Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-11-30 / 48. szám
Iáit semmit, mivel az űrt betölthette volna, mit a száműzött babonás hit keblében visszahagyott; s két- három évig teljes közönyt s részvétlenséget mutatott a vallásügyek iránt. Nem lévén különben egy barátja sem, kivel vallásról csak beszélhetett volna is, a bálványokat odahagyva, a világi élvezetek karjaiba vetette magát. "Végül saját vallomása szerint „tetszett a gondviselésnek az igazság világát titkos m5don előttem feltüntetni, és ez időtől fogva a belküzdelmek egész sora kezdődött bennem, melyek örömmel mondhatom, szivemet békére és megtérésre vezették." Egyszersmind feltámadt benne a vágy a világosságot, melyre ő eljutott, közölni másokkal is. E célból alapitotta a „jóakarat társaságát" (Goodwill Fraternity), melyben angol nyelven előadásokat, s angol és hazai munkákból felolvasásokat tartott. Alig volt 20 éves, midőn elvei terjesztésére népe közt külön egyház felállítását tervezé. Ekkor került azonban kezébe egy „Brahma trac. tat", melyből meggyőződött, miszerint már létezik egy. ház, melynek irányával az ő vallási nézetei teljesen megegyeznek. Azonnal belépett a Brahma Samadsch tagjai közé, s társulata is rövid idő múlva követte példáját. A Brahma Samadsch ez idő alatt nevezetes haladást tett. Százanként vétették fel magukat keblébe, s több testvér, társulatot kellett felállítani Bengália különböző részeiben. A társadalmi életben azonban még mindig igen kevés volt az, mi a tagokat, pogány honfitársaiktól megkülönbözteté, 8Őt számos, úgynevezett brahmista, a megszokás erejével csüggött még folyton az ősi tiszteletben örökölt bálványozási szertartásokon, melyekkel a pogány hindu élet mintegy át van szőve. Több ifjú brahmista már elébb ismételve tett kísérletet a Brahma Samadsch gyűlésein a társulat vallás- s világnézeteivel most már nehezen össze egyeztethető babonás szokások kiküszöbölésére, de mindig sikernélkül. Keschab Tschander beléptéig e tekintetben igen csekély haladás történt. Ebben azonban hü, törhetlen erélyű bajtársat nyert a reformpárt, s ezentúl a társulat működése egyre több jeleit mutatja fel a szabadelvű újításoknak. Ámbár, miután a személyes kitüntetés után nem vágyódott, az eredmény dicsősége nem fűződik mindig az Ő nevéhez, munkatársainak elismerése szerint is az ő lelke volt a reform terén egyik első rangú mozgató elem. Az ő buzdítására vállalta magára Debendra Nath Tagore a felelősséget egy fontos újításért, mely szerint leánya kiházasitását 1861-ben minden pogány szertartás nélkül végezte, mi eddig a brahmistáknál hallatlan eset volt. Ugyan ezen időben eltávolította házából a családi bálványokat; a születési s halálozási eseteknél is, több változtatást hozott be, egyszersmind letette a szt. szalagot is a magasb kasztok kitüntető jelvényét. A két vezér továbbá vasárnapi iskolát állitott fel Kalkuttában, melyben Debendra bengáli, Keschab angol nyelven tartott előadásokat az ifjúságnak a brahmaismus theologiája és ethikájából, ós pedig, mint a tanítványok értelmi s erkölcsi haladása tanusitá, nevezetes eredménynyel. \ 862-ben Keschab Tschander Sen atscharyává, vagyis a kalkuttai Brahma Samadsch egyházi szónokává avattatott fel. Ez alkalommal egy uj merész lépést tett előre az újítás terén. A Debendra Nath Tagore házában tartott ebédnél ugyanis nejével együtjelent meg, jóllehet a háziúr, Debendra, a" pirálok excommunikált osztályához tartozott. Az eretnekpár erre száműzetett [a családi lakból. Hat hónap múlva azonban, midőn Keschab veszélyes betegségbe esett, rokonai ismét testvéri kegyelettel fogadták vissza. Függetlenségéhez, reformtörekvéseihez hü maradt ezután is, e közelebb gyermeke születésénél a születési ünnepet is az ősi ind szertartások mellőzésével tartotta meg. Körülbelől őt éven át működtek együtt Debendra és Keschab testvéri egyetértésben, mindig a legszívélyesebb szeretettel vonzódva egymáshoz. 1864. óta azonban nézeteltérések merültek fel köztük. Debendra lassan, fontolva akart haladni; a kevésbé lényeges, öröklött szertartások eltörlését későbbi korra bizni. Keschab, mint fiatalabb > egyszersmind merészebb, türelmetlenebb is volt a reformeszmék megvalósításánál. Igy p. o. Debendra maga letette ugyan a szt. szalagot, de nem vélte tanácsosnak, ezt rendszabályokkal kierőszakolni a többi tagtársak irányában. Fiatal vezértársa pedig e jelvényben a pogány büszkeség önző hiúságát tekintvén, az egyenlőség nevében követelte teljes mellőzését. Még nagyobb lett a nézetkülönbség j1864-ben, midőn ugyanis Keschab két különböző kaszthoz tartozó jegyest összeadott; határozottan kijelentvén, miszerint a kasztrendszer eltörlése szükséges, mert ez az első lépés az általános emberi méltóság elismeréséhez. Debendra ebben veszedelmes újítást látott, s mint elnemzetlanitő törekvést nem pártolta. Az együtt működés mind nehezebbé, majd lehetetlenné vált. 1865. oct. az ifjabb brahmisták nagy száma kivált a Brahma Samadschtól s hátra hagyva a közösen gyűjtött birtokot, eltávozott Kalkuttából, a nélkül, hogy tudta volna, hol lelhet megnyugvást. De a lelkes reformátor, Keschab, nem csüggedt el. A következő évben elvtársai számára egy uj egyletet szervezett az „indiai Brahma Samadsch" név alatt, azon szándékkal, hogy ezt teendi központjává minden hazai rokonelvű társulatoknak. Elnököt e társulat nem választott, hanem hasonlóan a skót covenanthoz kinyilvánitá, miszerint az Ur egyedüli feje. A rend érdekében mindemellett Keschab meg választatott ügyvezetőnek. 4. A haladó Brahmaismus. Az első nevezetes jelenség az indiai Brahma Samadsch fejlődésében az úgynevezett bhakti *) mozgalom volt. Kezdetben a fiatal társulatnak sok nehézséggel kellett megküzdeni. Az anyagyülekezetet elhagyott haladó pártiak csak leverő aggodalommal tekinthettek a jövőbe. Elváltak az anyagilag biztos alaptól, a már gazdag aayatársulattól; szegényül minden segédeszköztől megfosztva kelle szembe állaniok az ostromló ellenséges viszonyokkal. A legtöbben kőzülők megtagadtattak szülőik, rokonaiktól ; lépésük mint vakmerőség s meggondolatlanság *) Szeretteljes önmegadás istennek.