Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-12 / 41. szám

Az ifjúsági egyletek száma 2. Az érettségi vizsgák eredménye : vizsgára jelentkezett 16 rendes- és 12 (!) magántanuló, kik közül 1 vizsgára nem bocsájtatott, 3 visszalépett, érettnek találtatott 26, félévre vissza lett vetve 12. Az egyháztanács az intézet iránti áldozatkészségét két izben mutatta ki, midőn a gyorsírás tanításáért 100 ftot szavazott meg s midőn az eddig 800 fttal díjazott 4 tanár fizetését 900 ftra emelte. Ennyit az általános adatokból. A tanári kar 14 tagból állt. A tantervben az a változás történt, hogy a rajztanulás az V. és VI. osztályokra kötelezőnek mondatván ki, ez osztályok melléktantárgyául a technicai rajz lett kijelölve s az, hogy I. és II. osztályokban a gyakorlati ének mellé az elméleti énektan is fölvétetett. A tanszerek rovatát, amely csaknem minden értesítőben kisebbnagyobb mértékben hanyagul van vezetve, dicsérettel kell kiemelnünk. A könyvtár a lefolyt évben ajándék utján 118, vétel utján 110 darabbal gyarapodott; a könyvtár áll jelenleg 13,136 darabból. A természettaniak tárában van 206 készülék. A természetrajziak tára s a pénz-és éremgyüjtemény kevés darabbal gyarapodott. Ösztöndíj fejében 19 tanuló közt kiosztatott 298 ft. 55 kr ; ezen kivül jutalom fejében 10 ft. és 5 db. arany. A tápintézetben 12 növendék nyert élelmezést. Az értesítő legvégén van a tanulókra vonatkozó statisticai táblázat. E szerint az intézetbe beíratott 223 növendék, kik közül helybeli volt 143, vidéki 80; vallás szerint ref. 164, róm. k. 23, gör. kel. 4, zsidó 32; nemzetiség szerint magyar 217, német 1, horvát és szerb 2, román 2 ; rendes tanuló 191, magántanuló 32. 25) A békési reálgyimiasiuni értesitöje. Szerkesztette Elek Lajos, e. i. igazgató. Ugy ügyes szerkezete, mint tartalmának bősége, adatainak pontosságánál fogva kiválik a többi tudósitványok közül. Bevezetésül az iskola rövid történetét közli. A gymnasium egyemeletes épületét a ref. egyház emeltette 1844-ben, a következő évben egy tanár vezetése alatt megkezdetett a gymnasiumi oktatás. A forradalom után a már akkor hat osztályúvá lett gymnasium csaknem az enyészet szélén állt, midőn 1859-ben a békési lakosság 300 hold föld alapítványt tett egy alreáliskolára, melynek szervezését az ezzel megbízott ref. presbyterium 1861-ben megkezdvén, azt 1864-ben befejezte. Az intézet belső elrendezését az igazgatóul megválasztott néh. Gonda László eszközlé, s ugyanő három osztályban egy segédtanárral megkezdte a tanítást. A két következő tanévben már 3, ettől fogva 4—5 rend. tanár működött évenkint az intézetben. A tantárgyak beosztásánál a tiszántúli e.-ker. által 1861-ben kiadott tanterv vétetett alapul, azon hozzáadással, hogy a reáltantárgyak nagyobb figyelem ben részesültek, s hogy előbb a gazdászattan, majd a helyett az épitészettan fölvétetett a tantárgyak közé. A két első osztályban az osztályrendszer, a íöbbiekben a szakrendszer lett alkalmazva. A tanulók száma 186V2

-ben 25, 187%ban már 122 volt. Ennyit a történeti részből. Az 187% tanévi adatok közül a következőket emelhetjük ki. A tanári karban előfordult változások: az eltávozott Békési Gyula helyébe Szilágyi Márton választatott meg, Bokor Imre pedig rendes tanár lett; segédtanárok lettek Török Gábor, Kovács Zsigmond és Salamon Gábor. A tanrendben sok változás történt, melyek közül a legfontosabb az, hogy a szakrendszer mind a hat osztályra ki lett terjesztve. A tanári kar 3 redes és 6 segédtanárból állt. A növendékek száma 122 volt, kik közül helybeli 78, vidéki 44, vallás szerint helv. 61, ág. 1, róm. k. 26, g. kel. 12, zsidó 22; nemzetiség szerint 110 magyar, 12 román. A tanszerek rovata kitűnő. Az iskolai könyvtárban van 437 mü, Szigeti-könyvtárban 66 mű, az ifjúsági könyvtárban 124 mü, a kéziratgyüjteményben 41 darab, földrajzi tanszer 68 darab, természettani tauszer 36 darab, rovar 994, csiga és kagyló 264, héjánc és sugárállat 26, borszeszben eltett tárgy 75, növény 1175, szárított tengeri növény 169, ásvány és kőzet 625, pecsét 32, vegyes tárgy 41, pénz és érem 468. A tápintézetben 8 tanuló nyert élelmezést. A tandíj 7 tanulónak engedtetett ej. Ezenkívül többen ingyen kaptak tankönyveket s jutalomdijakban részesültek. Könyvismertetés. Iietraclitungen aus dem Leben und der Lehre Jesu für die drei höheren Klassen der Volksschule. Nach den Zeugnissen der Geschichte und den Forderungen der Pádagogik, bearbeitet S. Weber, evang. Pfarrer in Béla. Budapest, Ludwig Aigner 1873. A vallástanitásnak kérdése ujabb időben kiváló helyet foglalt el az egyházi irodalomban. A tudomány negatív eredményeinek a sajtó által a legszélesebb körben való ismertetése s ebből folyólag a hivatalos egyházi tant megingató kételyeknek a társadalom minden rétegeibe való átszivárgása, nem különben az egyházi élet ^ és szokásoknak folytonos lankadása, a vallásos közöny és egyháziatlanság ijesztő növekedése és terjedése okozták, hogy az egyházi irodalom végre tüzetesen és komolyan kezd foglalkozni a vallástanítás fontos kérdésével. Az eddigi vallástanítás, mely azon téves nézetből indult ki, hogy határozottan körülirt dogmák nélkül vallásos élet nem képzelhető s a mely ennek következtében a fősúlyt arra fektette, hogy a gyermekekkel minél több tantételek közöltessenek, ezen vallástanítás rosz gyógyszernek bizonyult be a hitetlenség ellen, a vallásos közöny ós egyháziatlanság elterjedését meg nem akadályoza. Sőt ellenkezőleg, mennél élesebben hangsúlyozta