Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-26 / 43. szám

Segélykérés. Zemplénmegyében, a Bodrogközön fekvő Karcsa helysége reformált hitközségére ez év sept. 15 ike igen gyászosan tűnt fel. Ugyanis a szél által hajtatott tűz, ezen szegény leginkább bérlete után élő népnek parochiáját, újon­nan épült iskolatermét s tanitólakát, minden mellékes épületeikkel egy rövid óranegyed felemésztette. A csapást súlyosabbá teszi, s koll, hogy a közérdeket felébreszsze, a monumentális régiségü karcsai református templomnak elhamvadása, mely által Felső-Magyarország legrégibb műemléke jutott az eDyészet szélére. Ezen monumentális emlék romáa stylb<-n épült négyszeg alakú sötét vörös kövekből, egy igen diszes portáléval, mely hat korinthusi oszlopra nehezedik, melynek homlokzatán felül 8 kisebb vékony oszlopok diszlenek, két nyugvó oroszlánnal, és az ezeknek alapul szolgáló torzképekkel, a belső két nagy oszlop lombozata a tűztől legtöbbet szenvedett, nem kü­lönben az ezeken találtató fantasztikus küzdő ábrák is némileg megrongálvák. Az egyház eredetét homály fedi. Szirmai Notitia Comitatus Zempléniensis jeles müvében templum antiquissimumnak nevezi. Hihetőleg egykorú a XlII-ik század rlső félében épült kövesdi várral. Votivum templom lehetett, melyet Loránd nádor, leánya beteg­ségből i kiszabadulásának emlékére emeltetett. Innen a nép ajkán elő, Tompa koszorús költőnk által megénekelt tündérrege. Egy tudósunkról és archeologunkról haliám, hogy nékie kezei közt vala egy okmány, mely 1300-ban ezen templomról prioratus, seu praeceptoratus de Karcsa cimen emlékezik. Most már a mélyen tisztelt közönséghez fordulok magam és hiveim nevében segedelemkérés végett. Pusz­tulni hagyjuk-e ezen rég letűnt századokból hozzánk szóló mübecscsel biró szép emléket ? Nem; ez az ősök iránt hálátlanság, a hazai műrégészétro nézve vétek lenne ! Maguk a leginkább bérletök után élő, egyébként is sze­gény reformált egyház hivei, parochialis s iskolai épületeik újbóli építésével egészen el lévén foglalva — miképen lennének képesek, ezen nem mindennapi emlék stylszerü helyreállítására ? Esdő szavunkat intézzük tehát általában a mélyen tisztelt közönséghez, különösebben szeretett mindkét felekezetű testvéreinkhez s hitfeleinkhez : nyújt­sanak segélyt ezen pusztult állapotunkban. Igy jóltévő adakozásuk következtében, nemcsak az Urnák szent Siona fog uj fenyre derülni, hanem egy nemzeti ereklye is a következendő századoknak emlékül által bocsáttatni. *) Nagy József, karcsai ref. lelkész. ADAKOZÁS. A pesti országos protestáns árvaházra. Kovács János hernát-németii reform, lelkész 2 ftot küldött. *) Adakozásokat elfogad av. illető lelkész ur Karcsán, u. p. Pácin, és lapunk szerkesztősége. Szerk. Pályázati hirdetés néhai Grlosius Artner Karolina asszonynak alapítványából kiosztandó lelkészi vagy fanári nyugdíjra. Néhai Grlosius Artner Karolina asszony alapítványából, egy 80 ftOS évi nyugdij szol­gálatképtelenné vált és mostoha anyagi körülmények között lévő ev. ág. hitv. lelhészneh, vagy gymnasiumi és felsőbb tanintézeti tandmah lévén kiosztandó, felhivatnak az ezen nyugdíjra pályázni kívánók, miszerint minőségüket igazoló bizonyítványokkal támogatott, ós az illető lelkész által is ellen­jegyzett folyamodványaikat f. é. november 15-ig az alólirott bizottmányi elnökséghez beküldjék. Kelt Pesten 1873, octóber 5-én. A Grlosius Artner Karolina-féle alapítványt kezelő bizottmány nevében : FaTt>iny Teofil. biz. elnök 3—3 Lövik Adolf, biz. jegyző. Felelős szeikesztő és kiadó-^ajdonos : Dr. Ballagi Mór. Nyomatott ifj. Deutsch Mór (ezelőtt Deutsch testvérek) könyv- és kőnyomdai műintézetében Pesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom