Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-19 / 42. szám

tans egyházat feltartani s az enyészettől megmenteni nem fogja. De befejezve már is hosszura nyúlt cikkemet, ismételve, hogy ha az itt megbeszélt tárgyak felett gondolkozást ébresztenem vagy talán eszmecserét indítanom sikerült — célomat teljesen elértein. ISKOLAÜGY. A kolozs-dobokainegyei néptanítók egyleté nek közgyűlése nov. 3—5 napjain leend Kolozsvárott. Ez alkalommal a tornacsarnokban mutatvány-torDászát is tartatik. A felsőbb oktatás Poroszországban. A porosz kormány a felsőbb oktatás ügyében enquetet hivott össze, mely f. hó 8-án tartotta első ülését. A tanácskozás tárgyaiul a kormány a következő pontokat tűzte ki: 1. A felsőbb oktatás fejlődése folytán Poroszországban különböző felsőbb tanodák alakultak: gymnasiumok, progymnasiumok, első- és másodrangú reáltanodák, felsőbb polgári tanodák részben a latiu nyelvvel, mint köteles tantárgygyal, részben a nélkül. Ez intézetek nagy része elemi előkészítő tanodával van összekapcsolva. A kérdés az: nélkülözhetőnek tekinthető-e egyike-másika e categoriáknak, vagy czélszerü-e azokat továbbra is megtartani a netaláni változtatások fenntartásával ? Különösen pedig kérdéses az, hogy a reáltanodák szükségesek-e a gymnasiumok és technikai tanodák mellett. Avagy nem volna-e a nemzeti egység érdekében szükséges a felsőbb oktatás nak gymnasialis és realista irányokra oszlását mellőzni, és a két irányt egy ós ugyanazon intézetben egyesíteni ? Az egyetemes nép- és elemi tanoda létesítése czéljából nem volnának-e a középtanodáknál fennálló előkészítő iskolák megszüntetendők? Megtartandó-e továbbra is a gymnasium és reál-osztályok combinatiójánál a bifurcationális rendszer? — 2. Ha pedig a reáltanodák és felsőbb polgári iskolák fenntartatnának, az 1859. oct. 6-iki vizsgálati rend behozatala óta tett tapasztalatok alapján minő változtatások volnának teendők azok tantervén ? — 3. Azon szabványok, melyek a reáltanoda-végzett ifjaknak az egyetemre bocsáttatását szabályozzák , változtatást igényelnek-e? — 4. A gymnasiumok jelen szervezetében a tantárgyakra nézve, az azokra hetenkint szánt órák számát illetőleg, az egyes tantárgyaknak a különböző osztályokban való minő sorrendben felvétele iránt nem volnának-e változtatások eszközlendők ? — A többi kérdések a hittani oktatásra, a német nemzetiségi öntudat fejlesztésére, a tanodák nagyságára, az évfolyam tartamára, a netalán mellőzhető délutáni oktatásra vonatkoznak. — Az enquete tagjainak jogában áll a maguk részéről is kérdéseket felvetni és előterjesztéseket tenni. A tanácskozások a megalkotandó uj közoktatási törvények előkészítése céljára szolgálnak. A szigorlatok ügyében a közoktatási minister a tudomány-egyetemekhez, jogakadémiák- ós lyceumokhoz s államvizsgálati bizottságokhoz a napokban egy — reményijük minden komolyabban gondolkodó, s a haza, az ifjúság jövőjét szivén viselő egyén által kedvezőleg fogadandó — rendeletet bocsátott ki; melyben a többek között — előrebocsátása után azon tapasztalatnak, „hogy a vizsgálatok s különösen a jog- és államtudományi államvizsgálatok nem azon szigorral tartatnak meg, mint ezt ezen vizsgálatok célja és feladata kívánja,": — felelősség terhe alatt felhívja az illetőket, hogy a vizsgálatok szabályszerű és szigorú megtartása felett őrködjenek, s hogy a vizsgálatoknál minden részrehajlás nélkül járjanak el, és csak azoknak szavazzák meg a képesítést, kik a vizsgálat követelményeinek minden tekintetben megfelelnek. Mert ha e vizsgálatok — úgymond a rendelet — szigorúan nem kezeltetnek, a tanulási szabadság általános nem tanulássá fajulhat el, az állam pedig megfosztatik azon egyedüli biztosítéktól, miszerint az illető szakpályára csak olyanok lépnek, kik a megkívántató ismereteknek birtokában vannak. TÁ í=t C AKönyvismertetés. Betrachtungen aus dem Leben und der Lekre Jesn für die drei höheren Klassen der Volksschule. Nach den Zeugnissen der Geschichte und den Forderungen der Pádagogik, bearbeitet S. Weber, evarg. Pfarrer in Béla. Budapest, Ludwig Aigner 1873. (Vége.) De nemcsak ezen általános történelmi szemlélődésben, hanem a történelmi Jézus vallásos személyiségében is találunk eleget, a mi bennünk az isten könyörülő szeretetébeu való hitet megerősíti. Jézus a legszigorúbb történelmi felfogás mellett is az isteninek az emberben való legtisztább ós legszebb kinyilatkoztatása marad, a mennyiben az isteni az emberi szellemélet korlátain belül valósulhat. Ő nekünk is Luther szerint „a tükör, melyben isten szeretetét és kegyelmét megismerjük," s azért a benyomás, melyet tőle nyerünk, elhatározó isten hozzánk való viszonyának felfogására nézve. És mennél elfogulatlanabbúl átengedjük magunkat az ő személyisége teljes benyomásának, annál jobban meggyőződünk arról, hogy az isten a mi atyánk ép ugy lenni akar , miként