Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-05 / 40. szám

gári jogokbal biró férfitagok részt vehetnek. E gyűlések feladata a papok s a segédlelkészek, egyházi tanácsosok s synodusi küldöttek választása; a költségvetés megerősí­tése, ideértve a pap s a káplánok fizetéseit; megállapítása az egyházi adónak s beleegyezés ingatlan vagyonok szer­zése vagy eladásába. Ugyanezen uj szervezet más pontjában a papok és püspök viszonya egymáshoz s a hitközséghez van megál­lapítva s egyúttal a püspökválasztást is itt szabályozzák. Általában látható ezen szabályokból, hogy a congressus nern félt a laicusok részvételétől az egyházkormányzatban, sőt azt oly mérvben állapította meg, mint a szabadelvű protestáns egyletnél is csak jámbor óhajként merül fel. Nem indokolatlan ennélfogva azon nézet, melynek egyik előkelő német protestáns adott kifejezést, hogy az ó katho­likusok tényleg mindinkább közelednek a protestánsok ha­ladó részéhez. Ezen nézetnek egyik bizonyságául szolgálhat Reinkens püspöknek ezen congressus alkalmával tartott beszéde, melyből néhány érdekes részletet szükségesnek látunk ol­vasóinkkal is megismertetni. Beszéde éle különösen azon régi tilalom ellen van irányulva, hogy a katholikusokuak a bibliát nem szabad olyasni. Egy érsek csak nem rég nyilatkozott oda, — mondá beszédében, — hogy a szentírást olvasni bűn. De valyon a római kath. egyházban csakugyan el van-e tiltva a szentírásnak anyanyelven való olvasása ? A gyakorlatban, mint emlitém, csakugyan ekként van. De min alapszik a tilalom ? Gyakran hallottam, hogy a papok a trienti zsi­natra hivatkoznak. Ezt azonban minden alap nélkül te­szik. A trienti zsinat még nem tiltotta el a szentírás ol­vasását. Midőn tehát mai napság theologusok állítják, hogy a trienti zsinat eltiltotta a szentírásnak az eredeti szöveg­ből való ol/asásáf , ez teljesen érthetetlen. Mi célra volna igy az eredeti szöveg létezése, ha annak olvasása el volna tiltva ? Erre azonban azt lehetne válaszolni: A pápának van joga olvasni és magyarázni a görög ós zsidó szöveget. Jelenleg azonban egy 26 év óta uralkodó pápánk van, ki sem zsidóul, sem görögül nem tud ; miként olvashassa te­hát a szentírás eredeti szövegét ? Fontos azon indok isme­rete, a melynél fogva .Róma eltiltotta a szentírás olvasá­sát. Wiseman bibornok mondja: „Az egyház (Róma) nem minden különbség nélkül adja a hivek kezébe az isten szavát, mivel ezt isten sem tette minden különbség nél­kül." Én azonban ugy emlékszem, hogy Jézus tanítvá­nyainak megparancsolta, miszerint a házak tetejéről is hir­dessék az isten igéjét, még azt is, mit csak ugy súgott tanítványainak fülébe. Emlékszem továbbá, hogy Jézus evangeliomát a lakodalommal hasonlította össze, melyre —• mivel a meghívottak meg nem jelentek, az utcáról mindenkit behittak. S kérdem: valyon az isten igéje nem különbség nélkül adatott-e mindenkinek? Ennek ellenke­zője mily vakmerő állítás az isten szava ellenében ! Azért tehát azt mondom önöknek, olvassák a szentírást; többet mondok: azon ó-katholikusokra nézve, kik püspöki veze­tésemre bizták magukat, nem létezik a biblia olvasásának tilalma. Midőn a pápa állítja, hogy ő mint Krisztus helyet­tese, jogosítva van minden ember fölött Ítéletet mondani, természetesen nem engedheti meg, hogy a hivek Krisztus­nak ezen szavait olvassák; „Nem jöttem itólni, hanem keresni és üdvözíteni, mi elveszett." Ismétlem tehát: az ó~katholikusokra nézve nem létezik a biblia olvasásának tilalma, s azon buzgó intelmet adom önöknek, olvassák a szentírást mindig alázattal és örömmel az ur lábainál ülve, mert egyedül nála van az örök élet igéje. (Viharos helyeslés.) Tehát az ó-katb. püspök maga kívánja azt, hogy a bibliát szabadon olvassák s ezzel indirecte ohajtá a kétke­dés, a szabad kutatás protestáns szellemének meghonoso­dását. S valóban a reformok ezen szellemben mennek előre. A lelkészek kiképzéséről jövőben jobban fognak gon­doskodni ; a bűnbocsátó levelek, olvasók árulása, a pro­cessiók, bucsuk, egyházi rendek eltöröltetnek, stóla nem szedetik, keresztelés esketés s temetés ingyen történik s mindenütt az anyanyelv használtatik; ajánlandó ó-kath. iratokról lajstrom készül stb. Legfontosabb azonban ezek között, hogy a többi felekezetekkel egyesülés végett alku­dozások kezdetnek meg s e végett még ezen congressusból egy bizottság neveztetik ki. Visszatérünk tárgyalásunk kiinduló pontjára. Korunk uj felekezetek alakulását egyátalában nem helyeselheti, a korszellem ellene van minden dogmának, s az egyéni hit korlátlan uralmát akarja létesíteni. Az ó-katholicismus fel­adata, hogy ezen irány szellemében vezesse a mozgalmat s ez által biztosítsa, sőt felélénkítse maga iránt a köz­véleményt. Közeledni a protestantismushoz avagy a pro­testáns egylet szelleméhez, sokak szemében nagy érdem leeud, de a közérzület s a valódi vallásos buzgóság keve­set fog nyerni általa s az ó-katholikus mozgalom, ha a kötelező dogmák eltörlését nem követeli, világtörténelmi jelentőséget maga részére nem vindícálhat. KÜLÖNFÉLÉK. * A jelen szám az utolsó, mely saját csekélysé­gem közreműködése mellett jelenik meg. A szerkesztő­ségben legközelebb lényegesb változás fog történni, amely­nél fogva az általam a lap szerkesztése tekintetében ideiglenesen elvállalt kötelezettség önkényt megszűnik-Budapesten, 1873. oct. 2. Ballagi Géza. * Hódmezö-Vásárhelyről irják nekünk, hogy a gymnasiumban megüresült azon állomásra, melyre lapunk utján pályázat hirdettetett, m. hó 21 -kén Horemusz János, ev. segédlelkész ós &ymnasiumi magántanító választatott meg. Ugyanezen egyház népiskoláinál m. hó 23-kán tanítóságra megválasztattak Gótz Dénes Er­délyből és K i s Imre Vásárhelyről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom