Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-05 / 40. szám

gári jogokbal biró férfitagok részt vehetnek. E gyűlések feladata a papok s a segédlelkészek, egyházi tanácsosok s synodusi küldöttek választása; a költségvetés megerősítése, ideértve a pap s a káplánok fizetéseit; megállapítása az egyházi adónak s beleegyezés ingatlan vagyonok szerzése vagy eladásába. Ugyanezen uj szervezet más pontjában a papok és püspök viszonya egymáshoz s a hitközséghez van megállapítva s egyúttal a püspökválasztást is itt szabályozzák. Általában látható ezen szabályokból, hogy a congressus nern félt a laicusok részvételétől az egyházkormányzatban, sőt azt oly mérvben állapította meg, mint a szabadelvű protestáns egyletnél is csak jámbor óhajként merül fel. Nem indokolatlan ennélfogva azon nézet, melynek egyik előkelő német protestáns adott kifejezést, hogy az ó katholikusok tényleg mindinkább közelednek a protestánsok haladó részéhez. Ezen nézetnek egyik bizonyságául szolgálhat Reinkens püspöknek ezen congressus alkalmával tartott beszéde, melyből néhány érdekes részletet szükségesnek látunk olvasóinkkal is megismertetni. Beszéde éle különösen azon régi tilalom ellen van irányulva, hogy a katholikusokuak a bibliát nem szabad olyasni. Egy érsek csak nem rég nyilatkozott oda, — mondá beszédében, — hogy a szentírást olvasni bűn. De valyon a római kath. egyházban csakugyan el van-e tiltva a szentírásnak anyanyelven való olvasása ? A gyakorlatban, mint emlitém, csakugyan ekként van. De min alapszik a tilalom ? Gyakran hallottam, hogy a papok a trienti zsinatra hivatkoznak. Ezt azonban minden alap nélkül teszik. A trienti zsinat még nem tiltotta el a szentírás olvasását. Midőn tehát mai napság theologusok állítják, hogy a trienti zsinat eltiltotta a szentírásnak az eredeti szövegből való ol/asásáf

, ez teljesen érthetetlen. Mi célra volna igy az eredeti szöveg létezése, ha annak olvasása el volna tiltva ? Erre azonban azt lehetne válaszolni: A pápának van joga olvasni és magyarázni a görög ós zsidó szöveget. Jelenleg azonban egy 26 év óta uralkodó pápánk van, ki sem zsidóul, sem görögül nem tud ; miként olvashassa tehát a szentírás eredeti szövegét ? Fontos azon indok ismerete, a melynél fogva .Róma eltiltotta a szentírás olvasását. Wiseman bibornok mondja: „Az egyház (Róma) nem minden különbség nélkül adja a hivek kezébe az isten szavát, mivel ezt isten sem tette minden különbség nélkül." Én azonban ugy emlékszem, hogy Jézus tanítványainak megparancsolta, miszerint a házak tetejéről is hirdessék az isten igéjét, még azt is, mit csak ugy súgott tanítványainak fülébe. Emlékszem továbbá, hogy Jézus evangeliomát a lakodalommal hasonlította össze, melyre —• mivel a meghívottak meg nem jelentek, az utcáról mindenkit behittak. S kérdem: valyon az isten igéje nem különbség nélkül adatott-e mindenkinek? Ennek ellenkezője mily vakmerő állítás az isten szava ellenében ! Azért tehát azt mondom önöknek, olvassák a szentírást; többet mondok: azon ó-katholikusokra nézve, kik püspöki vezetésemre bizták magukat, nem létezik a biblia olvasásának tilalma. Midőn a pápa állítja, hogy ő mint Krisztus helyettese, jogosítva van minden ember fölött Ítéletet mondani, természetesen nem engedheti meg, hogy a hivek Krisztusnak ezen szavait olvassák; „Nem jöttem itólni, hanem keresni és üdvözíteni, mi elveszett." Ismétlem tehát: az ó~katholikusokra nézve nem létezik a biblia olvasásának tilalma, s azon buzgó intelmet adom önöknek, olvassák a szentírást mindig alázattal és örömmel az ur lábainál ülve, mert egyedül nála van az örök élet igéje. (Viharos helyeslés.) Tehát az ó-katb. püspök maga kívánja azt, hogy a bibliát szabadon olvassák s ezzel indirecte ohajtá a kétkedés, a szabad kutatás protestáns szellemének meghonosodását. S valóban a reformok ezen szellemben mennek előre. A lelkészek kiképzéséről jövőben jobban fognak gondoskodni ; a bűnbocsátó levelek, olvasók árulása, a processiók, bucsuk, egyházi rendek eltöröltetnek, stóla nem szedetik, keresztelés esketés s temetés ingyen történik s mindenütt az anyanyelv használtatik; ajánlandó ó-kath. iratokról lajstrom készül stb. Legfontosabb azonban ezek között, hogy a többi felekezetekkel egyesülés végett alkudozások kezdetnek meg s e végett még ezen congressusból egy bizottság neveztetik ki. Visszatérünk tárgyalásunk kiinduló pontjára. Korunk uj felekezetek alakulását egyátalában nem helyeselheti, a korszellem ellene van minden dogmának, s az egyéni hit korlátlan uralmát akarja létesíteni. Az ó-katholicismus feladata, hogy ezen irány szellemében vezesse a mozgalmat s ez által biztosítsa, sőt felélénkítse maga iránt a közvéleményt. Közeledni a protestantismushoz avagy a protestáns egylet szelleméhez, sokak szemében nagy érdem leeud, de a közérzület s a valódi vallásos buzgóság keveset fog nyerni általa s az ó-katholikus mozgalom, ha a kötelező dogmák eltörlését nem követeli, világtörténelmi jelentőséget maga részére nem vindícálhat. KÜLÖNFÉLÉK. * A jelen szám az utolsó, mely saját csekélységem közreműködése mellett jelenik meg. A szerkesztőségben legközelebb lényegesb változás fog történni, amelynél fogva az általam a lap szerkesztése tekintetében ideiglenesen elvállalt kötelezettség önkényt megszűnik-Budapesten, 1873. oct. 2. Ballagi Géza. * Hódmezö-Vásárhelyről irják nekünk, hogy a gymnasiumban megüresült azon állomásra, melyre lapunk utján pályázat hirdettetett, m. hó 21 -kén Horemusz János, ev. segédlelkész ós &ymnasiumi magántanító választatott meg. Ugyanezen egyház népiskoláinál m. hó 23-kán tanítóságra megválasztattak Gótz Dénes Erdélyből és K i s Imre Vásárhelyről.