Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-12-07 / 49. szám

Amily megelégedettséggel vettünk tudomást az em­iitett uj értesitvényekről, ép oly elégedetlenül jelezzük, hogy oly hírneves és ismert tanoda, mint az iglói, az idén nem, legalább a mi tudtunkkal nem adott számot a saját működéséről, dacára annak, hogy ezt már akkor is tette rendesen minden évben, a mikor még a közönség nem kivánta oly sürgetőleg és hangosan az évi jelenté­seket, mint jelenleg. Vagy talán csak mi tévedünk? őszintén kivánjuk, hogy ugy legyen s ha ez iránt felvi­lágosítást nyerünk, a helyreigazítás semmiesetre sem fog elmaradni. Végül elő kellene még sörolnunk, hogy kimutatá­sunk annál pontosabb legyen, azon prot. iskolákat, ame­lyek még egyszer sem tettek a nyilvánosság előtt évi je­lentést ; de kíméletből ezt ezúttal még nem tesszük, azt hisszük, szívesen elengedi ezt nekünk a közönség is. Any­nyit megelégedéssel jelezhetünk, hogy amaz iskolák közt nagyobbak és hírnevesebbek nem igen vannak, kivéve az erdélyi reformátusokét és unitáriusokét, mely utóbbiak ha nem is önálló füzetben, de legalább a Keresztyén Mag­vetőben beszámoltak az idén a közönségnek. Jövőre talán mindez máskép leend ! Ballagi Géza. Iskolai értesitők. 26) A nyíregyházi ág. li. gymna^iutn tudósitvá­liya.Köífiji Kürtösy József, e. é. igazgató. Ez értesítőnek épen felét azon adatok töltik be, amelyeket mi „általános" jel­zővel szoktunk a többiektől megkülönböztetni s amelyek mivel inkább az iskola történetére vonatkoznak, a statis­ticai rovatok alá nem vonhatók. Az előttünk fekvő tudó­sitvány emiitett fejezetében a tanári kar azon nézetének ad kifejezést, hogy a lefolyt évben létesített 5-ik osztály mellé még egy 6-iknak életbeléptetése okvetlenül szüksé­ges s egyúttal kimutatja a forrást, amelyből az uj osztály költségei fedezhetők lennének. Az iskola történetében a lefolyt év nemcsak azért nevezetes, mert egy uj osztály keletkezett, hanem azért is, mert a tanítás már a nagyobb kényelemmel berendezett uj épületben kezdetett meg. A statisticai részből a következőket emeljük ki. A tanárok száma 5, a tanitóké 4 volt. A tanszerek rovata haszna­vehetlen. Ösztöndijak fejében 69 frt osztatott ki. A tandíj egész évre elengedtetett 3 tanulónak, félévre egynek. A lefolyt évben alakult filléregylet, melynek célja a tanulók krajcáros betéteiből könyveket vásárolni, pályadijakat ki­tűzni stb., az év végén már 60 frttal rendelkezett. Ajánl­juk a filléregylet eszméjét a többi intézetek figyelmébe. Ami végül a tanulók számát illeti, összesen be lett irva 138, kik közül nyíregyházi 115, idegen 23, vallás szerint ág. 62, ref. 22, róm. k. 15, g. kath. 2, zsidó 37. A nemzetiségi statistica hiányzik, ami pedig — tekintve Nyíregyháza földrajzi fekvését — aligha lenne érdektelen. TÁRCA. A Brahma Samadseh Vallástörténelmi rajz. (Folyt.) 3. Keschab Tschander Sen. Egy, ez időbeli tudósítás szerint: A brahmisták *) gyakran gondolkodtak s beszélgettek a bibliának e szép helye felett : „És az ő tanítványi mondának neki: Uram tanits meg minket imádkozni." Ugy érzék, mintha egy láthatlan erő nekik is ajkaikra hozná az imát, mely szi­vüket édes vigasz s szent örömmel tölté be. Vasárnapon­kint tartott istenitiszteletük oly ünnepélyes, oly megható volt, hogy az őszinte közös áhítat a legridegebb keblet megragadta volna. A mennyei atyának kegyelme, miért annyit fohászkodtak, imádkoztak — ugy érzék — velük, közöttük van. Először homályos, majd mind tisztább, ha *árzottabb lett ennek tudata lelkükben, s folyton uj erő­vel buzditá lankadatlan munkára őket a választott irány­ban. Töredelemmel, önmegadás, szívből fakadó ima* önvizsgálással, bŐjtölés és virrasztásokkal áldoztak az *) Megjegyzendő,' hogy a brahmista név alatt itt mindig­a Brahma Samadgeh tagjai értetnek, Gy. F. egy igaz istennek. Majd a heti összejöveteleket minden­napi közös áhitatoskodás váltá fel, mely kiapadhatlan for­rását képezé az uj erőnek, az uj remény és örömnek, az egyetértés és felvilágosodásnak. Nyugodtan tekintettek most a múltra, háladással vették a jelent, s bizalommal várták a jövőt. Alázatos s hálás szívvel örültek, imádkoz­tak naponkint, gyakran mellőzve ételt és italt, éneklék sza­kadatlan az irgalom atyjának dicsőitését. Röviden, a társulat tagjainál részben ismétlődni látjuk a hitbuzgóság, vallási rajongás azon jelenségeit, mikben oly gazdag volt az első keresztyénség. A töre­delem, a bűnbánat s önmegadás s az ezt követő belnyu­galom s öröm kifolyása lett a Brahmotsab— „öröm az Úrban" — a brahmisták főünnepe. Az első Brahmotsab Kalkuttában, Keschab Tschan­der házában tartatott meg 1867. nov. 24. A következő 1868 dik év jan. 23-án, mint a Brahma Samadsch 38-dik évforduló napján a haladó párti brahmisták nagy ünne­pélylyel tették le egy uj mandir — templom — alapkö­vét. Estve Keschab kitűnő beszédet tartott: „az újjászü­letést eszközlő bit, felett" (szószerint bhakti), mely is* „Lectures and tracts" ciraü munkájában található. A felépült templom megnyittatott 1869. aug. 22-én fényes

Next

/
Oldalképek
Tartalom