Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-12-07 / 49. szám

A folyó évben a csapások hosszú sora látogatta meg hazánkat. A nagymérvű pénzbukásokat követte a rosz termés, , mely a legszükségesebb kenyeret kivette népünk kezéből, s hogy a nyomor teljes legyen: a halál angyala is végig járta alföldünk rónáit, ezer-meg ezer családot juttatva siralmas árvaságra. Mig egyfelől szokat­lanul megszaporodott azok száma, kik a keresztyéni sze­retet kőnyőradományára szorulnak : másfelől jelentékenyen megapadtak a jótékonyság eszközei. E kétoldalú csapást árvaházunk is keservesen érzi, mert jövedelmei a szokott­nál alább maradnak, ellenben kiadásai az országos drá­gaság és a segélyre szorultak megnövekedett száma mi­att tetemesen szaporodtak. A választmány előre is látta e bajt ; de lelkiisme­rete meg nem engedte, hogy bevételei s kiadásai közt az által állítsa helyre az egyensúlyt, hogy alább szállítsa a segélyezett árvák számát akkor, midőn az elhagyatot­takat a pusztító járvány megtízszerezte. Es ily körül­mények közt nem áll más ut előttünk, mint esdekelve fordulni a hivek keresztyéni szerető szivéhez, hogy tehet­ségűk szerint járuljanak adományaikkal ezen áldásos pro­testáns intézet fentartásához. Jól tudjuk mi, hogy ezen évben még a vagyonosabbak is szükséget látnak ; de azt is tudnunk kell, hogy nem szabad elveszni engednünk azokat, kiknek megtartását az isteni gondviselés ránk bizta, és ha egyházunk minden tagja elhozza filléreit az Urnák oltárára, hisszük, hogy egy is el nem vész az Ur kicsinyei közül. Különösen felkérjük egyházunk tisztelt lelkészeit, hogy az árvaház ügyét híveikkel megismertetni és meg­szerettetni szíveskedjenek. A begyült könyöradományokat- kérjük vagy egyle­tünk pénztárnokáboz, Hornyánszky Viktor úrhoz. (Pest bálvány utca 20. sz.) vagy a „Protestáns Egyházi és Is­kolai Lap" szerkesztőségéhez beküldeni. Az adományok mindkét esetben nyugtáztatni fognak a nevezett lapban. Buda-Pesten, az 1873 évi október 16-án tartott vá­lasztmányi gyűlésből. A prot. árvaházi választmány tagjai. Dr. Ballagi Mór, elnök. Benedikty György, alelnök. Dr. Bókai János, egyemi tanár. Dr. Busbach Péter ügyvéd. Farkas József, tanár. Dr. Grünwald Róbert, ügyvéd. Habereru Jonathan, tanár. Hornyánszky Vicktor. Dr. Jelenik Zsigmond. Kar­lovszky Zsigmond. König Rudolf lelkész. Kovács Albert, tanár. Molnár Aladár. Nagy Gedeon. Báró Salmen Jenő. Dr. Schiller Gyula ügyvéd., Dr. Székács József, Skita Mihály. Takács János, miniszteri tanácsos. Török Pál, su­perintendens. A közelebb elhalt Tolcsvai Nagy Ge­deon a tiszáninneni reform, egyházkerületnek a sze­gényebb lelkészi és tanitói fizetések javítására 20,000 ftot, a magyar protest. egyletnek pedig 500 frtot hagyomá­nyozott. Mely hagyományok mig egyfelől a boldogultnak az egyházi s iskolai ügyek s a józan haladás érdekében alakult reform-egy let iránti buzgóságáról tesznek fényes tanúságot, másrészt bizonyítják, hogy ő öregsége utolsó éveiben is mily figyelemmel kisérte korunk törekvéseit, s mily bölcsen felismerte egyházunknak égető szükségeit. Egyházunkért, vallásunkért lelkesülő buzgó lelkészeket, hivatásuknak élő lelkes tanítókat csak ugy reményihetünk, ha korunk anyagi viszonyaihoz képesi javítjuk, emeljük azoknak anyagi díjazását. Egyházunknak egyik legfőbb feladata jelenleg az e tekintetben való gondoskodás és ő ezt felismerve, igyekezett e célt jelentékeny alapítvá­nyával elősegíteni. A reform.-egyletre tett alapítvá­nyát pedig annál hálásabb szívvel fogadjuk, mert ő az első, ki e jóakaratú zsenge egyletről végrendeletileg meg­emlékezett. * A zágrábmegyei bizottság a jubileum alkal­mával ezerhétszáz forintot szavazott meg népiskolák tá­mogatására. * A Turkeviben augusztusban elhunyt Hajdú Imre földbirtokos ezer forintot hagyott az akadémiára, kétszáz aranyat pedig Kossuth Lajosnak; ez utóbbit az elhunytnak öcscse ós örököse elküldvén Turinba, Kossuth azt felelelte, hogy élőtül nem fogad ugyan el semmi pénzt, de egy halott hagyományát nem utasíthatja vissza. * Békés-Gfyula reáltanodai szervezetű polgári isko­lát léptet életbe. * Nagykörösön az izraelita hitközség uj elöljárója: Scheiber N. szegény iskolások közt téli ruhát és könyve­ket osztott ki a múlt keddi ünnepély alkalmával. * Svájcban húszezer nő keresi élelmét óracsiná­lással. * A nov. 29-iki ünnepély alkalmával a két protes­táns felekezet tisztelgő küldöttségeinek tagjai között ott voltak láthatók az ágostai hitvallású egyház részéről: b. Prónay Gábor, Zsedényi Eduárd, Radvánszky Antal, Szókács József, Szeberényi Gusztáv, Geduli Lajos, Sárkány S., Radvánszky Béla, b. Prónay József, Ivánka Imre s Zsigmond; a helv. hitvallásuak részéről: b. Vay Miklós, gr. Lónyay Menybért, Nagy Péter, Kun Bertalan, b. Vay Lajos. gr. Teleky Sándor, gr. Ráday Gedeon, gr. Mikó Imre, b. Kemény Gábor és Domokos, Beöthy Zsigmond, Pápay Imre, Sillye Gábor, Gönczy Pál, Molnár Aladár, Bónis Sámuel, Ghiczey Soma, Misley Károly, Gyürky Ábrahám, Kovács Albert, Fa?kas József. Gyászhír. Czike Dániel, az ó-budai reform, egyháznak 22 éven át buzgó lelkipásztora, e hó 1-én, 57 éves korában meghalt. Nyugodjanak békével a súlyos gon­dok közt élt férfi porai! * Oyászjelentes. T. Kanizsay Pál bereg­megyei b. v. ardói evang. ref. lelkész, e f. é. november hó 26-dik napján elhalt. Született az elhunyt Hetében az 1833-dik évben, nemes Kanizsay János és V i n c z e Juliánná földmiveléssel foglalkozó középsorsu szüléktől. Népiskolai tanulmányait Hetében végezvén, S.­N.-Patakra vitetett, hol a papi tudományokat kitűnő sikerrel hallgatta, a képességi vizsgát az 1857-dik évben letette s ekkor mint segédlelkész Suráuyba rendeltetett, hol tek. Bay Ferencz s. gondnok urnái egyszersmind nevelőül alkal­maztatott, később Cs.-Papiban majd Munkácson mtikö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom