag szavazott. Folytattatván a vita, Schwarc Gyula a következő §§-nál az előkészítő osztály eltörlését ajánlja. Ez hoszszabb vitát keltett, mely ma azzal ért véget, hogy a bizottság többsége az előkészítő osztály elvetése ós a fölvételi vizsgálat mellett nyilatkozott; formulázása a legközelebbi ülésben döntetik el. *) IRODALOM. Az „Egyházi Reform" 10. 11. kettős füzete megjelent. Tartalma:A convent kérdéséhez. Első közlemény. Kovács Albert. Egyleti értesítő : A prot. egylet választmányi gyűlése. Jelentés a „Prot. theologiai könyvtár" ügyében. Szives kérelem a prot. egylet t?gjaihoz. A prot. egylet pénztára. A „Budapesti szemle" 6-dik száma megjelent Tartalma : Walter Scott. Carlyle után B a r á t h F er e n c. Bisticci Vespasiano Janus Pannoniusról és György kalocsai érsekről. Pulszky Ferenc. Az angol munkásosztály helyzete. Szathmáry György. A:-; általános mechanikai alapelveknek fejlődési története Kő n i g G y u la. Darien. (Egy lap Anglia történetéből.) Maculay után Szász Károly. Elmerülök. Költemény. Lévay József. A halász. Göthe balladája. Szász Károly. Bécs és a világtárlat 1873-ban. F i n á 1 y Henrik. Szigligeti és ujabb színmüvei. Gyulai Pál. Thierry Posthumus müve. A Revne des deux Mondes ulán II. S. A régi zsidó világ és az egyéni szabadság eszméje. (Asbóth „A szabadság" című müvének ismertetése.) Fr e isin g er Lajos. Richter II. M.: Die leitenden Ideen uod der Fortschritt iu Deutschland von 1860 bis 1870. B. Zs. Matlekovics S. : A kereskedelem története. Gy. Frischauf. E. : Absolute Raumlehre rach Joh. Bólyai bearbeitefc. — a. Ráth családi olcsó könyvtára. (* Lapunk munkás szedőjét a héten súlyos családi csapá* érvén, ez okból elnézést kérünk ezen cikknek nem a kellő helyén közöltetése miatt. Szerk.